Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-28 / 269. szám
2 Zalamegyet Újság 1933 novemeber 28. Dollfuss kancellár az osztrák függetlenségről. dát alakították meg. Elnökké Horváth Lajos építőmestert, propagandafőnökké Farkas Pétert, élgárdaparancsnokká Molnár Istvánt, pénztárnokká Bertalan Istvánt választották meg. A gyűlés végén a közönség elmondotta a Magyar Hiszekegyet és elénekelte a Szózatot. A gyűlés kapcsán mintegy 200 tag kérte felvételét a pártba. Bodán Margit magyar nótaéstje, A zalaegerszegi Iparos Daloskör szombaton este az Arany Bárány nagytermében Bodán Margit és Kubányi György fővárosi művészek közreműködésével magyar nóta propaganda estet rendezett. Czobor Mátyás polgármester lelkes ünnepi beszédében a magyar nóta és magyar dal különbségét fejtegette, majd kérte a kö- zünséget, hogy erre az estére ezt a termet avassa a magyar dal templomává. Szűnni nem akaró tapsvihar köszöntötte Bodán Margitot. Őszintén megvalljuk, csalódással távoztunk az estről. Bodán Margit jó lehet a rádió stúdiójában, annak a „csalogánya“, ahogyan hirdették, de nem a magyar dal énekesnője. A magyar nóta kincses- házából nem kaptunk igazgyöngyöket. A magyar lélek ősi erejé- nek[megnyilatkozása dalban nem az, amit Bodán nyújtott. Elszórakoztatott bennünket, a tapsokban meleg érzés repült feléje a szivekből a rádió primadonnájának, de nem a magyar dal énekesnőjének. Kedveskedett Huber Gyula barcsi apátplébános, egerszegi születésű zeneszerző egyik jól ismert nótájával is. Kubányi György részben irodalomtörténeti magyarázatokat tartott, részben szavalt, de legkevésbbé énekelt. Az Iparos Daloskör Lányi: Régi nóta, hires nóta és Kacsóh Pongrác: Késő ősz van című szerzeményeit adta elő Bálint Béla karnagy kitűnő vezényletében. Sokat fejlődött ez az egyetlen férfi dalárda városunkban, amely minden pártolást megérdemel. Utána Tóth Gyuia elnök meleg szavak kíséretében az Iparos Daloskor babérkoszorúját nyújtotta át a művészeknek, akiknek nevében Kubányi György köszönte meg a kedves meglepetést. Az előadást tánc követte. Rádió. Kedd, november 28. 10: 1. Magyar történeti anekdoták. 2. Virág Benedek költeményeiből. (Felolvasás). Közben gramofonlemezek. 12.05: Vakok „Homeros“ énekkara. Vezényel Schnitzl Gusztán. 1.30: A rádió tárgysorsjátékának ismertetése. 3: Testnevelési tanfolyam testnevelők részére. Kmetykó János: Bemutató tanítás. 4: „A tehetetlen üvegkancsó és egyéb fizikai tréfák". Ferenczy István Ifjúsági előadása. 5: Heinemann jazz-zenekar. 6: Francia nyelvoktatás. 6.25: Zsám- boky Miklós gordonkázik, zongorán kiséri Polgár Tibor. 7: „Isten hozzád édes, Isten hozzád kedves.“ Balassa Imre elbeszélése. 7.30: „Egy óra Itáliában“. Bánóczy Dezső dr. gramofonrevüje. 8.30: Hírek. 8.45: Ákom Lajos orgonahangversenye. Majd Bura Sándor és cigányzenekara. Bécs, november 27. Dollfuss kancellár vasárnap egyik vidéki városban nagy beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy az osztrák kormány nem akarta azt a viszályt, ami Németország és Ausztria között fennáll. Önvédelmi harcról van szó, amelyben Ausztria meg akarja óvni szabadságát és függetlenségét. A kormány nem tűr beavatkozást az ország ügyeibe és kitart, amig eléri célját. Ez pedig a gazdaságilag meggyógyult, szabad, független, keresztény Ausztria. Némethy Vilmos dr., az alsó- lendvai