Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-15 / 282. szám
IVI' évfolyam 282, «Am* Ai*«i 10 fillér 1933. December 15. Péntek. Go51 \o ffl' Us ,\ó # 54 b&«°s Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szí «oztöség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ■ .......= Telefonszám 128. PO LITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyedévre 6 pengő. I— Hirdetések díjszabás szerint Gyöngyösbokréta és Göcsej. Szent István ünnepe alkalmával nagyban ünnepelte, tapsolta a főváros népe a hamvas-szűz vidéket, Magyarhonnak játszi kedvű fiait és leányait, akik fölvitték öltözetben, játékban, dalban ezerév kivirágzott szinpompáját, — a magyar föld lelkét. Rádión is hallhatók voltak ősi ritmusú dalaik, táncaik, naiv népi játékaik. Az újságok hasábszámra ontották az áradó dicséretet, az egész ország közönsége örült a leírt, a hallott nemzeti szépségeknek s köszöntötte a rendezőket a „bomba sikerért“. A nemzeti munkahéten pedig beígérték, hogy állandósítják is a „Gyöngyösbokrétát“, amint ezt a nemzeti bemutatót elnevezték. Mi azonban az egységes hangulat ellenére bátorkodunk ez ügyben különvéleményt hallatni. Amikor a nagy búcsújárás volt a budapesti Városi Színházban a Gyöngyösbokrétához, hallottuk mi is a rádióközvetitést. Éreztük, hogy „ott“ két világ ölelkezett össze a forró sikerben — és végtelen szomorúsággal szivünkben elhallgattattuk a rádiót. Ott tény^ leg búcsú voit. Búcsú, de a léleknek ezer éven át megőrzött hamvától, a magyar rónák és halmok, az eldugott kis falvak himporos érintetlenségétől. Búcsú a művészet önfeledtségétől. És egy kicsit, dehogy is kicsit: nagyot, igenis nagyot szégyenkeztünk azok helyett az ártatlan szereplők helyett. Kik voltak ők, mik voltak ők Budapest szórakozást kereső népének ? Exotikumok, különös érdekességek, akárcsak az Allatkertbe vitt indiánok, szere csenek. Ha sajnálatosak Afrika oroszlánjai, India tigrisei, amiket a művelt világ okulására és szórakoztatására Európába cipeltek, mennyivel sajnálatraméltóbbak a magyar mezők gyönyörű emberpéldányai, akiket szintúgy pénzért mutogattak. Elborult szemeink előtt felvillant a haladó üzleti szellemnek jövendő kora, mely majd hamarosan Budapesten tenyésztett népi exotikummal fogja elárasztani a világot és teljesen meg fogja hamisítani a most szin- dús népi művészetet. És most, amikor ennek évenként való megismétléséről van szó, szeretnők az egész ország fülébe kiáltani: siessenek megmenteni a magyar népművészetet! A magyar népdalt tönkretették a budapesti kabarék ócska kupiéi, a zamatos népi játékokat az utolsó zugba is elvitte ostoba operettek csináltsága. Fiaink, leányaink felvitték és felviszik, amit lélekben a vidék termelt és majd hazaviszik cserébe érte Budapest lelkét. A dísz helyett a cicomát, a természetesség helyett a nyegleséget, a derű helyett a cinizmust, a játszi dévajság helyett az esetlen viccel, a szemérem helyett az erotikum forróságát. Mert, ahova előadás előtt és után szórakozni vihették a nép fiait, csak ilyent láthattak. S elképzelhetjük, hogy a sudár magyar ifjak mily könnyen botolhattak a lépten- nyomon eléjökbe vetődő hisztérikus, exotikumkedvelő „nagyvilági“ nőkbe, s hogy a teimésze- tes szemérmével szemét lesüiött falusi virágszálat milyen szemmel égette ott sok különcségre éhes világfi szeme ? Zala megye máskép viszi a világ szeme elé szépségeit, kincseit. Művészi fényképfölvételekkel és melléjük kedves, vonzó, szórakoz tatóan oktató magyarázó szöveggel. A Göcsejt, az elhagyatottat a lenézett Göcsejt, egyszeri meglátásra kívánatossá tette az isko lánkivüli népművelési bizottság vezetősége. A legelső tudományos közigazgatási és művészeti körök fejezik ki tetszésüket a mű és teljes elismerésöket annak megteremtői iránt. Zalából nem visz nek sudár legényeket, piros-pozsgás leányokat, hogy ott mutogas sák őket és így ismertessék meg a fővárossal a vidéket. Ezek a gondolatok ötlenek eszünkbe, amikor a Gyöngyös bokréta megismétléséről hallunk. Az angol külügyminiszter európai békekörutra indul. London, december 14. Az angol külügyminiszter a kormány megbízásából a parlament karácsonyi szünete alatt európai béke- köruíra indul. Ellátogat Párisba, Berlinbe és Rómába, s mindenütt tárgyal a leszerelési nehézségek elsimításáról. Legfontosabb lesz a Mussolinival való tanácskozása, mert ez a megbeszélés kiterjed a , német-francia feszültség enyhité- ■ sére, a leszerelési és a népszó vetségi kérdésre. Párisi jelentés szerint a francia kormány megvárja az angol javasatokat és azután dönt, hogy milyen alapon hajlandó tárgyalni Németországgal. A Temps azt írja, hogy a francia politika