Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-18 / 261. szám

Ikra 10 fillér 1833. November 18. Szombat. Hfl. évfolyam 261. szám. Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Megint leleplezték a cseheket. A cseh képviselőház költség- vetési bizottságában Szüllő Géza, a felvidéki magyarság egyik ve­zéralakja felszólalt s a külügyi tárca költségvetését a magyar kisebbség szempontjából éles megvilágításba helyezte. Tudjuk, — hiszen keserves tapasztalatok nyitották föl a szemünket és ta­nítottak meg erre, — hogy Prága politikájává cseh köztársaság msg- alakítását kezdődően oda irányult, hogy a csehszlovák állam terüle­tén élő kisebbségek ne jussanak hozzá a békeszerződésekben meg­ígért jogokhoz. A jogfosztások eleinte csak suba alatt történtek, legalább is az erőszak nem volt nyilvánvaló és rajtakapható a prá­gai kormány intézkedésében, mint az utóbbi időkben. Csehszlovákia felett azonban nehéz belpolitikai események gyülekeznek. Első és főbaj a felvidéki tótság éles ellen­téte a prágai kormányzattal, amely már az előző években is meg­nyilvánult bizonyos torzsalkodá­sokban ; ebben az évben pedig szinte nyiit hadüzenetté fajult az emlékezetes Pribina-ünnepségek alkalmával. Elgondolhatjuk, ha a csehek a „testvér“ tót néppel igy bánnak, minden ünnepélyes fo­gadkozás s a pittsburgi szerződés ellenére, hogyan bánhatnak a többi kisebbseggel, amelyek cse­kélyebb számarányuk miatt nem képesek úgy védekezni, mint a tótok. Ezekről az eljárásokról rántotta le először és nem utóljára a lep­let Szüllő Géza. Egészen jelen­téktelennek látszó költségvetési tételről bizonyította be, hogy mi­lyen ravasz, a magyarság mellé­nek irányított tőrdöfésekre akar­ják fölhasználni. A kultusztárca költségvetésébe például be van állítva egymillió korona az úgy­nevezett kisebbségi iskolák cél­jaira. Kifelé ez persze úgy hat, mintha a cseh kormány szivén viselné a kisebbségek kulturális érdekeit s csak hazug rágalmak lennének azok a panaszok, ame­lyek a csekszlovákiai kisebbségek elnyomásáról szólnak. Az igazság azonban az, hogy az az összeg tényleg kisebbségi iskolák céljaira van fölvéve, azonban — cseh kisebbségi iskolák céljaira. A cse­hek túlnyomórészt magyar és né­met többségű vidékeken a cseh hivatalnokok gyermekeinek szá­mára állítják ezeket az iskolákat. A hatalmas összegekkel támoga­tott külföldi cseh propaganda persze, — a háttér nem ismeré­sére számítva — úgy tünteti föl a dolgot, mintha ezek nemzeti­ségi kisebbségi iskolák volnának! És, amikor erről a nem is ravasz, de hitvány csalásról lerántják a leplet, akkor mer még Benes han ■ gosabban beszélni. Betiltották a Prágai Magyar Hirlap és a Magyar Ellenzék cimü lapokat és most a két vezető napi­lap elnémitása után a prágai kor­mány arra készül, hogy a magyar kisebbség néplapjaiba is bele­fojtsa a szót. A felvidéki magyar­ságot minden lehető alkalommal súlyos inzultusok érik. Eperjesen erőszakkal megakadályozták, hogy a békés polgárok jótékonycélra tót és magyar nyelven előadást tart­hassanak. Csehország folyton azt hangoz­Páris, november 17. Az Oeuvre biztos forrásra hivatkozva azt Írja, hogy a német kormány el­juttatta Mussolinihez a német fegyverkezési egyenjogúságra vo­natkozó jegyzékét s azt Mussolini közölte Párissal és Londonnal is. A jegyzékben Németország 300 ezer főnyi hadsereget kíván, to­vábbá repülőgépeket, harci kocsi­kat, nehéz ágyukat a nagyhatal­makkal közösen megállapítandó mennyiségben. Kivánja a jegyzék, hogy a többi hatalom is módo­sítsa haderejét. A katonai ellen­őrzésről nincs szó a javaslatban. tatja, hogy Magyarországgal leg­alább is gazdasági téren meg akar békéini. A politikai megbékélés irányában elhangzott cseh nyilat­kozatokat a tapasztalatok után, — sajnos, — csak fentartással fogad­hatjuk. De még a gazdasági meg­békélés is csak üres frázis, mert épen Szüllő Géza mutatott rá arra, hogy a Csehországgal szom­szédos Magyarországon a cseh államnak egyetlen kereskedelmi konzulátusa sincs. Ezek a javaslatok arra az esetre vonatkoznak, ha a nagyhatalmak tovább akarnak haladni a lesze­relés utján. Ellenkező esetben Né­metország épen olyan mértékben fegyverkezni fog, mint a többi hatalom. London, november 17. Beava­tott körök szerint szó van arról, hogy a főhatalmakat a német kér­désben november 25-re értekez­letre hivják össze Genfbe. Ha az értekezletet Olaszországban tar­tanák meg, azon esetleg Hitler is résztvenne. — hogy elhibázott dolog volt a