Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-08 / 228. szám
1933 október 8. Zalamegyei Újság 3 iovasság is érkezett a városba, amely erre elcsendesedett. A zavargások ekkor a vidékre húzódtak át A mozgalom legtöbb helyen ugyancsak a zsidók ablakainak öeverésére irányult, egyes községekben azonban valóságos rabiassá fajult. Kanizsán, Keszthelyen, Sümegen, Türjén, Tüske- szenípéteren, Zalaszentivánon, No- ván, Boldogfán, Nagylengyelben, Zaiakoppányban a zsidók ablakait verték be, de sokkal veszedelmesebb méreteket öltött a zendülés Söjtörön, Zaíaszentgróíon, Szent- péíeruron, Sárhiuán, Zalaiövőn, Tapolcán, amely helyeken a neki- vadulí nép foszíogs-oít, dúlt, rabolt, s helyenként bizony katonai scrttiz vetett csak véget a zavargásnak. Sárhidán a tömeg augusztus 26-án megölt és kirabolt egy zsidó tanítót. Augusztus 27-én Zalaiövőn megszervezett és felfegyverzett tömeg 13 boltot és sok lakást kifosziot. Másnap meg akarta ismételni a fosztogatást, de ezt a kivezényelt lovaskatonaság fegyverhasználattal megakadályozta. Augusztus 28-án Szentpéteruron kifosztottak egy boltot és meggyilkoltak egy zsidót. Ugyanaznap Söjtörön is fosztogatás volt. Másnap a katonaság 17 embert elfogott, de alig vonult el, a község határában gyülekezett tömeg bahaíolí a faluba és isméi rabolt. Tapolcán a tömeg a katonaságra lőtt. Egy katona meg is halt, aminek sortüz lett a következménye több halottal. Statárium. A véres események miatt, amelyeknek számos zsidó és keresztény áldozata volt, augusztus 28 án a kormány Zala megyére elrendelte a statáriumot. Tisza Kálmán miniszterelnök Giavina Lajos főispánt kormánybiztossá nevezte ki és katonaság szállta meg a megyének összes fontosabb helyeit. A katonai intézkedések megtételére maga Caíiy Adolf báró altábornagy jött Zalaegerszegre. A kormánybiztos elrendelte, hogy a megye területén a kocsmákat este 8-kor be keil zárni. Zalaegerszegen csak az Arany Bárány és a Zöldfa (a mai Korona) maradhattak nyitva. A statárium, a katonai megszállás és a tömeges ieíaríóztaíá sok (a fogház zsúfolva voli) következtében a zavargások szeptember elejére megszűntek. Szeptember negyedikén a megye rend- kivüli közgyűlést tartott, amelyen az alispán beszámolt az esemé- nyekről, majd a törvényhatósági bizottság elítélte a zavargásokat. Rögtöniíélő eljárásra csak néhány söjtöri vádlott ellenében került sor, de ezeknek ügyét is áttették a rendes bírósághoz, mivel kiderült, hogy a tett elkövetésekor még nem tudhatták a statáriumot. Az augusztusi események hullámai még sokáig kavarogtak, nemcsak a nép körében, de a sajtóban is. A túlbuzgó pesti újságírók a zavargások idején néhány zalai nemest is megvádoltak s néhány nap múlva alázatos nyilatkozatokban kértek bocsánatot. A zalaegerszegi síatáriáiis tárgyalással kapcsolatban a Pesti Naplóban az egerszegi törvényszék birái ellen is cikk jelent meg. A törvényszék birói kara határozott hangú helyreigazító nyilatkozatban bélyegezte meg a rosszakaratú, valótlan cikket. A nyilatkozat indokolt volt, mert a bíróság ép úgy, mint a közigazgatás és a katonák, mindent elkövettek a kedélyek lecsillapítására. 1883. november 7 én még egyszer erőszakos cselekedetekben robbant ki az antiszemitizmus. Zalaiövőn 30 főnyi idegen csapat ismét meg akarta támadni a zsidókat. A polgárőrség és a zavargók között fegyveres harc keletkezett, amelynek 2 tüntető esett áldozatul. ísíóczyék mozgalma. £z volt az utolsó zavargás, de maga az antiszemita mozgalom nem szűnt meg. Istóczyék vasmegyei szervezkedése Zalára is átterjedt és a következő, 1884. évi képviselőválasztáson Tapolcán antiszemita képviselőt választottak Vadnay Andor személyében. Jellemző a néphangulatra, hogy a Zalaegerszegen megválasztott kép viselő, a függetlenségi Farkas Dávid is szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy pártjának programjában is szerepel a zsidókérdés megoldása, amely különben megoldódik azzal, hi a zsidó vallás hitparancsai közé is beiktatják a keresztény parancsot: „Szeresd felebarátodat, mint íen- magadaí" és „Amit nem kívánsz magadnak, ne cselekedd másnak*. A képviselőnek ezekből a kijelentéseiből nagy hírlapi polémia keletkezett Farkas Dávid és Gráner Mihály dr. között. A zalai zavargások ügye közel háromhetes tárgyalás után 1884 júliusában zárult le a budapesti