Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-10 / 279. szám
Í933 december 10 Zala megyei Újság 3 köszönte a szives vendéglátást és az egerszegieket meghívta Kanizsára. Este 10 órakor nagyszámban kísérték ki a kanizsaiakat az állomásra, ahol igen melegen búcsúztak e) s amint ök mondották, egy igen kedves nap emlékével távoztak. (—dr.—) Országos mozgalom a tisztviselők és nyugdijasok karácsonyi segélyezése érdekében. A soproni kereskedők és iparosok számos aláírással kérvényt nyújtottak be a városhoz, melyben azt kérik, hogy a város adjon karácsonyi segélyt tisztviselőinek. Kérésüket azzal indokolják, hogy a jelenlegi rossz üzletmenetnek egyik főoka az, hogy a tisztviselők fizetését többszöri levonásokkal annyira csökkentették, hogy a tisztviselők elvesztették vásárlóképességöket. Ezt igen súlyosan érzi az ipar és kereskedelem is úgyannyira, hogy a karácsonyi vásárra a legszo- morubb kilátásaik vannak, hacsak a tisztviselőknek segélyt nem adnak, melyből szokásos karácsonyi vásáraikat eszközölhetnék. Nemcsak Sopronban, de több városban is történtek már hasonló megmozdulások. Ahol pár évvel ezelőtt még tiltakoztak a tisztviselők karácsonyi segélye ellen, ott most határozottan követelik a tisztviselők részére a karácsonyi segélyt. Egyébként a KANSz, a karácsonyi jutalmazások ügyében kellően indokolt előterjesztést tett a kormánynak, hogy legalább az ünnepi költségek előteremtésének gondjaitól meneküljenek a tisztviselők és nyugdijasok. Tisztviselői és nyugdíjas körökben felmerült az a szerény kívánság is, hogy a kormány karácsonyi segélyképen minden tényleges és nyugdíjas közszolgálati alkalmazottnak folyósítsa azt az összeget, amit egy havi eredeti és megcsonkított fizetés, illetően nyugdíj kü- lönbözete kitesz. Vagyis decemberre, az ünnepekre való tekintettel ne csonkított, hanem teljes fizetést adjon. A zalai jegyzők sürgetik a községi és adóigazgatás reformját, s pontos illetmény- fizetést kívánnak. A jegyzők közgyűlése hálás a revizió külföldi barátainak. — A jegyzők és az ügyvédek. — Fejleszteni keli a falusi közegészségügyet. A Zalavármegyei Községi és Körjegyzők Egyesülése Vajda Ákos hévizszentandrási jegyző elnökletével december 8-án Zalaegerszegen a vármegyeháza nagytermében tartotta évi rendes közgyűlését, amelyen sok és fontos ügy került megvitatásra. A jegyzőkön kívül megjelentek a közgyűlésen : Gyömörey György főispán, Bődy Zoltán alispán, Falér Endre dr. h. pénzügyigazgató, Brand Sándor dr. vármegyei főjegyző, vitéz Márk Ferenc megyei számvevőségi főnök, Tomka János dr. megyei másodfőjegyző. Szeliánszky Nándor árvaszéki h. elnök, Bereczky Vilmos, az állam- épitészeti hivatal főnöke, Molnár Szilárd dr. pénzügyi titkár, Marton Ignác adóhivatali főnök, Vida •János gazdasági egyesületi titkár, stb. A revíziós mozgalom. Vajda Ákos elnöki megnyitójában mindenekelőtt azokról a külföldi államférfiakról és politikusokról emlékezett meg, akik megismervén a magyar nemzet igazát, sikraszállt a trianoni békeszerződés reviziója érdekében és reménységet nyújtanak nekünk, hogy a revizió gondolata valósággá válik. A magyar jegyzők háláját fejezte ki a külföldi államférfiak iránt, majd elítélő szavakkal szólt arról a bánásmódról, melyben testvéreink az elszakított területeken, különösen pedig Csehországban részesülnek. A jegyzői bajokkal foglalkozván köszönetét fejezte ki a a főispánnak és az alispánnak megértő támogatásukért, amely nemcsak a jegyzők bajain segített, de a falu számára is üdvös volt. Hangsúlyozta, hogy a zalai jegyzők a falu népét a leghelyesebb irányban igyekeznek vezetni, végül a sajtót üdvözölte. Gyömörey főispán szólalt fel ezután, aki arra kérte a jegyzőket, hogy ne engedjenek egy vidéken sem tévíanokaí terjeszteni. Tudja, hogy a jegyzőkre ma, különösen az adóztatással kapcso'atban, nehéz feladat hárul. Ezzel szemben a pénzügyi hatóságokban megvan a legmesszebbmenő méltányosságra való hajlam, s ha a jegyző teljesíti kötelességét és igazságosan végzi munkáját, akkor sem a népnél, sem a kincstári hatóságoknál nem fog ellenszenvre találni. Ezután a főispán a következő, feltűnési keltő kijelentést tette: — Egészen természetesnek tartom, amit az elnök ur is hangoztatott, hogy a zalai jegyzői kar nem tér le a hazafias útról. De egyes vidékeken vannak jelenségek, amelyek arra vallanak, hogy egyesek cselekedetei — melyeket ők talán hazafiasnak hisznek — nem fedik azokat a követelményeket, melyeket a magyar kormányzói az összes tisztviselőktől megkíván. Remélem, hogy ezek a jelenségek el fognak maradni, mert Magyarország csak akkor érvényesülhet teljes súllyal, ha egy akarattal, egybeforrva megyünk előre nehéz utunkon. Közösítsék ki, uraim, azokat a tagtársaikat, akik nem egészen felelnek meg annak, amit a magyar köztisztviselőktől elvárunk. Kovács Sándor főjegyző olvasta fel ezután az elnöki jelentést, amely többek között köszönetét mond a főispánnak és a pénzügyigazgatónak, amiért kikapcsolták a végrehajtásokból a jegyzőket /77Lí‘<x //77Lc<z A hosszúság egysege.