Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-12-10 / 279. szám

Í933 december 10 Zala megyei Újság 3 köszönte a szives vendéglátást és az egerszegieket meghívta Kani­zsára. Este 10 órakor nagyszám­ban kísérték ki a kanizsaiakat az állomásra, ahol igen melegen bú­csúztak e) s amint ök mondották, egy igen kedves nap emlékével távoztak. (—dr.—) Országos mozgalom a tiszt­viselők és nyugdijasok kará­csonyi segélyezése érdekében. A soproni kereskedők és ipa­rosok számos aláírással kérvényt nyújtottak be a városhoz, mely­ben azt kérik, hogy a város ad­jon karácsonyi segélyt tisztvise­lőinek. Kérésüket azzal indokol­ják, hogy a jelenlegi rossz üzlet­menetnek egyik főoka az, hogy a tisztviselők fizetését többszöri levonásokkal annyira csökkentet­ték, hogy a tisztviselők elvesz­tették vásárlóképességöket. Ezt igen súlyosan érzi az ipar és kereskedelem is úgyannyira, hogy a karácsonyi vásárra a legszo- morubb kilátásaik vannak, ha­csak a tisztviselőknek segélyt nem adnak, melyből szokásos karácsonyi vásáraikat eszközöl­hetnék. Nemcsak Sopronban, de több városban is történtek már ha­sonló megmozdulások. Ahol pár évvel ezelőtt még tiltakoztak a tisztviselők karácsonyi segélye ellen, ott most határozottan kö­vetelik a tisztviselők részére a karácsonyi segélyt. Egyébként a KANSz, a karácsonyi jutalmazá­sok ügyében kellően indokolt előterjesztést tett a kormánynak, hogy legalább az ünnepi költ­ségek előteremtésének gondjaitól meneküljenek a tisztviselők és nyugdijasok. Tisztviselői és nyug­díjas körökben felmerült az a sze­rény kívánság is, hogy a kor­mány karácsonyi segélyképen minden tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottnak fo­lyósítsa azt az összeget, amit egy havi eredeti és megcsonkí­tott fizetés, illetően nyugdíj kü- lönbözete kitesz. Vagyis decem­berre, az ünnepekre való tekin­tettel ne csonkított, hanem teljes fizetést adjon. A zalai jegyzők sürgetik a községi és adóigazgatás reformját, s pontos illetmény- fizetést kívánnak. A jegyzők közgyűlése hálás a revizió külföldi barátainak. — A jegyzők és az ügyvédek. — Fejleszteni keli a falusi közegészségügyet. A Zalavármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülése Vajda Ákos hévizszentandrási jegyző elnökletével december 8-án Zala­egerszegen a vármegyeháza nagy­termében tartotta évi rendes köz­gyűlését, amelyen sok és fontos ügy került megvitatásra. A jegy­zőkön kívül megjelentek a köz­gyűlésen : Gyömörey György fő­ispán, Bődy Zoltán alispán, Falér Endre dr. h. pénzügyigazgató, Brand Sándor dr. vármegyei fő­jegyző, vitéz Márk Ferenc megyei számvevőségi főnök, Tomka Já­nos dr. megyei másodfőjegyző. Szeliánszky Nándor árvaszéki h. elnök, Bereczky Vilmos, az állam- épitészeti hivatal főnöke, Molnár Szilárd dr. pénzügyi titkár, Mar­ton Ignác adóhivatali főnök, Vida •János gazdasági egyesületi titkár, stb. A revíziós mozgalom. Vajda Ákos elnöki megnyitó­jában mindenekelőtt azokról a külföldi államférfiakról és politi­kusokról emlékezett meg, akik megismervén a magyar nemzet igazát, sikraszállt a trianoni békeszerződés reviziója érdekében és reménységet nyújtanak nekünk, hogy a revizió gondolata való­sággá válik. A magyar