Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-06 / 226. szám
XWI« éwtoS^ssra 226, szánt. i983. Oktober* 6 Péntek! Ara 10 fillér Főtisztelendő Gosztonyi László plébános urnák 54 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. —-- gTelefonszám 128. Zalacsány GYEI DISÁG Felelős szerkesztő i Her boly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban “I kban. | Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint vissza még életünk árán is, mert csak így ieszünk méltók az aradi Golgotán megdlcsöült Tizenhármakhoz, csak igy szerezhetjük vissza elrabolt anyagi és erkölcsi javainkat. A nemzet nagy gyásznapján imádkozzunk az egek Urához, adjon erőt, hogy., ne vesszen kárba dicső elődeinknek példájára meghozott áldozatunk, hanem viruljon fel mihamar Szent István ősi birodalma. Október 6. | A magyar nemzet nagy gyásznapja elérkezett. Ezelőtt nyolcvan- négy évvel, 1849. október 6-án szenvedtek vértanúhalált Aradon a Tizenhármak, akik az imádott haza szabadságáén és független- ségeérí harcoltak híven és becsülettel s áldozták érte azt, ami az embernek legkedvesebb, legdrágább: életüket. Vértanúhalált haliak a Tizenhármak, azért haláluk, bárha nehéz bilincsek között mentek is a vesztőhelyre, mint a gonosztevők, — nem megszégyenü- !és, hanem megdicsőülés. Mert aki a legfelségesebb, legszentebb eszmékért küzd hősökhöz méltó fegyverrel, az halálában meg- dicsőül, a halálával írja be nevét a halhatatlanok könyvébe. Meg- dícsőülíek az aradi Tizenhármak is s megdicsőülésök napján fájdalmas szent érzéssel emlékezik meg róluk nemzetük, — minden magyar, ki e csonka hazának határain belül, vagy azokon kívül él. Gyásziobogók lengenek a köz- és magánépületeken, a templomokban gyászistentiszteletet, az iskolákban, egyesületekben, körökben gyászünnepélyeket rendeznek, hogy méltóképen áldozhassunk a vértanuk emlékének. Emlékezésünk közben lefutnak lelki szemeink előtt ezeréves történelmünknek legnevezetesebb eseményei. Az idők hullámzásai nálunk ép úgy, mint más nemzeteknél, hol őrömmel, hol meg fájdalommal teljes napokkal tűzdelték tele a történelmet. Persze mindenütt kevesebb az öröm, mint a fájdalom. Azért nevezzük ezt a földet olyan találóan a siralom völgyének. Nehéz munkával szerezhetjük csak meg a mindennapi kenyeret, még akkor is, ha nem olyan nyomasz- tóak a gazdasági viszonyok, mini ma. Kevés az öröm mindig. De különösen kevés örömünk volt nekünk, magyaroknak, kiket a Gondviselés iderendelt a legveszélyesebb őrhelyre. Külső és belső ellenséggel hányszor kellett küzdenünk s mennyire veszélyeztetik biztonságunkat ezek ma is. A szabadságharc vértanúinak halála azonban nem tette gyávává, meghunyászkodóvá a magyart. Az önkényuralom idején is, amikor nemcsak a szóra, de még a szem- pillantásra is annyira kellett vigyázni, szorgalmasan gyűjtögette erejét és tizenkilenc évi munka után létrejött a kiegyezés, mit követett az országnak gyors föllendülése. Alig félszázad múlva azonban ismét megállóit a fejlődés, mert a nemzet fiait háborúba szólította a kötelesség. És a magyar nemzel az ő hősiességével, vitézségével megint beszéltetett magáról az egész világgal, akárcsak a szabadságharc idején, amikor Bécs önkénye csak „észak Bécs, október 5. A Dollfuss elleni merénylet hatása még mindig érezhető, főleg abban, hogy továbbra is a gratuláló levelek és táviratok százai érkeznek a kancellárhoz. Dollfuss ma Ausztriában népszerűbb, mint valaha, s a külföldön is igen jó hatást kelteit bátor magatartása. Dollfuss állapota egyre jobb, s szombaton már beszédet is mond a hazafias front gyűlésén. A merénylet ügyében a rendőri vizsgálat folyik. Megállapították, hogy Derii! családja ellenséges érzülettel viseltetik a fennálló rendszerrel szemben. Mostohaapját, Günther Raymund irót és mostohaanyját letartóztatták Derülnek 6 közeli barátjával együtt. Kutatják, hogy részesei voltak- e a merényletnek ? Bécs, október 5. A merénylet ügyében folytatott nyomozás adatai alapján feltehető, hogy a merényletet Tirolban készítették elő. Mühlauban letartóztattak 9 nemzeti szocialistát, akik ellen az a gyanú, hogy az utóbbi idők terrorcselekményeit ők követték el. Összeköttetésben állottak Glück volt innsbrucki lakossal, aki nemrég Németországba szökött. Meg is találták náluk Glücknek egy parancsát, amelyben felszólítja őket erőszakos cselekmények