drágításhoz folyamodnia akkor, amikor más formában is lehetett volna az ország szorult helyzetén segiteni. A telefonbeszélgetések most tervbeveíí leszállításának eszméjéhez csatolnánk egy mási­kat is. Szállítsák le a csomagok és levelek tarifáját is, mert a mai viszonyok mellett ezeket sem bírja a közönség megfizetni. A leszállí­tásnak itt 50 százalékosnak kel­lene lennie s ez esetben is több lenne a posta jövedelme, mint ma. Meggyilkolta az édes­anyját egy egyetemi tanár 15 éves fia. Budapest, november 17. Meg­döbbentő gyilkosság történt teg­nap délután Budapesten egy Mus­kotály utcai villában. A villában holtan találták Zemplén % Géza egyetemi magántanárnak elvált feleségét. Mellette cédulát találtak, amelyen Zemplén Dénes, a tanár 15 éves diákfia közli, hogy ő gyilkolta meg az édesanyját. A fiú Mezőtúron járt iskolába és onnét jött Budapestre, hogy tettét végrehajtsa, amelyre a jelek sze­rint előre készült. A gyilkosságot baltával hajtotta végre. Zemplénné hir szerint kleptomániás volt és züllött életet élt s a fiú valószí­nűen ezért követte el tettét. A gyerek tettének elkövetése után elmenekült. Tegnap diáktársai, akik. akkor még nem tudtak a dologról, látták. Valószínűnek tartják, hogy a fiú vagy a budai hegyekben bujkál, vagy a Dunába ölte magát. Az új közszállítási szabályrendelet tervezete, A kormányzat az érdekeltek ké­résére új közszállitási szabályren­deletet készittetett, melynek ter­vezetét most kapták meg az érde­keltségek. A tervezet pontosan körülírja az ipartörvényben lefek­tetett elvek szerint a kézműipari üzem ismérvét is, mert bizonyos közmunkákat és szállításokat a jövőben egészben, vagy részben kizáróan a kisipar számára tarta­nak fenn. Másik ujitása a terve­zetnek, hogy a közszállitási kiírá­sokba és a munkálatok kiadásá­val kapcsolatos tennivalókba be­vonja az érdekképviseleteket, mint véleményező szaktestületeket. Kü­lönösen jelentős a tervezetnek az a része, amely megállapítja a sza­bályzat megsértését elkövető hiva­talos személyek fegyelmi felelős­ségét. Részletes intézkedések van­nak a tervezetben arra, hogyan kell megállapítani az áru belföldi származását? Milyen esetben le­het zártkörű tárgyalást tartani, vagy a munkát szabad kézből ki­adni ? Gyütnölcsfavédelmi tanfolyamok a vármegyében. A földmivelésügyi miniszter ér­tesítette az alispánt, hogy a folyó év őszén, illetően a jövő év fo­lyamán a gyümölcsfaápolás és védekezés gyakorlati teendőinek ismertetése érdekében a kamara közreműködésével Balatonarács községben szándékozik az 5 na­pos téli, valamint a 2—2 napos tavaszi és nyáreleji tanfolyamokat megtartani. Éhez a tanfolyami gócponthoz Balatonfüred, Balaton- füredfürdő, Csopak és Paloznak községeket kapcsolják be. A tan­folyam vezetője Hajós Gyula m. kir. kertészeti főintéző a keszt­helyi gazd. akadémián. Ezenkívül a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete Zala vármegyei fiók­egyesületeinél Felsőbagod és Pusztaszentlászló gócpontokon is tarttat a miniszter ilyen tanfolya­mokat, amelyeknek vezetésével G. Szabó Gyula oki. kertészt (Zala­egerszeg) bízta meg. A tanfolya­mokra 15—15 egyén vehető föl. Megbízható értesülés szerint a posta vezérigazgatósága foglalko­zik azzal a gondolattal, hogy a telefondijszabást leszállítsa. Erre az intézkedésre az adott okot, hogy az osztrák posta leszállította a díjszabást, mely már csaknem elsorvasztotta Ausztria távbeszélő forgalmát és a leszállítás óta erő­sen megnövekedett a posta bevé­tele. A posta vezérigazgatóságá­hoz egyébként sűrűn érkeznek fölterjesztések, kérvények a tele­fonbeszélgetési dij mérséklésére és megfelelő vizsgálat tárgyává is tették ezeket az előterjesztéseket. Az olcsó telefont nem is találják megvalósithatatlannak és a közel­jövőben valóság is lesz az. Az átadminisztrálás természetesen nem mehet máról holnapra, de azért várhatjuk a díjcsökkentést. Épen három évvel ezelőtt történt a te­lefonbeszélgetési dijaknak föleme­lése s akkor úgyszólván minden érdekeltség, minden lap, valamint magánosok kifogásolták a rendel­kezéseket s megjósolták, hogy en­nek nem lesz jó vége, mert akkor már előrevetette árnyékát a ránk­szakadt nagy válság. És a jóslás beteljesedett. Három évi próbál­kozás után a posta most mégis belátja, — mert saját kárán tanult, Németország eljuttatta Musso- linihez egyenjogúsági jegyzéket .Leszállítják a telefondíjakat. A hároméves tapasztalatok kényszerítik erre a postát.

Next

/
Thumbnails
Contents