jegyzők háláját fejezte ki a külföldi állam­férfiak iránt, majd elítélő szavak­kal szólt arról a bánásmódról, melyben testvéreink az elszakított területeken, különösen pedig Csehországban részesülnek. A jegyzői bajokkal foglalkoz­ván köszönetét fejezte ki a a főispánnak és az alispánnak megértő támogatásukért, amely nemcsak a jegyzők bajain segített, de a falu számára is üdvös volt. Hangsúlyozta, hogy a zalai jegy­zők a falu népét a leghelyesebb irányban igyekeznek vezetni, vé­gül a sajtót üdvözölte. Gyömörey főispán szólalt fel ezután, aki arra kérte a jegyzőket, hogy ne engedjenek egy vidéken sem tévíanokaí ter­jeszteni. Tudja, hogy a jegyzőkre ma, különösen az adóztatással kapcso'atban, nehéz feladat hárul. Ezzel szemben a pénzügyi ható­ságokban megvan a legmesszebb­menő méltányosságra való hajlam, s ha a jegyző teljesíti kötelessé­gét és igazságosan végzi munká­ját, akkor sem a népnél, sem a kincstári hatóságoknál nem fog ellenszenvre találni. Ezután a fő­ispán a következő, feltűnési keltő kijelentést tette: — Egészen természetesnek tar­tom, amit az elnök ur is hangoz­tatott, hogy a zalai jegyzői kar nem tér le a hazafias útról. De egyes vidékeken vannak jelensé­gek, amelyek arra vallanak, hogy egyesek cselekedetei — melyeket ők talán hazafiasnak hisznek — nem fedik azokat a követelménye­ket, melyeket a magyar kormány­zói az összes tisztviselőktől meg­kíván. Remélem, hogy ezek a jelenségek el fognak maradni, mert Magyarország csak akkor érvényesülhet teljes súllyal, ha egy akarattal, egybeforrva me­gyünk előre nehéz utunkon. Kö­zösítsék ki, uraim, azokat a tag­társaikat, akik nem egészen felel­nek meg annak, amit a magyar köztisztviselőktől elvárunk. Kovács Sándor főjegyző olvasta fel ezután az elnöki jelentést, amely többek között köszönetét mond a főispánnak és a pénzügy­igazgatónak, amiért kikapcsolták a végrehajtásokból a jegyzőket /77Lí‘<x //77Lc<z A hosszúság egysege.-a/Gütíf? Az áramfogyasztás egysége. €u/rrutom, ? A {ér^yfefjestfmény egysége. Kis áramfogyasztás — nagy jenyteljesítmény: ez a gazdaságos izzólámpa! TUNGSRAM és igy nem kel! ellenszenves szerepei jáíszaniok a nép előtt. Az alispánnak pedig azt köszöni meg a jelentés, hogy fáradhatat­lan volt a községi segélyek ki­eszközlésében. Bognár Imre keszthelyi adó­ügyi jegyző előadásában elfogad­ták a számadásokat és a költség- vetést, majd határozatban felkér­ték az alispánt, hogy az egye­sületi és árvaházi tagdijakat az illetményekből vonassa le. Központi illetményalapot. Egyhangú lelkesedéssel fogad­ták el Kovács Sándor előadásá­ban azt a javaslatot, hogy felké­rik Zala megye törvényhatósági bizottságát, Írjon fel a kormány­hoz, hogy az összes községi tisztviselők illetményeiket vagy a központi ilietményhivatalbó! vagy < egy létesitendő országos illet­ményalapból kapják. A mai rend­szer ugyanis nemcsak az egyenlő elbánás elvét, de a tekintély el­vét is sérti, mert a községi tiszt­viselő a fizetés elmaradása miatt függő viszonyba kerül a neki hitelt nyújtó polgárokkal szemben. Vajda elnök megjegyezte, hogy van olyan községi állatorvos, aki 12 hónapja nem kapott fizetést. Normális határidőket. Takács Mihály előadásában azt a határozatot