Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-12-14 / 281. szám

aaw fta•« 10 fillér 1BS3. December 14. Csütörtök! MMI évfolyam 281 * szäm nnnnsBRBBmnBBH I s Sz ,aial: Zalaegerszeg, = Telefonszám 128 POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: évre 6 pengő. — egy hónapra 2 pengi, negyed- Hirdetések díjszabás szerint KP lelkész borzalmas tükörképet veti tett hallgatói elé. Előadásának címe ez voü : „A magyar reformá- tusság, tehát a magyarság pusz­tulásáról a Dunántúl és a Duna- Tisza között“. Kimutatta, hogyan l fogyott el a reíormáíusság 300 év alatt. Régen például ezerlelkes községek állottak és ma ugyan­azokban a községekben már csak 250—350 református lélek van. Svábok, horvátok, szerbek vonul­tak be oda. Jellemző a magyar reformátusság hatalmas átgyúró erejére, hogy ezek a nemzetiségek azóta már jó magyarokká váliak, de ők maguk kipusztultak. Hibáz­tatja ezért a magyar református népet és vezetőit, de főként a gazdasági helyzetet, mert hiszen az egyes családok jobban meg tudják tartani a vagyonukat, ha egy, két gyermek van csak, mint, ha többen vannak az örökösök. Ez az egy, vagy két gyermek az­után sok családban meghalt és igy az egész család kihalt. így érte el őkel Isten büntetése, meit a vagyonért föláldozták a családi életet, egykerendszerre tértek át. Oak az a nép marad meg, amely­nél a szaporodás természetes fo­lyamatának gátat nem vetnek. •j; Gömbös Gyula lemondásáról elterjedt híreszteléseket beavatott körökben nem veszik komolyan. Pártkérdéssé tette a kormányelnök a nyugdijjavaslat megszavazását. Festetics Sándor gróf kilépett az egységespártból. Feljegyzések. Mennyire legénykedelt vasárnap Kassán a cseh zsebrákoknak, meg a bocskoros oláhoknak külügy­minisztere : Benes, meg Titulescu ! Ez utóbbinak érkezését megelőzte az a hir, hogy Csapon, a határ­állomáson, elrabolt ugocsai ma­gyar faluban visszavágott nekünk a „Nem, nem, soha“ val. Kassán azután csörtették a kardot, kikiál­tották, hogy, aki revíziót kiván, az háborút akar. De ők ettől sem félnek, sőt a revíziói háború árán is megakadályozzák. (Egy héttel azelőtt megállapították a csehek azt a vonalat, amelyre a magya­rok „esetleges“ bevonulásakor visszavonulnak.) * Benes múlt heti felvidéki kőr­útján azt hangoztatta, hogy a cse heknek azért van szükségük az elrabolt magyar területekre, hogy közvetlenül érintkezhessenek az oroszokkal, meg az oláhokkal. Hát Európának milyen érdeke fűződik ahoz, hogy a csehek közvetlen utat nyerjenek ehez a két nép­hez ? Szabad egy embernek, aki magát értelmesnek tartja, ilyent beszélni ? Nekünk talán nincs szükségünk a Felvidékre ? A Be­nes-féle érvek, — különösen, ha ennyire együgyüek — már Géni­ben sem érnek semmit sem. * A nyugdijjavaslat tárgyalásánál Rassay Károly sarokba szorította Sztranyavszky Sándort, az egysé­gespárt országos elnökét. Fölol­vasta azt a levelét, amelyet két év előtt irt elődjéhez s amelyben az egységespártból való kilépésének egyik okául a tisztviselői fizetés- csökkeníést jelöli meg. Az egyik buzgó kormánypárti lap természe­tesen védelmébe veszi Szíranyav- szkyt, de olyan ügyetlenül, ami valóban csak egy megfizetett lap­tól telhetik ki, szólván imigyen: „Sztranyavszky Sándor akkori ki­lépésének csak egyik oka volt a tisztviselői fizetéscsökkentés, nem beszélve arról, hogy a mostani javaslatban szó sincsen a fizeté­sek csökkentéséről, sem pedig a nyugdijak megnyirbálásáról, csu­pán a nyugdíj lakbérek arányosí­tásáról kiván intézkedni a javas­lat.“ — Soha ennél ügyetlenebb mosdatást nem láttunk. Nem az arányosításért fáj a kormány szive, hanem 6 milliót akar előteremteni s ezért „arányosít“. Mi ez, ha nem fizetéscsökkentés ? ! Hej, de sokat megbir az a szegény papír! Még az ilyen okosságokat is, mint amilyenekkel az országos párt­elnök urnák egy kis jókedvet akarnak csinálni a gerinctelen udvaroncok. * A debreceni templomegyesület hitvédelmi szakosztályának ülésén Görömbey Péter, nagykállói ref. Budapest, december 13. Az egységespárt pártértekezletet tar­tott, amely főleg a nyugd jjavas- latal volt kapcsolatos. Az utóbbi hetekben ugyanis valóságos pa­lotaforradalom volt a pártban a javaslat körül. A városi képvise­lők semmiképen sem akarták megszavazni a javaslatnak két rendelkezését: a nyugdíjasok lak­bérének csökkentéséről szóló sza­kaszt és azt a szakaszt, amely lehetővé teszi a tisztviselők el­bocsátását, tehát