Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-25 / 267. szám
ÄVI. évfol^sm 267. Mám. Ara 10 fillér 1633. November 25. Szombat. Gpszto tvy * 54 Lás? 1 reielős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szeret _ kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. . . = Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: évre 6 pengő. — egy hónapra 2 pengő, negyed- Hirdetések díjszabás szerint Gyermekbarátegyesület és a kultuszminisztérium A szociáldemokrácia nem elégszik meg a jelennel, neki a jövő is kell ! Nagyon jól tudja, hogy, akié az ifjúság, azé a jövő is ! Ezt a jövőt az ifjúság megszerzésével s beszervezésével kívánja elérni. Szándékát ügyes és megtévesztő taktikával „gyermekbarátegyesület“ név alá rejti. Ilyen egyesülettel nemcsak a fővárost, hanem a vidéket is behálózta már. A gyanútlan szülők gyermekeit ezekbe az egyesületekbe sorozza be, hogy itt lelkűket a szociáldemokrata tanokkal mételyezze meg s „jó“ szocialistákká képezze ki őket. Hogy nem sikertelenül, jele ennek a fővárosban nem régen leleplezett kommunista mozgalom, mellyel a serdületlen fiú és leány tanulókat kommunista kiképző előadásokra csalogatta be! Ne mondja senki, hogy a kommunizmus „az más“. Egy anyának a szülötte mindakettő. Mert a kommunizmus a szociáldemokrácia végső foka és befejezése. Csak a kommunizmus nyakiavalója vörösebb talán egy árnyalattal. Mind a keltőnek pedig közös végső célja : a polgári társadalom megdöntése. Ezt a kis prelúdiumot azért bocsátottam előre, hogy lássák a szülők is, lássa mindenki, hogy a szociáldemokraták gyermekbarát-egyesülete nem is olyan ártatlan valami, mint aminőnek ezzel a kétségtelenül vonzó egyesületi elnevezéssel feltüntetni szeretnék a szociáldemokratáknál. Katolikus részről már régóta látják ezt a nagyon is átlátszó taktikát. Csak mintha a kultuszminisztériumban aludnának még most is s nem látják a szociáldemokrata gyermekbarát-egyesületben a gyermeki lelkekre leselkedő veszedelmet. Mert, ha látnák, bizonyára nem jelenhetett volna meg az a (szociáldemokráciának kedvező) rendelet, mely tényleg megjelent. A kultuszminiszter ugyanis 50.391 — 933 sz. a. rendeletet adott ki, melyben az iskolafentartókat és elemi iskolai igazgatókat arra kötelezte, hogy az iskolai tantermeket bocsássák a szociáldemokrata gyermekbarát-egyesület rendelkezésére. Elsőnek e rendelet ellen a Budapest- józsefvárosi egyházközség Credo egyesülete tiltakozott, mert abban a valláserkölcsi élet és hazafias érzés veszélyeztetését látja s követeli annak visszavonását. Fel is kell ébreszteni a kultuszminisztériumot s arra bírni, hogy a rendelet visszavonásával tévedését tegye jóvá. Mert az még sem tűrhető, hogy a keresztény polgárság adópénzén fentartott iskolaépületek a szociáldemokrata tanok s a lélekmérgezés melegágyai legyenek s miniszteri márkázással láttassanak el. Már pedig azzal, hogy a kul íuszminisztérium ezt a rendeletet kibocsátotta, a szociáldemokrata gyermekbarát-egyesületeiknek kedvezett s tantermek átengedésével a szociáldemokrata métely terjesztését szabadalmazta az iskolai tantermekben. Különös, hogy az országban mindenütt ismerik a gyermekbarát egyesületek célját, csak a kultuszminisztériumban nem. Mert, ha ismernék odafent, nem aludnának még most is, ez a rendelet nem jelenhetett volna meg. Különös az is, hogy mig nálunk sokkal nagyobb, erősebb és hatalmasabb országok, mint Olaszország és Németország is minden módon védekeznek a szociáldemokrácia és kommunizmus ellen, náiunk, akiket pedig egyszer már halálosan megsebesitelt a kommunizmus, — rendelettel is kedvezünk a polgári gondolat, a „bur- zsuj“ társadalom halálos ellenségének. Németh János. Tömegesen kérik a zalai gazdák birtokaiknak védett birtokokká nyilvánítását. Az országban nyolcszázezer gazda adóssága vár rendezésre. — A rendezéssel kapcsolatban meghosszabbítják a vidéki pénzintézetek visszleszámitolási hitelét. Az eladósodott birtokoknak védett birtokká nyilvánítására vonatkozó eljárás késéssel indult meg Zalában, mivel a szükséges nyomtatványok csak november 17-én érkeztek meg, akkor pedig a gazdáknak még tájékozódásra volt szükségük. A napokban azután tömegesen indult meg a védett birtokká nyilvánítási eljárás az összes zalai járásbíróságoknál. A zalaegerszegi járásbíróságon napról-napra nagy gazdacsoportok keresik fel a telekkönyvet. Eddig a zalaegerszegi járásbíróság területén mintegy 130 gazda kérte birtokának védett birtokká nyilvánítását, de ez csak töredéke annak a számnak, amely még várható november 30-ig, amikor a jelentkezési határidő lejár. Mivel ez az ügy sürgős, a járásbíróság a kérelmek egy részét már el is intézte. Természetesen a védett birtokká nyilvánítási eljárás sok uj munkát ad a