kerület országgyűlési kép viselője vasárnap tartotta beszámolóját Lentiben, amelyen megjelentek Galíasz Rudolf és Ra- kovszky Tibor képviselők is. A képviselőket az állomáson a független kisgazdapárt helyi szervezetének elnöksége fogadta. Ezután Némethy Vilmos dr. az újonnan megnyílt polgári iskolába ment, ahol a tanári kar és a 32 tanuló fogadta. Kis ünnepséget rendeztek tiszteletére, köszönetét mondván neki, hogy kieszközölte az iskola megnyitását. Szentmise után a Spiegel vendéglő kerthelyiségében volt a beszámoló mintegy ezer ember jelenlétében. Kovács József pártelnök megnyitója után Némethy Vilmos dr. mondott beszámolót, amelyben szólt az időszerű politikai kérdésekről. Majd bejelentette, hogy tárgyalásokat folytat a kormánnyal a zalalövö-lenií-lete- nyei útnak oly kiépítése érdekéNagykanizsa. november 26. Két évtizedes óhaja valósult meg a nagykanizsai iparos társadalomnak az uj székházzal, amelynek avató ünnepélyét vasárnap tartották meg. Az avató ünnepélyt ünnepi szentmise vezette be, melyet a ferencrendi plébániatemplomban Csóthi Géza pápai prelátus, murakereszturi apátplébános pontifikáit. 10 órakor felvonulás volt a Hősök emlékművéhez, hol Samu Lajos az Ipartestület elnöke ke- gyeletes szavak kíséretében helyezte el az Iparlestület nevében koszorúját. Az Iparos Dalárda a Himnuszt énekelte el, majd a zászló alatt felvonuló menet az Országzászlóhoz vonult, hol Márkus Károly helyezte el az Iparoskör koszorúját és a Dalárda „Hazám-hazám, szegény magyar hazám“ cimü hazafias éneket adta elő. Az avatási ünnepély fél 11 órakor kezdődött az uj székház emeleti nagytermében, melyet zsúfolásig töltött meg a Villach, november 27. A rendi arcvonal vasárnapi gyűlésén Winkler volt alkancellár kijelentette, hogy nemzeti szocialisták, de azért a német birodalom mellett állanak, mert nem akarnak kiszakadni a német kulturközösségből. Meggyőződése, hogy Németországgal hamarosan normális viszonyba kerül Ausztria. Kijelentette még, hogy a kancellárral tárgyalni fog a feltételekről, amelyek mellett a rendi arcvonal támogatja a kormányt. ben, hogy az alkalmas legyen postaautóbuszok járatására. Biztató Ígéretet kapóit erre, valamint a vidéknek gyümölcsfákkal való ellátására. Gallasz Rudolf élesen támadta a kormányt a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatban. Szerinte a rendelet nem a gazdákon, hanem a bankokon segít. Rakovszky Tibor nagyhatású beszédében sürgette a kartellek megrendszabáiyozását, mert a mezőgazdaság nem bírja el a hallatlanul magas ipari árakat. Ha máskép nem megy, meg kell nyitni az osztrák magyar határokat, s vámközösségbe kell lépni. A magyar mezőgazdasági kivitel kétharmadát eddig is Ausztria vette fel, s fel tudja venni az egész magyar termésfölösleget is, ha beengedik az osztrák iparcikkeket. Csak igy lehetne az iparcikkek árát leszállítani és igy az agrárollót szűkíteni. hatalmas számú érdeklődő közönség. Csóthi Géza prelátus szentelte fel az uj otthont, mélyen- szántó beszéd kíséretében. Kifejtette, hogy az iparosok összefogása hatalmas nemzeti értéket képvisel. Csak az a nemzet lehet hatalmas, hol az iparosokat megbecsülik, hol értékelni tudják a kézművesnek lélekkel végzett munkáját. Példának áilitotla minden iparos szeme elé azt az otthont, hol a kis Jézus nevelkedett, s amely szintén