ga randája a kisantant szövetségében van. A francia jelentések hatása alatt Londonban már nem tekintenek annyi optimizmussal a német-francia tárgyalások elé. Kirívó igazságtalanságokat teremtett a gazdavédelmi rendelet Az ormándlakiaka* például nem védi, mert nincs bekeblezett birtokuk. — A zalaegerszegi járásbíróság területén 948 gazda — köztük sok közép- és nagybirtokos — kérte a védetté nyilvánítást. A birtokoknak védetté nyilvánítását december 15-ig lehet kérni, de a kérvényezési eljárás már körülbelül befejezettnek tekinthető. A zalaegerszegi járásbíróság területén a mai napig 948 gazda kérte birtokának védetté nyilvánítását, köztük a zalaegerszegi, al- sólendvai, novai és pacsai járás számos közép- és nagybirtokosa. Védeité nyilvánítást kért Sigray Antal gróf is a zalamegyei Csődé határában fekvő birtokára. A járásbíróság mintegy 750 esetben már el is rendelte a védetté nyilvánítást, a többi ügyben pedig az eljárás most van folyamatban. A védetté nyilvánítási eljárás során derült ki, hogy a gazdavédelmi rendelet mennyi igazságtalan helyzetet teremtett, mivel a rendeletet elméleti emberek dolgozták ki, akik a gyakorlatban dőfordulható esetekre nem gondoltak és nem hoztak megfelelő intézkedéseket. A sorozatos igazságtalanságokat leginkább néhány kirívó esettel világíthatjuk meg. Mindegyik eset többszörösen fordult elő a zalaegerszegi járásbíróság területén is. Van egyik községben egy nyugdíjas altiszt, akinek nyugdija havi 75 pengő. Nyugdíjazása után hazament gazdálkodni 15 holdas apai örökségére. A rossz viszonyok miatt tönkrement, a 15 hold legnagyobb részét elárverezték s két három hold szőlője és kaszálója csak azért maradt meg, mert nem akadt rá vevő. Erre most védetté nyilvánítást kért. Igen ám, csakhogy a rendelet azt mondja, hogy, akinek kétféle jövedelme van, az csak akkor kaphat védetté nyilvánítást, ha a birtok kataszteri tisztajövedelmének négyszerese meghaladja a másik jövedelem összegét. A kataszteri jövedelem a jelen esetben kevesebb, mint a nyugdíj, tehát védelem nincs. Ellenben egy magasrangu nyugdíjas, akinek nyugdija több- száz pengő, megkapta a védetté nyilvánítást, mert annak párszáz hold birtoka van, melynél a kataszteri tisztajövedelem négyszerese meghaladja a nyugdíj ösz- szegét. Másik eset: Van egyik közeli községben egy gazda, akinek II hold földje van 95 korona kataszteri tisztajövedelemmel. Ez sem kaphat védelmet, mert van neki egy kivénhedt cséplőgépe, melyet 150 millióért erőszakoltak rá még a koronás világban. A gép többet áll, mint dolgozik, de azért 600 pengő a kereseti adója, amit még a 30 pengős búzaár idején vetettek ki rá. Mivel a 600 pengő több, mint a birtok jövedelmének négyszerese, védelemről szó sem lehet. Pedig bizonyos, hogy a gazda a cséplőgéppel még az adót sem keresi meg. Harmadik eset: Egyik községben van egy iparos, aki magas kora miatt iparát már egy éve abbahagyta s most kicsike földjével vesződik. Adója azonban még mindig az előző évi adóalap után van feltüntetve s mivel ilyen alapon több jövedelme volna, mint a birtok jövedelmének négyszerese, ezért védetté nyilvánítást nem kaphatott. Legfurcsábban jártak az ormánd- Iaki parcellavevők, akikkel tudvalévőén már a vétel alkalmával nagy igazságtalanság történt. A gazdavédelmi rendelet csak a telekkönyviig bekebelezett földtulajdont engedi védetté nyilvánítani, ha az előirt adósságteher is be van keblezve. Az igazságtalan szerződések miatt az crmándlaki parcellavevők legnagyobb részének birtoka még nincs telekkönyviig rájuk írva, s természetesen az adósság sem szerepel a telek- könyvben. Bizonyos, hogy a vételárhátralék bőven indokolttá teszi mindegyik esetben a védetté nyilvánítást, de a bekeblezés hiánya miatt egyik ormándlaki gazda sem kaphat védelmet és továbbra is ki vannak szolgáltatva. A védetté nyilvánítást még csak nem is kérhetik, mert formai okokból okvetlen el kellene utasítani a kérelmet. Hasonló sorsra jutottak mindazok az adósok, akik nem pénzintézettől, hanem magánosoktól vettek fel kölcsönt és a hitelező az adósságot nem kebleztette be, mert az adós egyébként is jő volt a kölcsönösszegig. A védelmet most ezek az adósok sem igényelhetik, mert az adósság nincs bekeblezve. A rendelet szerint az állam átvállalja a kataszteri tisztajövede- em negyvenszeresét meghaladó pénzintézeti tartozást. Ez a rendelkezés is igazságtalan, mert a magántartozást nem vállalja át az állam. Gyakori eset például, hogy örökség esetén a testvérek egyike az osztálynál megvette a másik testvér részét, Tartozása esetleg még a kataszteri jövedelem százszorosát is eléri, a negyvenszeresen felüli __ részt az állam még
