Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-12-04 / 275. szám
SHI, éwf®SF«^ 275. szám. Al*» 10 fillér (»33. December 4. Hétfő. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és Széchenyi-tér 4. kiadóhivatal: Zalaegerszeg, ..---r--... Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. A zalaegerszegi ipartestiilet is megalakította az Ipartestületi Szék-et. 7000 pengő kisipari hitelt kér az ipartestület a kormánytól. Három, fontos választás meg- ejtése céljából tartott vasárnap délután 2 órai kezdettel a zalaegerszegi ipartestüleí rendkívüli közgyűlést. Az elöljáróságba kellett 6 új póttagot választani, mert ennyi tagsági hely üresedett meg az elöljáróságnál részint lemondás, részint pedig jogmegszünés folytán. Meg kelleit alakítani továbbá az 1932. évi VIII. te. 25. § ának értelmében az Ipartestületi Szék-et, mely régi óhaja volt a magyar iparosságnak. Az Ipartesületi Széknek föladata : az üzleti, kari tisztesség és az ipartestületi fegyelem követelményeinek érvényesítése, valamint az iparosok között az ipargyakorlás terjedelme tekintetében esetleg fölmerülő ellentétek békés kiegyenlítése. Az Ipartestületi Szék jár el az alapszabályok és a vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok alapján az ipartestületi fegyelem ellen vélő ipartestületi aikaimazottakkal szemben. Húsz pengő makszimá- lis büntetést is szabhat ki, mii közadók módjára hajtanak be. A büntetéspénznek fele részét szorgalmas iparostanulók jutalmazására, fele részben elszegényedett iparosok segélyezésére fordítják. Az Ipartestületi Szék évenként legalább egyszer jelentést tesz az ipartestületnek s ezt a jelentést megküldik a Kamarának és az IPOK-nak. Az Ipartestületi Széknek 5 rendes és 5 póttagja van s megbízatásuk 3 évre terjed. Ugyancsak a föntemlitett törvénycikk 26. §-a értelmében kellett 4 rendes és 4 póttagot választani az ipartestületi munkaügyi bizottságba szintén 3 évre, Ennek a bizottságnak feladala az ipartestületi tagoknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közérdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások léiesitése, a tagoknál foglalkoztatott segédek és tanulók munkaviszonyainak tanulmányozása, a segédek és tanulók helyzetének javítása, képzésük fejlesztése, valamint megfelelő javaslatok előkészítése. A gyűlést Horváth István elnök egynegyed 3 órakor nyitoita meg s a Hiszekegy elmondása után ismertette a napirendnek tárgyait, melyek közölt első volt Illés Pál vendéglőssel és feleségével kötött bérleti szerződés jóváhagyása. A közgyűlés a bemutatott szerződést változatlanul jóváhagyta. A bérlőnek azt a kérelmét, hogy a bért január 1-töl havi 100 pengőről 80-ra szállítsák, áttették az elöljárósághoz. Ha a vendéglő bérbeadásával nem érhetnének el kívánt eredményt, úgy javaslatot tesznek a helyiségeknek kulturális célra való felhasználása érdekében. Ezután áttértek a választásokra, amelyekie vonatkozóan az elnök és M;kula Szigfrid dr. városi főjegyző, iparhatósági biztos adták meg a szükséges utasításokat. Elölj ár ósági póttagokká megválasztották : Holczer Ernőt, Tóth Gyulát, Zsely Miklóst, ifj. Schnat- ter Gyulát, Medgyesi Gyulát és Farkas Nándort — közfelkiáltással. Az Ipartestületi Széket titkos szavazás utján a következőkép alakították meg : Elnök : Lakatos István 44, alelnök : Kakas Ágoston 37, rendes tagok : Vass Lajos 43, Polgár Endre 43, Havas Kristóf 44, Skardelli Lajos 44, Szakony János 41, póttagok: Horváth Miklós 44, Gecsovits István 44, Zsömböly István 44, Tischlér István 43, Elmont Károly 43 szavazattal. A választás eredményének kihirdetése után Mikula Szigfrid dr. iparhatósági biztos örömmel üdvözölte az első Ízben megaja- kult Ipartestületi Széket s kérte annak tagjait, hogy szép hivatásukat mindig a törvény rendelkezéseinek megfelelően teljesítsék. Az Ipartestületi Szék nem az ipar- testület alá, hanem mellérendelt szerv, mely hatósági jogokkal fel van ruházva, mit bizonyít az, hogy pénzbírságot szabhat ki. Működésére Isten áldását kérte. Utána Horváth István elnök üdvözölte az új szervet, melynek megalakulásával az iparosságnak régi óhaja teljesült. Kéri a Széket, fogadjon mindenkit szeretettel, ki hozzá bekopogtat s kezeljen minden, eléje terjesztett ügyet szeretettel, de szigorúan. Legyen munkáján áldás, fakadjon munkája nyomán mindig béke, szeretet és megértés. M i k e Jenő azt kérte az elnöktől, keressen módot és lehetőséget arra, hogy az Ipartestületi Széknek munkakörét a testületnek minden tagja megismerhesse. Horváth István elnök megígérte, hogy a tél folyamán előadás-sorozatban térnek a dolog ismertetésére és ígéretet kapott Lippai István dr.