hozták, hogy | felkérik a törvényhatóságot, írjon | fel a kormányhoz a határidők kér- I désének egységes és helyes ren- j dezése érdekében. A kormány- i intézkedés megtörténtéig is felké- i rik a zalai hatóságokat, legyenek I tekintettel arra, hogy a jegyzők í túl vannak terhelve munkával, tehát olyan határidőket állapít­sanak meg az egyes jelentésekre, — különösen az adóhivatalok, —■ amit be is lehet tartani. — Indo­kolásul az előadó elmondotta, hogy az idei őszön a határidők­nek különösen nagy tömege zú­dult a jegyzők nyakába. Külön­böző határidős munkákat kellett végezni az adógabonával, a gaz­darendelettel és a vagyonváltág- gal kapcsolatban. Kirívó és szinte komikus esetek is vannak. Meg­történt, hogy egy közúti adóbe­hajtásról az adóhivatal 8 nap alatt kért jelentést, ami fizikai lehetetlenség. A törvényszerint ugyanis a fizetésre való felhívás­nál az ^adózónak 8 napos ha­táridőt kell adni, további 15 na­pot vesz igénybe a zálogolási el­járás és 22 napot a többi intéz­kedés. Tehát 45 nap kell ahoz az intézkedéshez, amiről az adóhiva­tal 8 nap alatt kért jelentést. A községi igazgatás egyszerűsítése. Egy újabb határozatban a hiva­talos adatgyűjtési teendők szabá­lyozását és egyszerűsítését kérik a jegyzők a megyétől és a kor­mánytól. Kérik a községi igazgatás egy­szerűsítését is a kormánytól a vármegye utján. Szükségesnek tartják, hogy levegyék a jegyző válláról a nem neki való mun­kát, hogy többet foglalkozhassék a nép ügyes-bajos dolgaival. Ké­rik a megye utján az adókezelés egyszerűsítését is oly módon, hogy az együttes adókezelésben levő adókon kívül az egyéb köz­tartozásokat is egy főkönyvben tartsák nyilván az adózók és a gyorsabb munka érdekében. Válasz az ügyvédeknek. Kovács Sándor előadásában ezután a jegyzői magánmunká­latok ügyével foglalkoztak. A ha­tározat, melyet megküldenek a vármegyének és a kormánynak, rámutat arra, hogy a jegyzői magánmunkák ma már nem any- nyira szerződéskészitésben, mint inkább kérvénykészitésben és rengeteg ingyenes [tanácsadásban merülnek ki. A falu népe a ma­gánmunkát helyesnek tartja, csak — az ügyvédség válsága miatt — az ügyvédek vitatják el a jegy­zőknek ezt a jogát. A zalai jegy­zők — [mondja a határozat — nem akarnak foglalkozni egyes ügyvédi kamarai határozatoknak bizonyos állításaival, csak rámu­tatnak, hogy az ügyvédek érde­keivel sokmillió falusi lakos ér­deke áll szemben. A jegyzőknek az a véleményük, hogy, ha az ügyvédek a falusiakból akarnak élni, akkor menjenek vidékre lakni, éljenek a falusiakkal együtt. Az előadottak alapján kéri a gyű­lés a kormányt, hogy az okirati kényszerről szóló törvényjavasla­tot ejtse el. A gyűlés az idegenforgalom kérdésével foglalkozott ezután, melyről lapunk más helyén szá­molunk be, majd Bődy Zoltán alispán szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy értékeli a jegyzők munkáját és nagy megbecsüléssel van a jegy­zők iránt, akiknek ma különösen nagy feladatokkal kell megküz­deni. De azért ne veszítsék el türelmüket és legyenek továbbra is szeretettel a nép iránt. Kije­lentette, hogy az egyes határoza­tokat szívesen pártolja. A fizeté­sek központi folyósítása érdeké-

Next

/
Thumbnails
Contents