-a/Gütíf? Az áramfogyasztás egysége. €u/rrutom, ? A {ér^yfefjestfmény egysége. Kis áramfogyasztás — nagy jenyteljesítmény: ez a gazdaságos izzólámpa! TUNGSRAM és igy nem kel! ellenszenves szerepei jáíszaniok a nép előtt. Az alispánnak pedig azt köszöni meg a jelentés, hogy fáradhatatlan volt a községi segélyek kieszközlésében. Bognár Imre keszthelyi adóügyi jegyző előadásában elfogadták a számadásokat és a költség- vetést, majd határozatban felkérték az alispánt, hogy az egyesületi és árvaházi tagdijakat az illetményekből vonassa le. Központi illetményalapot. Egyhangú lelkesedéssel fogadták el Kovács Sándor előadásában azt a javaslatot, hogy felkérik Zala megye törvényhatósági bizottságát, Írjon fel a kormányhoz, hogy az összes községi tisztviselők illetményeiket vagy a központi ilietményhivatalbó! vagy < egy létesitendő országos illetményalapból kapják. A mai rendszer ugyanis nemcsak az egyenlő elbánás elvét, de a tekintély elvét is sérti, mert a községi tisztviselő a fizetés elmaradása miatt függő viszonyba kerül a neki hitelt nyújtó polgárokkal szemben. Vajda elnök megjegyezte, hogy van olyan községi állatorvos, aki 12 hónapja nem kapott fizetést. Normális határidőket. Takács Mihály előadásában azt a határozatot hozták, hogy | felkérik a törvényhatóságot, írjon | fel a kormányhoz a határidők kér- I désének egységes és helyes ren- j dezése érdekében. A kormány- i intézkedés megtörténtéig is felké- i rik a zalai hatóságokat, legyenek I tekintettel arra, hogy a jegyzők í túl vannak terhelve munkával, tehát olyan határidőket állapítsanak meg az egyes jelentésekre, — különösen az adóhivatalok, —■ amit be is lehet tartani. — Indokolásul az előadó elmondotta, hogy az idei őszön a határidőknek különösen nagy tömege zúdult a jegyzők nyakába. Különböző határidős munkákat kellett végezni az adógabonával, a gazdarendelettel és a vagyonváltág- gal kapcsolatban. Kirívó és szinte komikus esetek is vannak. Megtörtént, hogy egy közúti adóbehajtásról az adóhivatal 8 nap alatt kért jelentést, ami fizikai lehetetlenség. A törvényszerint ugyanis a fizetésre való felhívásnál az ^adózónak 8 napos határidőt kell adni, további 15 napot vesz igénybe a zálogolási eljárás és 22 napot a többi intézkedés. Tehát 45 nap kell ahoz az intézkedéshez, amiről az adóhivatal 8 nap alatt kért jelentést. A községi igazgatás egyszerűsítése. Egy újabb határozatban a hivatalos adatgyűjtési teendők szabályozását és egyszerűsítését kérik a jegyzők a megyétől és a kormánytól. Kérik a községi igazgatás egyszerűsítését is a kormánytól a vármegye utján. Szükségesnek tartják, hogy levegyék a jegyző válláról a nem neki való munkát, hogy többet foglalkozhassék a nép ügyes-bajos dolgaival. Kérik a megye utján az adókezelés egyszerűsítését is oly módon, hogy az együttes adókezelésben levő adókon kívül az egyéb köztartozásokat is egy főkönyvben tartsák nyilván az adózók és a gyorsabb munka érdekében. Válasz az ügyvédeknek. Kovács Sándor előadásában ezután a jegyzői magánmunkálatok ügyével foglalkoztak. A határozat, melyet megküldenek a vármegyének és a kormánynak, rámutat arra, hogy a jegyzői magánmunkák ma már nem any- nyira szerződéskészitésben, mint inkább kérvénykészitésben és rengeteg ingyenes [tanácsadásban merülnek ki. A falu népe a magánmunkát helyesnek tartja, csak — az ügyvédség válsága miatt — az ügyvédek vitatják el a jegyzőknek ezt a jogát. A zalai jegyzők — [mondja a határozat — nem akarnak foglalkozni egyes ügyvédi kamarai határozatoknak bizonyos állításaival, csak rámutatnak, hogy az ügyvédek érdekeivel sokmillió falusi lakos érdeke áll szemben. A jegyzőknek az a véleményük, hogy, ha az ügyvédek a falusiakból akarnak élni, akkor menjenek vidékre lakni, éljenek a falusiakkal együtt. Az előadottak alapján kéri a gyűlés a kormányt, hogy az okirati kényszerről szóló törvényjavaslatot ejtse el. A gyűlés az idegenforgalom kérdésével foglalkozott ezután, melyről lapunk más helyén számolunk be, majd Bődy Zoltán alispán szólalt fel. Hangsúlyozta, hogy értékeli a jegyzők munkáját és nagy megbecsüléssel van a jegyzők iránt, akiknek ma különösen nagy feladatokkal kell megküzdeni. De azért ne veszítsék el türelmüket és legyenek továbbra is szeretettel a nép iránt. Kijelentette, hogy az egyes határozatokat szívesen pártolja. A fizetések központi folyósítása érdeké-