törvényszék kiküldött büntető tanácsának ítéletével. Az egyes vádlottakat 3 napi fogháztól 7 évig terjedő (egyházzal büntették. A bencés rend és a Balaton- füredi Rt. perében október 18-án hirdet ítéletet a törvényszék. Az én talpam Okmatalp Kevés pénzért soká tart a- PÁLÜÁ Esztendők óta folyamatban van az a per, melyet a Szent Benedek Rend, mint Balatoníüred tulajdonosa indított a fürdőt bérlő részvénytársaság ellen. A Kúria a per elvi vonatkozásait már eldöntötte, amennyiben kimondotta a gazdasági lehetetlenülést, vagyis azt, hogy a fürdőrészvénytársaság által a bencés rend részére fizetett bér méltánytalanul alacsony. A per további, érdemi tárgyalására a Kúria a törvényszéket utasította, A törvényszék két lehetőség között választhat: vagy felbontja a szerződést, s vissza- itéli a fürdőt a rendnek, vagy pedig elrendeli a szerződés módosítását és ez esetben inéltányosabb béri állapit meg a rend részére. Jelenleg ugyanis a rend csak évi 2.400 pengő bért kap a hatalmas értékű fürdőért, amely évente százezreket jövedelmez. A törvényszék szakvéleményeket kért és ezeknek beérkezte után most két napon keresztül érdemi tárgyalást tartott. A bencés rend képviselője, "Bernolák Nándor dr. kijelentetie, hogy a rend nem zárkózik el az elől, hogy a fürdő továbbra is a társaság bérletében maradjon, ez esetben azonban kívánja az évi haszonbérnek 140 ezer pengőben való megállapítását, igazolnia kell a részvénytársaságnak a szerződésben kikötött alaptőke meglétét, hogy teljesíthesse a vállalt kötelezettségeket (vízvezeték, csatornázás kibővítése, stb.), s ki ke!! egészítenie az elértéktelenedett óvadékot. Ha a részvénytársaság nem teljesíti ezeket a feltételeket, akkor a rend ragaszko= dik a szerződésnek felbontásához és a fürdő visszaadásához. Ez esetben a rend megtérít a társaságnak 390 ezer pengő értékű beruházást. A részvénytársaság képviselője kijelentette, hogy csak 25 ezer pengő béri ajánlhatnak fel és nem vállalkozhatnak az alaptőke és az óvadék kiegészítésére. A bíróság az ügyben október 18 án hirdet ítéletet. Egy szegény, nagypáli polgártársunkat is elérte a sorsa. Köztartozásba lefoglalták két tehénkéjét s hétfőn kerültek azok dobra Zalaegerszegen, a régi villanytelepen. ‘ Futkosott szegény ember feleségével ide-oda ; könyörögtek, mim, ö/üfo át, CéúcUÍ/frQji E'ii kér|@I pakodi gazda vette meg azokat, de kijelentette az előtte siránko- zóknák, ha megfizetik neki a 110 pengőt, visszakaphatják a teheneket. A szegény emberek azonban azt sem tudták, kihez forduljanak segítségért. Az Arany Bárány sarkánál találkoztak Horváth István ipartestületi elnökkel, aki átadta nekik a szükséges összeget. Örömükben azt sem tudták szegények, hogyan hálálják meg ezt a szívességet és természetesen váltót akartak adni Horváth Istvánnak. Horváth azonban azt felelte nekik, hogy nincs szüksége sem váltóra, sem más írásra, hanem, ha sikerül jobb áron eladni állataikat, a pénzt fizessék vissza neki. Pénteken délelőtt azután bekopogtatott Horváth Istvánhoz a nagypáli ember és hálálkodva adta vissza a 110 pegőí azzal, hogy eladták az egyik tehenei és azért is többet kepiak, mini amennyiért a kettő az árverésen elkelt, Csak azért irtuk meg ezt a kis esetet, hogy a hatóságok lássák, mennyivel helyesebb eljárás a lefoglalt állatokat szabadkézből eladatni, mint árverésen, mert így több haszna lehet a kincstárnak is, az adósnak is. A szabadkézből való eladási természetesen ellenőriztetni kell s a vételárra mindjárt az eladásnál ráteheti kezét a kincstár képviselője. Belga sifulak eladók, esetleg ketrecekkel együtt, Berzsenyi Dániel utca 21 sz. alatt. mm Vm m mm & a ___- JL 100 modern kényelmes szoba. Er zsébet icirail¥ii©“S2aiii@ Lmek. Hideg-meieg folyóvíz. A f _ x Központ! fűtés, Budapest, IV. Egyetem-utca 5. <a Belváros központjában.) Az éííerem és kávéházban min_ den este szalonzene. * Aas Erzsébet pineébea I pincér* rendsaes*! Menü i-bo pengő. Szabadkézből leéli eladatni a köztartozásba lefoglalt állatokat. H«|pn segített a s^egén^ emberaksii Horváth Sst^án spss’testláieti ^laiSkr rimánkodíak és a pénzügyigazgafó ki is adta a rendelkezést, hogy a j lefoglalt teheneket vissza kell adni • gazdájoknak. A kegyelem azon- | ban — mint rendesen történni szokott, késön érkezett. A két I tehén elkelt 110 pengőért. Egy