politikai fegyver a kormány kezében. A pártértekezlet azt a célt szol­gálta, hogy egységes állásfogla­lásra birja a párt tagjait. Először Imrédy pénzügyminiszter szólalt fel, aki bejelentette, hogy módo­sította a jwalatot és a nyugdíja­sok lakbércsökkentése február helyett csak májusban következik be. Bejelentete, hogy a kormány­nak 1937 végéig jelentést keli tennie a kényszernyugdijazásokról. A törvényhatósági bizottság határozata alapján Bődy Zoltán alispán üdvözlő táviratokat inté­zett Bethlen István grófhoz és Eckhardt Tiborhoz. A volt mi niszterelnökhöz intézett távirat szövege a kővetkező: Zalavármegye törvényhatósági bizottsága mai közgyűléséből há­latelt szívvel és a jövőbe vetett mélységes hittel mond köszönetét Nagyméltóságodnak Angliában a magyarság érdekében az igazság fegyvereivel és a nemzet büszke­ségét és öntudatát erősitő ember- feletti szellemi erővel kifejtett ha­zafias munkájáért. Az ország jö­vője szempontjából felbecsülhetet­Gömbös miniszterelnök szólalt fel ezután, aki azt fejtegette, hogy a nyugdijjavaslat a tisztviselők érdekeit szolgálja (!) és kijelentette, hogy pártkérdéssé teszi a kor­mánypárti képviselők számára a javaslat megszavazását. A miniszterelnök szólt a nem­zeti szocialista mozgalomról is, amelyet elitéit és felszólította a párt egyik tagját, Festetics Sán­dor grófot, cáfolja meg egészen világosan, hogy távoláll a ma­gyarországi nyilaskeresztes moz galomtól, s ellenkező esetben vonja le a konzekvenciákat. A felszólitásnak az lett a kö­vetkezménye, hogy Festetics Sán­dor gróf nyomban bejelentette ki­lépését a kormánypártból. Hir szerint Festetics Sándor gróf a napokban uj nemzeti szocialista mozgalmat indít meg, ameiy füg­getlen lesz a Meskó féle mozga­lomtól. len eredményes ténykedése alkal­mából hazafias szivvel köszönt­jük és üdvözöljük és a nagy nem­zeti ügy érdekében folytatandó további működésére Isten áldását kérjük. Eckhardt Tibor a következő táviratot kapta : Zala vármegye törvényhatósága mai ülésében mély hálával emlé­kezett meg Méltóságodnak angliai körútja alkalmával végzett és a nemzet érdekében örökbecsű mun­kájáról. A nemzeti ügy érdekében végzett működése és sikere alkal­mából köszöntjük és üdvözöljük és további hazafias munkájára az Isten áldását kérjük. A Községek II. Országos Kongresszusa. December 16, és 17-én nagy­jelentőségű megmozdulásra ké­szül a magyar falvak társadalma. Ezeken a napokon tartja meg ugyanis a Faluszövetség Budapes­ten, az Újvárosháza dísztermében, a Községek II. Országos Kon­gresszusát. A kongresszus legfőbb védnöke Horthy Miklós kormányzó, fővédnökei: József, József Ferenc, Albrecht kir. hercegek és Göm­bös Gyula miniszterelnök. A kon­gresszus elnöke : Mayer János ny. miniszter. A kongresszus gazdag pro­gramja felöleli mindazokat a ha­lasztási nem tűrő kérdéseket, me­lyeknek megoldásától a falusi nép sorsának jobbrafordulását várja. A kongresszus négy szakbizott­ságban foglalkozik a községi köz- igazgatás, háztartás és tanyavilág; a falvak kulturális és egészség- ügyi ; a falvak gazdasági és tár­sadalmi problémáival. Az előadók : Bodor Antal dr. egyetemi m. ta­nár, Bognár Vince kertai kör­jegyző, Bokor Ervin, a Hangya igazgatója, Both Dezső dr., az OKH igazgatója, Förhéncz János aszódi főjegyző, Gesztelyi Nagy László dr,, a Duna-Tiszaközi Me­zőgazdasági Kamara igazgatója, Koncz János dr., a Jegyzők Or­szágos Egyesületének elnöke, Kel­ler Lajos, a Stefánia Szövetség igazgatója, Steuer György dr. ny. államtitkár, Szekeres László dr., a Faluszövetség főtitkára, Tég- lássy Béla dr. országgyűlési kép­viselő, — valamennyien a sző­nyegre kerülő kérdések legalapo­sabb és ieghivatottabb ismerői. A kongtesszus iránt országszerte nagy érdeklődés nyilvánul meg. A súlyos viszonyok ellenére a községekből ezideig már több, mint ezer kiküldött jelentette be részvételét. Még mindig folynak a zavargások Spanyolországban. Madrid, december 13. Az or­szág egyes részeiben még min­dig vannak zavargások. Lacoru- nában egy templomot felgyújtot­tak, egy másik városban bomba robbant, Leonában a vasúti síne­ket robbantották fel. Saragossá- ban lövöldözés volt. Itt katonák vezetik a villamos kocsikat, mi­vel a villamosvasúti alkalmazot­tak sztrájkolnak. A társaság ki­zárással fenyegette meg őket. A megye üdvözlő táviratai Bethlen István­hoz és Eckhardt Tiborhoz.

Next

/
Thumbnails
Contents