Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-12-28 / 291. szám

m 80 fillér 11133. December 28. Csütörtök! évfol^ant 291. szám Felelős szerkesztő POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng', negyed­évre 6 pengő. [— Hirdetések díjszabás szerint Három miniszter nyilatkozott az egyik fővárosi napi­lap karácsonyi számában s mind a három nyilatkozat a diplomás ifjúság elhelyezkedési lehetőségei­ről — akar szólani, de, sajnos, semmi biztató nem olvasható ki azokból. A belügyminiszter azt mondotta ugyan, hogy a vármegyékben annyi embert helyezett már el, amennyi csak lehetséges volt. Eb­ből az következik, hogy többnek a megyéknél már nincs helye. Annyit megtudtunk, hogy az el­helyezések száma oiy alacsony volt, hogy alig lehet itt szó ered­ményről. A belügyminiszter nyi­latkozatának ama része pedig, amelyik így szól : „A nyugdijtör vény megnyitja a lehetőségét an­nak, hogy az átszervezések kap­csán az egész állami gépezetnek keretei és az adminisztráció lét­száma a megvalósítandó refor­mokhoz hozzáilleszkedjenek“, — arra enged következtetni, hogy, már a közeljövőben több alkal­mazottat bocsátanak el, de még kevesebbet vesznek föl, mint most. A pénzügyminiszter szintén nem mond semmi biztatót. Sőt! „Ami az elhelyezkedési lehetőségeket illeti, — úgymond, — komoly meggyőződésem, hogy nemcsak az iparnak és kereskedelemnek, hanem a mezőgazdaságnak is nagy szerepe lehet az állástalan diplomások alkalmazása körül.“ — Vájjon ki számíthat az ilyen nyilatküzatkozai után valamire ? Hol vannak azok az ipari és ke­reskedelmi vállalatok, amelyeknél az ifjúság elhelyezkedést remél­het ? Hiszen más tanácsot sem kapnak a magánvállalatok a kor­mánytól, mim azt, hogy: „leépí­teni“. Hogy mi az a leépítés, azt már tudjuk: ritkítani az alkalma­zottak számát. Akkor pedig, ami­kor a ritkítást ajánlják a kormány­férfiak, igazán nem számíthat senki sem fölvételre. A mezőgaz­daság pedig hogyan tudna mun­kát adni többnek, mint amennyit eltart? Erre talán épen a pénzügy- miniszter képtelen választ adni. A gazdasági akadémiák, gazda­sági középiskolák, alsóíoku gaz­dasági iskolák olyan számban képeznek embereket, hogy ezek­nek javarésze állástalan marad; hogyan helyezkedhetnének tehát el a mezőgazdasági pályákon olyanok is, akik nem nyertek meg­felelő képzést ? ! A kultuszminiszter valamivel határozottabban beszél, mint két kollégája, amikor úgy nyilatkozik, hogy az ifjúság elhelyezésére meg­indított akció keretében meg tudja kezdeni az ifjúság álláshoz való juttatását. — Sajnos, itt is csak a kijelentés határozott, de a szót nem követi tett. Második monda­tában jónak is látja egy kissé homályosabban nyilatkozni, ami­kor ezeket mondja : „Megvannak a komoly kilátások arra, hogy bizonyos kérdések megoldásával az elhelyezkedési lehetőségek megszaporodjanak“. Ugyan me­lyik állástalan diplomas merit re­ményt ebből a nyilatkozatból ? — Még tovább is tart a miniszter nyilatkozata s folytatásában mond olyant, amit meg is tud csele­kedni. De ebből sem háramlik haszon az elhelyezkedést váró ifjúságra, mert Ígérete csak arra vonatkozik, hogy a diplomás túl • terheltség megakadályozására csök­kenteni fogja az egyetemi tanuló­létszámot s ezt első sorban az érettségi szelekció tökéletesebbé tételével kívánja elérni. — Hát arról természetesen nincs tudomásunk, hogy a kultuszminiszter teremtett volna munkaalkalmakat, de, ha esetleg lenne is valami abból, amit rebesgetnek, akkor sem eny­hülne az a nagy feszültség, mely az állástalanság terén mutatkozik. Ha pedig még többet buktattat az érettségin, hogy kevesebben kerülhessenek föl az egyetemre, akkor növeli az elégedetlenkedők számát. Mert az bizonyos, hogy azok, akik elvégzik sikerrel a középiskolák legfelsőbb osztályát s érettségit nem tehetnek, örökké elégedetlenek lesznek és pedig jogosan. Avagy kétféle érettségi bi­zonyítvány lesz ? No ebből is szép dolgok fejlődhetnek! A három miniszteri nyilatkozat bizony csak arról tesz tanúságot, hogy a kormány teljesen tehetet­lenül all a diplomás ifjúsággal szemben s kapkodásában oda ta­nácsolja őket, ahol elhelyezkedést kapni lehetetlenség. Uj bélistázás, fizetés- és nyugdíjcsökkentés, is­kolából, tanulásból való kizárás : épenséügel nem jele a helyes po- : iitikának. Nem is várhatunk ad- 1 dig egészséges megoldási módot, amíg a kormánynak legfőbb gondja a pártszervezés. Egységes gyógyhely lesz Hévíz- fürdőnek egész területe. A kisgyülés rendkívüli ülése, A törvényhatósági kisgyülés ma délelőtt Body Zoltán alispán el­nöklete mellett rendkívüli ülést tartott, melynek egyetlen