Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-19 / 285. szám
Zaiamegyeí Újság 1933 december 19. És nem csüggednek, mert az oktatók szivükbe plántálták a magyar akarás, a reménykedés, a küzdeni tudás érzéseit. Mayer István városi vezető és Bodnar Sándor évfolyamoktató könnyes szemmel búcsúztak az évfolyamtól és kérték a leventéket, hogy az életben is állják meg helyüket, s irányítsa mindig őket a kötelességtudás. Ezután a búcsúzó leventék elénekelték a Himnuszt. Este a távozó leventék az iparosköri vendéglőben bucsuban- kettet rendeztek, amelyen Horváth Jenő és Bita István mondottak szép beszédeket. A csallóközi hattyú. A Révai Társaság kiadásában most jelent meg Tormay Cecile „Ősi küldött« cimü regényciklusának első, önmagában is befe jezett része „A csallóközi hattyú“ cimmel. A mű egész vászonkötésben 5.60 pengőért a Zrínyi könyvkereskedésben is kapható. A tatárjárás korszakában játszódik le ez a hatalmas elgondo- lásu történelmi regény, amelynek az adja meg a aktuálitásáí, hogy a magyarság, ha más formában is, épen olyan szorongatott és szomorú állapotban volt mint ma, de sohasem vesztette el a hitét a jobb jövőben. Mindig idejekorán megjelent az „Ősi küldött«, aki kivezette a sanyaruság korszakából és visszaadta hitét, életkedvét. A „Csallóközi hattyú“ főhőse Ung, a fiatdl levente, aki utrakel csatlósaival Párásból * hazájába, mert a tatárok fenyegető veszedelmének hire már oda is eljutott. Amint átlépi az országhatárt, már látja azt a páríoskedásí és széj- jelhuzást, amely a közeledő veszedelemnek előreveti árnyékát. De a fiatalembernek még is, mielőtt belevetné magát az ország sorsának intézésébe, le kell számolni halálos szereimével Kniga, Ders hitvese iránt. Az ellenség által körülfogod, pestistői megtizedelt Komáromban jászódik le Ung és Kniga szerelmének története, ez a szerelem a halál árnyékában, amelynél finomabban megrajzolt, szivighatóbb szerelmi története alig van a magyar irodalomnak. Zala vármegye alispánja.^ 27776/ni. 1933. Tárgy: Zalaszentgrót község vásárnapok áthelyezése iránti kérelme. Hirdetmény. Értesítem, hogy a 74.525/1928. sz. kereskedelemügyi miniszteri rendelet alapján engedélyt adok arra, hogy Zalaszentgrót község 1934. évben vasárnapra eső június 24-iki vásárját junius 25-én, november 11-én tartandó vásárját pedig november 12-én tarthassa meg, továbbá megengedem, hogy az 1934. évben február 3 iki vá sárját február 5 én, szeptember 1-ére eső vásárját pedig szeptember 3-án tarthassa meg. Zalaegerszeg, 1933. dec. 14-én. Bödy Zoltán alispán. Végleg betiltják a Prágai Magyar Hirlapot. Prága, december 18 A cseh hatóságok ismét a sajtószabadságot megcsufoló súlyos intézkedést hoztak a kisebbségi magyar sajtó ellen. A Prágai Magyar Hírlap háromhónapi betiltás után vasárnap jelent meg először, de az ügyészség már ezt az első számot is elkoboztatta Szentiványi József vezércikke miatt, melyben Szentiványi azt irja, hogy a lap hajlit- hatatlan magyarsága továbbra is megmarad. A cseh törvények szerint ha egyszer már betiltott lapot ismét elkoboznak, akkor a lapot végleg be lehet tiitani. A magyar lakósság bizonyosra veszi, hogy a cseh hatóságok élnek is ezzel a fegyverrel, mert épen ezért történt az elkobzás. Félszázados fönnállását ünnepli a Karácsonyfa Egyesület. Nagyobbarányu