iparos, ácsmü- hely volt. Ebbe az otthonba vezette el a hallgatókat, hol az Istenfélelem és a vallásos érzés együtt dolgozott a fűrésszel, a gyaluval és a kalapáccsal. A názáreti otthon szellemét kéri követni azoktól a kanizsai iparosoktól, akik levetett saruval lépnek be ezután felszentelt uj otthonukba. Az avató ünnepély után, 11 órakor kezdődött az Ipartestület díszközgyűlése. A díszközgyűlést a dalárda Hiszekegye után Samu Lajos elnök nyitotta meg. Ecsetelte a ma iparosának nehéz helyzetét és rámutatott azokra a körülményekre, metyek már igen sokszor közel vitték az iparosokat a teljes megsemmisüléshez s melyet csak kitartó munkával tudott maga elő! elhessegetni a magyar iparos. „Imádkozzál és dolgozzál“ jelszóval nyitja meg a kanizsai iparosok örömünnepét s annak az óhajának ad kifejezést, hogy a modern kalózok által elrabolt részeink minél előbb egyesülhessenek az anyaországgal. Üdvözölte a megjelenteket s azokat az iparosbarátokat, akik a kanizsaiakkal a mai örömnapon együtt- éreznek. Hegyi Lajos dr. polgármesterhelyettes, iparbiztos mondott ezután ünnepi beszédet. Részletesen beszámolt azokról a nehézségekről, melyeket le kellett győznie a kanizsai iparostársadalomnak, hogy megérhesse a mai nagy napját. Két évtizeddel ezelőtt indította útnak egy székház felállítására a gyűjtést néhai Samu József akkori ipartestületi elnök, melyet 1933- ban tudott csak megvalósítani annak fia, Samu Lajos. A polgármesterhelyetíes után Lippai István dr., az IPOK igazgatója szólt Kanizsa iparostársadalmához. Elismeréssel adózott a lelkes vezetőségnek, akik hosszú időn keresztül kitartóan munkálkodtak azon, hogy otthoni teremtsenek a kanizsai iparosoknak. A magyar kézműiparos mindig ismert volt hazaszeretetéről. Példa rá a kassai iparostábor, amely a közelmúltban bizonyította be ezt legpéldásabban. Már-már eltüntették a magyar szót, már-már halált akartak kiáltani a magyar kultúrára, mikor egyemberként állt fel az egész kassai iparostábor s kiharcolta azt, hogy tovább hangzik a magyar szó Kassán, tovább élhet a magyar szív az ott elcsatolt magyar lelkében s fejlődhetik az ezredéves magyar kuitura a rabmagyar területen is. Székely Géza a soproni kereskedelmi és iparkamara elnöke a kamara nevében köszöntötte a kanizsai iparosokat, majd Horváth István, a zalaegerszegi ipartestüiet elnöke a testvérváros iparosságának üdvözletét tolmácsolta szép szavakkal. Márkus Károiy iparosköri elnöknek zárószavai után az Iparos Dalárda a „SzózaFMal zárta be a fényes ünnepélyt. A dalárdát Ket- ting Ferenc karnagy vezényelte. Az ünnepélyen képviseltették magukat az összes kanizsai polgári, társadalmi és egyházi egyesületek, a Ietenyei és pacsai ipartestületek, az Országos Frontharcos Szövetség és a Muraközi Szövetség, mig Kállay Tibor dr, Nagykanizsa országgyűlési képviselője és Krátky István dr. polgármester, kiket egészségi állapotuk akadályozott a megjelenésben, üdvözletüket küldötték az iparosságnak. Hermann József, Finom bőrkabátok é s trench-coatok TÓTH szabónál — Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedésben kaphatók. Rakovszky Tibor az osztrák-magyar vámsorompó eltörlését sürgette Némethy Vilmos beszámolóján. Némethy Vilmos dr. új postaautóbusz ügyében folytat tárgyalásokat. Fényes ünnepély keretében avatták fel a nagykanizsai iparosok új székhazát