tárgya volt Hévíz gyógyfürdőnek gyógy­hellyé nyilvánítása. A tárgyat Brand Sándor dr, főjegyző ismer­tette. Festetics György herceg, mint Hévizfürdő tulajdonosa, ez év júliusában kérelmet intézett a belügyminiszterhez az iránt, hogy Hévizfürdőt egységes gyógyhellyé nyilvánítsa. Hévizszentandrás és Alsópáhok községek azonban, amelyeknek területein a fürdő fekszik, határozalot hoztak, hogy ehez nem járulnak hozzá. Mivel fontos fürdőérdekek kívánják, hogy a kérdés rendezést nyerjen, folyó hó 20-án helyszíni szemlét tar­tottak, amikor sikerült az érdeke­ket összeegyeztetni. A törvény- hatóság garantálja azt, hogy a befolyó gyógydijakból megfelelő arányban részesül mindegyik für- j dőrészlet s ezért a két községnek képviselői bejelentették, hogy ha­tározataiktól eltekintenek s nincs kifogásuk az ellen, hogy a fürdőt egységes gyógyhellyé nyilvánítsák. Bejelentette a főjegyző azt is, hogy az érdekelt községek 2—2 tagot küldenek a gyógyhely-bi­zottságba, a törvényható­ság pedig olyan tagot d e le g á 1, akinek pártatlansága biztosítja azt, hogy a bizottság egyik érdekeltségnek sem fog kedvezni. A tárgyalás során kö­zölték még azt is, hogy Héviz­szentandrás községi orvosa lesz a gyógyhely orvosa. Az alispán pe­dig szólott arról, hogy a Balatoni Intéző Bizottság most különös gondot fordít Keszthely és Hévíz vidékére s az utakat már korán rendbehozzák, hogy mire Héviz forgalma megindul, már jó utak álljanak rendelkezésre. — A kis­gyülés az előterjesztést elfogadta. Vasúti szerencsétlenség Franciaországban kétszáznál több halottá!. A sebesültek száma 300« Páris, december 27. A kará­csonyi ünnepek alatt az utóbbi évtizedek egyik legborzalmasabb vauti szerencsétlensége történt Franciaországban. A Párisból Nancy felé haladó gyorsvonat Lagny állomás előtt megállód a pályán, mivel a jelzőkészülék ti­losra volt állítva. A páris—strass- bourgi gyorsvonat elérte a másik vonatot és hátulról belerohant. A nancy-i gyorsvonat podgyász- kocsija és 6 személykocsija da­rabokra tört. Csak egy vasutas lélekjelenlétének köszönhető, hogy a katasztrófa nem lett még na­gyobb. Az összeütközés után ugyanis ellenkező irányból teljes sebességgel közeledett egy másik gyorsvonat. A mozdonyvezető az utolsó pillanatban észrevette a síneken feltörnyosulő romokat és száz méterrel az összeütközés színhelye előtt sikerült a vonatot megállítani. A katasztrófa színhelyén a mentési munkálatok azonnal meg­indultak. Hamarosan kitűnt, hogy a sebesült és halott áldozatok száma többszáz. Ma reggelig a szerencsétlenségnek 229 halottja és 300 sebesültje van. A sebesül­tek közül még számosnak álla­pota válságos. A szerencsétlenség hire percek alatt terjedt el Franciaországban és nagy megdöbbenést keltett mindenütt. Chautemps miniszter- elnök minisztertársaival azonnal a párisi keleti pályaudvarra ment, ahova hamarosan megérkezett a halottakat és sebesülteket hozó első vonat. Az áldozatok felett a pályaudvaron Páris érseke mon­dott imát. Lebrun köztársasági elnök végigjárta a kórházakat és vigasztalta a katasztrófa sebesült­jeit. A halottak temetése ma dé­lelőtt lesz. A vizsgálat adatai szerint a katasztrófát a köd és a fagy okozta. A strassbourgi vonat ve­zetőjét és fűtőjét a vizsgálóbíró letartóztatta, majd szabadlábra- helyezte, mivel nincs még be­igazolva felelősségük. Lehetséges ugyanis, hogy a köd miatt nem láthatták az előző vonat lámpáját A romok eltakarítása ma reg­gelre befejeződött és ismét meg­indult a vasúti forgalom. A francia államfőhöz és kor­mányelnökhöz tömegesen érkeznek külföldről a részvetnyilaíkozatok. Részvétét nyilvánította Magyaror­szág kormányzója és miniszter- elnöke is. Páris, december 27. A lapok élesen támadják a vasutak köz­ponti igazgatását a vasúti katasz­trófa miatt. Megállapítják, hogy a szerenssétlenül járt expressvonaíot csupa favázas, ócska kocsikból állították össze, ami gyorsvona­toknál nem szokásos. Ez okozta, hogy a szerencsétlenségnek ilye' sok áldozata van, mert a faváz/ kocsiknak még az alapváz' összezuzódott. Ezzel szemk strassbourgi gyorsvonat ac/ kocsikból állott, s ennek ' nak az utasai között nir lőtt, csak sebesült. / számának emelkedésé tési munka lassúság van. A mentési írni tette, hogy nem pedig arról könn) gondoskodni. A széfé amely szombaton k tént, egy ideig í első jelentést a Ha csak éjfélkor adta kJ A vasúti alkalma: ban elégedetlenek a tak üzembiztonságé’ anyagok kicseréié vasutigazgatőság a igyekszik növelni, a kiadások csőkkel ben kevés személyz vonatokra, ami szín biztonságot csökker rosszak. Például az

Next

/
Thumbnails
Contents