segitöakció karácsonykor. Csendben, hangos reklám nél- nül, de annál szebb eredménnyel működik városunkban a Karácsonyfa Egyesület. Fáradtságot nem ismerő buzgalommal gyűjti évről-évre a filléreket s másféle adományokat, hogy karácsonykor, a szeretet nagy ünnepén örömet szerezhessen azoknak a szegény iskolásgyermekeknek, akiknek különben karácsonyuk nem volna. Az egyesület most ünnepli fönnállásának évfordulóját s ebből az alkalomból nagyobbarányu segélyezési akciót indított meg. Nemes törekvéseit siker is koronázta, mert ezidén mintegy háromszáz szegénysorsu iskolásgyermeket részesít ruha- és lábbelisegélyben. A felruházási ünnepélyt csütörtökön délután 3 órakor tartja meg a Kuiturház nagytermében s erre az ünnepélyre a megyei és városi előkelőségeket, az egyházi és világi hatóságokat, valamint az iskolák tantestületeit és a kulturá lis egyesületeket is meghívta. A város közönsége valóban hálás lehet az egyesület iránt, melynek ötvenéves múltja nyitott könyv s ennek a könyvnek csak aranyalapjai vannak, mert minden egyes lapon az irgalmasság cselekedeteinek példaszerű gyakorlásával találkoznak. Hogy az egyesület a mai súiyos viszonyok mellett is képes háromszáz gyermek segélyezésére, az a tagok buzgalma mellett a közönség megértő támogatásának köszönhető. Nem csalódunk, amikor föltételezzük, hogy a város közönsége ezután is támogatja az egyesületet, mert hiszen ennek a támogatásnak nyomán áldás fakad. A Karácsonyfa Egyesületen ki vül a polgármester az inségakció keretében gondoskodni kiván arról, hogy mindazok az elemi is kólái növendékek, akik arra rászorulnak, lábbelit kapjanak, hogy lábbelihiány miatt egyetlen gyermek se maradjon el az iskolától. A lábbeliket a helybeli kisiparosok készítik. Kétszáz eve született a magyar sakkcsoda feltalálója. Rövid idő múlva kerek 200 esztendeje lesz annak, hogy a romantikus életű Kemj5e.len farkas született. Félszázaddal később a „Magyar Hírmondó“ című tíj- ság 1783. évi 43. számában ér- dekes módon irta le a legnagyobb feltűnést keltő találmányát, a sakk- masinát. Maga II. József császár kérte fői Bécsben Kempelent, hogy a csodagépet vigye Európa szerte körútra s ez meg is történt. Berlin, London, Párizs és Pétervár uralkodói, előkelőségei egyformán megcsodálták a török- basát, aki nem húsból és vérből volt, hanem prémes kaftánba, tur- bánb i bujtatott figura, de mégis hibátlanul végezte a húzásokat, háromajtós, asztalformáju szekrény mellett ülve úgy, hogy világhíres sakkjátékosokat könnyen megmattolt. Régi francia lapok azt Írták, hogy Lengyelország első fölosztása után négy évvel, 1776-ban föllázadt egy Rigában elhelyezett félig lengyel, félig orosz ezred. Miután a lázadást leverték, annak vezetője, Voruszky kapitány, mindkét lábán súlyosan megsebesült, de megszökött és egy Oslov nevű jószivü orvos elrejtette, ápoita. Mind a két lábát levágták Voruskynak és az orvos barátja, Kempelen Farkas men tette ki Oroszországból úgy, hogy egy masinát csinált neki, amelyben a lábatlan tiszt elfért s Voruszky irányította azután a Poroszországba való menekülés alatt, majd később a török basa kezeit a sakkhuzásoknál. II. Katalin cárnő Pétervárra vitette Kempelent és a masinát, amely többször megverte sakkjáték közben. Tóth Béla azonban bebizonyitotta, hogy Kempelen Farkas nem orosz