-tól, az IPOK igazgatójától, hogy kívánságukra szívesen lejön a rendelkezések ismertetésére. A munkaügyi bizottságot szintén titkos szavazás utján alakították meg. Rendes tagok : Danko- vics Lajos 31, Erdélyi Jenő 33, Balogh József (női szabó) 34, Boczkó János 34; póttagok : Balogh Sándor (férfi szabó), Grün- baum Rezső, Schreiner Jenő, Balassa Péter 34—34 szavazattal. Elnökké a gyűlés Dankovics Lajost, alelnökké Erdélyi Jenőt jelölte. Az indítványok során fölolvasták Lakatos Gyulának javaslatát, hogy a kereskedelmi minisztertől 7000 pengős kisipari hiteit kérjenek. Kakas Ágoston az indítványt pártolja, bár nem bizik annak eredményében. Inkább kéri, hogy a helyi önsegélyezés gondolatával barátkozzék meg a város egész iparossága. M i k e Jenő fölszölalása után Horváth István elnök lendületes beszédben ajánlotta az indítvány elfogadását. Hangsúlyozta, hogy a magyar iparososztály is jogosult az állam részéről olyan megsegítésre, mint akármelyik társadalmi osztály, például a gazdatársadalom. Ezt belátták már kormánykörökben is s azért reméli, hogy kérésükéi teljesítik. Az indítványt egyhangúan elfogadták. Tischlér István az adózás körül fölmerült panaszok orvoslása érdekében terjesztett elő indítványt. Felpanaszolta a többek között, hogy az adófelszólamlásoknál nem veszik figyelembe a kézmüvesiparosok képviselőinek véleményét, szükségesnek tartaná, hogy az inségadót munka utján is róhassák le az iparosok stb. Horváth István einök és Börcz János megjegyezték, hogy a testület minden alkalommal megtette a lépéseket a panaszok orvoslása céljából s ezután is becsületesen teljesitik ez irányú kötelességeiket is. Végül Mikula Szigfrid dr. iparhatósági biztos ismételten kérte az iparosságot, hogy viseltessenek bizalommal az új szerv, az Ipar- testületi Szék iránt, majd Horváth István elnök további lelkes munkálkodásra és békés együttműködésre hivia föl a testületet s ezzel a gyűlés befejeződött. Fontos tanácskozás volt a városházán Zalaegerszeg közegészségügyi intézményeinek fejlesztése érdekében. Megoldják a közfürdő ügyét. — Az OTI és a Stefánia védőintézetének működését szorosabb kapcsolatba hozzák. Emlékezetes, hogy legutóbb Zalaegerszegen járt Weiss István dr., az OTI vezérigazgatója, megtekintette az OTI rendelőit, valamint a Stefánia védőintézeíét. Nagy elismeréssel szólt a kerületi pénztár, valamint a védőinté- zeí működéséről, de egyúttal kifejezte azt a véleményét, hogy a két önálló intézményt szorosabb kapcsolatba kellene hozni. Boross Géza dr.-ral, az OTI pénztár vezetőjével és Czobor Mátyás polgármesterrel azt is megbeszélte, hogy az OTI egészségügyi intézményeit ki kellene fejleszteni. A polgármester és a pénztár vezetője azóta tárgyalásra készítették elő a kérdéseket és ma a problémák ügyében fontos tanácskozás volt a városházán. Résztvett azon a polgármester, az OTI-pénztár vezetője, Keszly István dr. pénztári főorvos és Németh János dr. városi tisztiorvos. Az értekezleten mindenekelőtt megállapították, hogy az OTI kerületi pénztárának épületében levő fürdő alapját képezheti egy olyan közfürdőnek, amely mind a közegészségügyi, mind a köz- tisztasági igényeket kielégítheti. Csak párezer pengő államsegély kellene, hogy a megfelelő átalakításokat végrehajthassák. Akkor létesíteni lehetne kénesfürdőt, iszapos pakolásokra alkalmas fürdőt és gőzfürdőt is. Elhatározták másodszor, hogy a Stefánia Szövetséget szorosabb kapcsolatba hozzák az OTI- rendelőkkel, hogy a védőintézet ne csak a gyógyítást, hanem a megelőző intézkedéseket is fokozottabban elvégezhesse. Elhatározták azt is, hogy az OTI épületében tüdőbeteg-gondozó intézetet (dispanzér) kívánnak felállítani, amely nemcsak az OTI-tagokat, de a szegény betegeket is ellátná. Ennek azért is nagy fontossága van, mert az állami ellátmány csökkentése a kórház munkáját megnehezíti. A megállapodásokat javaslat formájában felterjesztik az OTI vezetőségéhez, amelytől kérik azt is, hogy fürdő kifejlesztéséhez eszközölje ki az államsegélyt. Rövid táviratok. A képviselőház karácsonyi szünete december 21-től január 17 ig tart. — Mussolini Litvi- novval a német-orosz viszony megjavításáról tanácskozott. — Leégett a konstantinápolyi igazságügyi palota. — Írországban heves harcok folytak De Valera hívei és a kékingesek között.