elkövetésére. Megállapították, hogy Dertil már két héttel ezelőtt is merényletet akart elkövetni Dollfuss ellen, de nem sikerült. gekkel létesített intézményt olyan- í nal pótolják, ami megmentheti a befektetéseket. Van már szó bizonyos intézményeknek idetelepítéséről és az már bizonyosra is vehető, hogy a régi szanatóriumnak hatalmas telke és épületei nem '• mennek veszendőbe, hanem rövidesen új intézmény létesülhet ott. Á legnagyobb valószínűség szerint gazdasági irányú intézmény helyezkedik el az ilyen célra is különösen alkalmas területen. Weiss államtitkár a legnagyobb megértéssel és a legteljesebb jóindulattal kezeli az ügyet és segítségével számíthatunk is eredményre, mert, — mint ismételten hangoztatta, — a felhasznált nagy tőkének, mely jóval meghaladja a 600 ezer pengőt, veszendőbe mennie nem szabad. Ezt a luk- szust nem engedheti meg magának az állam. Lles francia bírálat a román kormányról. Páris, október 5. A félhivatalos Temps erősen elitéli a román kormány magatartását a külföldi adósságok ügyében, s azt a vállalt kötelességek megszegésének minősiti. Rámutat arra, hogy Románia külföldi hitelét ezzel az eljárással teljesen megsemmisítették. A balkáni királyok találkozása. Belgrád, október 5. Boris bolgár, Sándor szerb és Károly román király október végén, vagy november elején találkoznak Belgrádiban. Nagyáriákéi cári kincseket loptak el. Moszkva, október 5. Három szovjet főtisztviselőt letartóztattak, mert több nagyértékü múzeumi kincset elloptak. Az ellopott kincsek között van Nagy Katalin cárnőnek 2 felbecsülhetetlen értékű nyaklánca és egy Rubens kép. A Duna-vöSgy gazdasági rendezése. Róma, október 5. A Popolo di Roma foglalkozik Mussolininak a Dunamedence rendezésére vonatkozó emlékiratával. Megállapítja a lap, hogy az osztrák-magyar monarchia gazdasági egységének széf- darabolása óta hiába igyekeztek a kisaníant megalakításával új gazdasági egységet létrehozni. A kisantaní politikai szövetség volt és marad s áthidalhatatlan ür választja el Magyarországtól. Mussolini közelebbi célja, hogy azt a gazdasági lehetőséget, amelyet rossz rendszerek elrontottak, ismét kihasználhatóvá tegye és a Dunamedence gazdasági politikáját helyes útra terelje. Az erkölcsi akadályok kiküszöbölése a leszerelés előfeltétele — mondja Mussolini. London, október 5. Mussolini a Morningpostban cikket közöl a leszerelés nehézségéről. Megállapítja, hogy az összes akadályok ellenére is el lehet érni a kívánt célt, ha sikerül a kölcsönös megértést és a bizalmat biztosítani a népek között. Ez ma hiányzik. Csak az erkölcsi akadályok kiküszöbölésével lehet majd még a négyhatalmi egyezmény alapján is a német és francia álláspont között közeledést elérni és igy az előzetes leszerelési megállapodást megkötni. London, október 5. A lapok jelentése szerint a három kisan- tant állam külügyminiszterei Si- najában azt az álláspontot foglalták el, hogy a hadseregek szolgálati idejének leszállításába nem egyeznek bele. Hasonló állásponton van Lengyelország is. Kilátás van arra, hogy a szanatórium helyett rövidesen új intézményt kapunk. Czobor Mátyás több napi bu- apesti időzése alatt ismételten írgyalásokat folytatott illetéke- ekkel a szanatórium ügyében is. Veiss István államtitkárral, az )TI vezérigazgatójával abban álmodtak meg, hogy a közeli beikben az államtitkár a belügyminisztérium megbizottaival együtt -jön Zalaegerszegre, hogy ismét mindent átnézzenek s számbavegye- ek a szanatóriumban. Amennyiben nem sikerülne a szanatóriumot visszaállítani, úgy akkor más irányban keresnek módozatokat a kérdés megoldására. Weiss államtitkár fölajánlotta segítségét minden tekintetben a városnak, mert, — mint mondotta, — nem engedhető meg az, hogy az a hatalmas tőke, amit a szanatóriumra áldoztak, veszendőbe menjen. Az államnak és városnak egyaránt érdeke, hogy az oly nagy összeTirolban készítették elő a Dolífuss elleni merényletet. rémes árnyaidnak segítségével győzeedeimeskednetetí rajtunk és fojthatta vérbe igazunkért vívott harcunkat. A világháború vértanúi» nak vére is megnevelte azt a generációt, meiy küzd az ország és nemzet erkölcsi és anyagi javai* nak visszaszerzéséért. Lelkesítse munkára a maroknyi magyar né* pet s vezesse győzelemre küzdelmét az aradi Tizenhármak példája és emléke. Támadjon ránk bárhonnan az ármány, verjük azt