földön 1777 ben, hanem magyar földön 1769 ben csinálta a csodálatosan precíz szerkezetet. Kempelen, aki Mária Terézia királynő alatt tekintélyes udvari tanácsos volt, Pozsonyban fél évig dolgozott az automatán. Ezt egyik jóbarátja, K. G. von Windisch, a „Nemzeti Piu- tarkus“ című egykorú lap szerint igy irta le: — Ez a masina negyedfél láb hosszúságú, két láb szélességű és harmadfélláb magasságú kasznyi volt, olyan formájú mint egy íróasztal, négy mozgó lábakon állott, amelyeken ide s oda lehetett az egész masinát tologatni. E masina megeit egy faszéken ült egy férfi fafigura, vagy férfi fakép, török köntösbe öltözködve, közép termetű, meily a jobb kezével a kasznyira könyökölt, a bal kezében pedig egy hosszu- száru török dohányzó pipát tartott, olyan poziturában, min ha éppen abban a szempillantásban vette volna ki a szájából. A sakktábla a kasznyira volt lesrófolva és azon a figura, vagy fakép a szemeit mindég rajta tartotta. Mikor a játék elkezdődött, olyankor a török basától mindég elvették a hosszuszáru pipáját, mert a balkezével jádszott. Legelői mindég ő ment, vagy a játékot mindég ő kezdette. Mig a játék tartott, az alatt a játszó társának minden menetelekor egyet szokott bakkantani, vagy billenteni a fejével és köröskörül hordozta vigyázó szemeit a sakktáblán. Mikor a sakk a királynénak volt, akkor mindég kettőt szokott billenteni a fejével; mikor a sakk a királynak volt, akkor mindég hármat szokott billenteni. Ha pedig a jádszó társa vele kötelödsz- ködni akarván, hamisan ment, vagy őtet mesterségében próbálni akarta, olyankor boszankodva és haragosan rázta a fejét, miért, hogy kötekedik vele. Valameny- nyiszer ez a néma játékos eggyet ment, mindannyiszor lehetett a masinában belül hallani a kerekeknek, a csigáknak, rugótoliaknak és görgőknek zúgását, amely az asztali óra lefolyásához hasonlított. Ennek a mesterséges eszköznek taláiója az egész játék alatt egyebet sern csinált, hanem minden 10 ik, 12-ik menetiel vagy húzás után, a mozgó karnak tolláit felhúzta, és olykor, olykor egy ládikóban kukucskált, amely a játékosról egynéhány ié- pésmre egy asztalon volt és azzal szoros egybekötleíésben lévén, annak mintegy lelke volt; de ezen ládácskának a masinával való szoros egybeköitetését a bámulva csodáikozók sem meg nem foghatták, sem ki nem magyarázhatták “ Már a XVIIi-ik század végén nyolc nyelven Írtak könyveket a masináról s a XIX. században újra vagy hat nyelven, amikor második kőrútjára vitték az automatát. A német báró Räcknitz úgy magyarázta a masina titkát, hogy egy igen kistermetű ember a szekrénynek kihúzott alsó fiókja mögött feküdt, mialatt a sokrugós szerkezetet megmutatták a nézőknek. Ha aztán becsukták a szekrény ajtait, átbújt az alsó fiók mögül a középső zárt és láthatatlan lyukba s onnan mozgatta a török bt-bu kezét. Még pedig mágnes segítségével. Ez a magyarázat helytelennek bizonyult, de mindmáig titok maradt az, hogy a törököt mily módon igazgatták. Kempelen Farkas, aki 1734-ben született, óriási szenzációt keltett a bécsi udvar előtt, amikor gépét 1769-ben először bemutatta. Sokkal nagyobb szenzációt, mint ahogy maga akarta volna. Épen ezért nemsokára kijelentette, hogy a masina tönkrement és többe Fondant szalon 1 kg . Csokoládés szalon 1 kg . 2*— pengő . 2*20 pengő Németh Lacinál