telekkönyvnek. A pénzintézeteknek, különösen a vidékieknek rengeteg munkát adnak a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatos intézkedések. A magyarországi pénzintézeteknek ösz- szesen körülbelül 800 ezer gazdaadósuk van és ezek közül nagyon sokan több tétellel szerepelnek, úgy, hogy a gazdavédelmi rendelettel kapcsolatban mintegy más- félmillió tétel vár feldolgozásra. A gazdarendelet tudvalévőén a tiz holdon aluli birtokoknak megengedi védett birtokká nyilvánítását. Ezzel a joggal az eddigi tapasztalatok szerint túlnyomó részben élnek is a gazdák. Az adósságrendezéssel kapcsolatos kamatcsökkentések és egyéb intézkedések terhe legnagyobbrészt nem a nagy intézeteket érinti, amint elvárható volna, hanem a vidéki pénzintézeteket. Épen ezért a vidéki intézetek tárgyalásokat kezdtek a visszleszámitolási hitelek megrögzítésére, mivel a legutóbbi három hónapos meg’nosz- szabitás október végén lejárt. Ezt a határidőt legutóbb november végéig meghosszabbították, de ez még nem elégséges. Valószínű, hogy a nagybankok újabb egyhónapi f,meghosszabbítást adnak, s igy a hitelrögzités december végéig fog tartani. Ez idő alatt megállapítást nyer, hogy a vidéki intézetek miképen részesülnek a gazdaadósságok rendezésével kapcsolatos állami tőketörlesztésből és segélyből. Ennek alapján fognak azután tovább tárgyalni arról, hogy a gazdavédelem két esztendeje alatt miképen szabályozzák a visszleszámitolási hitel kérdését. Uj rendelkezések. A földművelésügyi miniszler a képviselőház tegnapi ülésén közölte, hogy a kormány az elhangzott kívánságoknak megfelelően a védett birtokká való nyilvánítás határává tette a 250 pengős megterhelési határt. Ezenkívül rendelet jelenik meg, amely a bejelentési határidőt meghosszabitja, de felhívja a gazdák figyelmét arra, hogy bejelentéseik megtevé- sével siessenek. Külön kérdés azoknak a vidékeknek ügye, amelyek az általános rossz gazdasági viszonyok mellett még nehezebb helyzetben vannak. Ez a Tiszántúl kérdése, amely mind jobban előtérbe nyomul. Megállapodott a pénzügy- miniszterrel abban, hogy külön bizottságot küldenek ki eme viszonyainak tanulmányozására. Az elővásárlási alap dotálására vonatkozólag megállapította a miniszter, hogy itt az a cél, hogy minden megmozduló föld a magyar paraszt kezére jusson. Az erre előirányzott tiz millióval olyan megoldás található, amely ehez a kívánatos célhoz közelebb visz bennünket. A cseh kormány a lapok tömegét tiltotta be és kobozta el. Prága, november 24. A kormány az utolsó időben 58 lapot tiltott be és 91 lapnak betilthatóságát állapította meg, tehát rövidesen sor kerül ezeknek betiltására is. Nyolc laptól megvonták a terjesztési engedélyt, 347 külföldi lapot kitiltottak az ország területéről, köztük a legtöbb magyar lap^ Ez csak a helyzet pillanatnyi képe, mert a lapok elleni hadjárat — a cseh demokrácia és a sajtószabadság nagyobb dicsőségére — állandóan folyik. Tegnap a Nyit- ramegyei Szemlét kobozták el, betiltása ellen pedig folyik az eljárás. A magyar földreform nem teremtett életképes új gazdaságokat. Á Magyar Statisztikai Társaságnak az OMGE-ben tartott gyűlésén Ihrig Károly dr. egyetemi m. tanár, a Magyar Gazdaszövetség igazgatója „A háború utáni földreformok statisztikai megvilágításban“ cimmel előadást tartott, amelyben az elmúlt évtizedben lezajlott keleteurópai földreformokat statisztikai alapon összehasonlította a magyarországival. Megállapította, hogy nálunk nem a nemzetiségi szempontok figyelembevételével történt a reform végrehajtása és a hátteret nem új állami és társadalmi berendezkedés alkotta, mint az utódállamokban, földreformunk méreteit illetően viszonylag még sem marad el a többi országétól és igy meglehetősen radikálisnak nevezhető. Hogy a birtokmegoszlásban a kívánt egészséges változásokat nem idézte elő, az annak tulajdonítható, hogy végrehajtásában a helyes birtok • politikai szempontok nem részesültek kellő figyelemben. Mig ugyanis a legtöbb országban a kisbéreknek tulajdonossá tételére és a törpebirtokosok földjének életképes parasztüzemmé való kiegészítésére törekedtek elsősorban, addig a magyar földreform „túlnyomóan új üzemeket létesített. Ilyenformán a mezőgazdasági üzemek száma 1925 és 1930 között 40 százalékkal szaporodott, aminek következtében a két hektáron aluli törpebirtokok arányszámát illetően Magyarország vezet. A fejtegetésekből az előadó azt a tanulságot vonta le, hogy kedvezőbb birtokmegoszlás előidézése szempontjából nem az a fontos, mennyi föld cserél gazdát, hanem, hogy miképen lehet a kisgazdaüzemek számát minél több életképes egységgel növelni. A magyar telepítési politikában is egyik legfőbb feladatnak kell lennie, hogy a törpebirtokok számát birtokkiegészitéssel csökkentse.
