Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-11-17 / 260. szám

Za lam egye’ üjsag 1933 novemeber 17. A Gorporatio Heliconia kuriális ülése. A keszthelyi kir. gazd. aka­démia kebelében fennálló Heli- conia Corporatio a múlt hagyo­mányaihoz híven ezévben is megkezdette kuriális üléseit, az elsőt e hó 14-én tartotta meg. Dr. Schürger János akad. ta­nár, prior, a jelenlevő dominusok, leventék és kisasszonyok üdvöz­lése után vázolta az Emericana jelentőségét és hivatását és cél­ját. Felhívta az ifjúságot, tartson ki ez eszmék mellett, mert csak így tudja megállni a mai nehéz viszonyok közt a harcot és csak igy tudja az ország talpra- állitását elősegíteni. Jelezte, hogy keddi napokon tartják ezentúl is a kuriális üléseket s ezek mind­egyikén egy-egy fontosabb témát tárgyal egy-egy előadó. Ezután megválasztották a tisztikart. Ma­gister lett Stranszky Sándor III. és Németh Antal II., aerarius Stich István III., Mecséry János II. , krónikás Schidlovits Lajos III. Németh Andor II., főceremo- nárius Aprily Gyula III. és Eissen Gábor II., consenior Matis László II. éves hallgatók. A tisztikar megválasztása után Tóth senior tartotta meg érteke­zését. Vázolta az utolsó évtizedek anyagias gondolkodásának hatá­sát, következményeit, a javulás útjait, módjait. Kifejtette, mit akar az Emericana, mik a színe­ket viselő korporációk céljai. Az emericanas testvéreknek mint a jövő gazda, generáció képviselői­nek, — kik a gazdag földbirto­kos és a szegény cselédek közt működnek, kötelességük a példa­adás, a béke, megértés, szeretet magvának elhintése, a törhetetlen bizalom Istenben, akinek segít­ségével ismét boldoggá és sza­baddá lehet Magyarország. Az alkalmazott munkakörének megváltoztatása. Egy téglagyár, amikor munka­hiány miatt ideiglenesen beszün­tette az üzemét, a gyárvezetőt az épületek felügyeletével bízta meg. Később, amikor újra megkezdték az üzemet, a gyárvezetőül alkal­mazott tisztviselőt a pénztár ke­zelésével és a heti bérlisták el­lenőrzésével bízták meg. A gyár vezető ezt a megbízatást vissza­utasította, mert ebben jogkörének csorbítását látta. A téglagyár ve­zetősége erre a gyárvezetőt azon­nali joghatállyal elbocsátotta. Kö­vetkezett a per, amelyben a gyár­vezető felmondási időre járó illet­ményeit és egyéb kártérítést kö­vetelt. A Kúria elutasilotta a ke resetet azzal az indokolással, hogy a munkaadónak kétségtelenül joga van ahoz, hogy az alkalmazottai­nak munkakörét kijelölhesse. Ezen ténykedése ellen az alkalmazott csak az esetben tiltakozhat, ha az új munkakör nem felel meg az alkalmazott előképzettségének, vagy az az addigi munka- és jog­körhöz viszonyítva annyira alsó- rendü, hogy az alkalmazott ön­érzetét méltán sértheti. A fenforgó esetben ezeka kifogások nem merül­tek fel, tehát a felperes munka­körének a teljesítését jogtalanul tagadta meg s igy a munkaadó jogosult volt őt felmondás nélkül azonnali hatállyal elbocsátani. Eladó három szoba, két konyhából álló ház. Cim a kiadóban. 6183. A Városok Kongresszusa a mun­kaidő és munkabér rendezéséért. A győri polgármester javas­latot terjesztett a Városok Kon­gresszusa elé a munkaidő és mun­kabér országos rendezéséről. A kongresszusi ülés egyhangúan magáévá tette az indítványt és kimondotta, hogy a munkaidő és munkabér minimálása és az egész kérdésnek országos, egységes szellemű rendezése érdekében eljár a kormány ille ékes tényezői­nél, s azoktól megfelelő rendel­kezések kiadását kéri. A győri polgármester e rendel­kezések kiadásáig is igyekszik a kérdést Győrött rendezni. Értekez­letre hívja össze az alacsony munkabérű szakmák munkaadóit, hogy velük magasabb, a megél­hetést biztositó bérek lehetőségei­ről tárgyaljon. Ezentúl a város minden közmunkát olyan feltétel mellet ir ki, hogy az ajánlatban a vállalkozónak közölnie kell a munkások bérét is. A vallásos zsidónak hosszunap- kor nem szabad nyilvános helyen mutatkoznia. Igy vallott a járásbíróságon Junger Mózes dr. fő­rabbi. — De azért elítélték Singer Miklóst, mert az elöljárók nem voltak nyilvános helyen. A zalaegerszegi járásbíróság ma délben folytatta annak a rágal- mazási és becsületsértési pernek tárgyalását, amelyet Kovács Ernő, Mike Gyula és Nemes György kereskedők, mint az izr. hitközség elöljárói indítottak Singer Miklós kereskedő és Singer Zoltán dr. ügyvédjelölt ellen, mert azok — a feljelentés szerint — azt állítot­ták róluk, hogy hosszunapkor nyilvános helyen szórakoztak, s ezzel megbotránkoztatták a vallá­sos zsidókat. A mai tárgyalás elején a fő- magánvádlók képviselője beje­lentette, hogy Nemes György visszavonta a vádat, majd Junger Mózes dr. főrabbit hallgatta ki Vigh dr. járásbiró tanúként és szakértőként. A főrabbi mindenek előtt kijelentette, hogy restelli en­nek a vallási ügynek idekerülését. Igyekezett békiteni, de ez csak Nemes György és a vádlottak között sikerült. A birónak arra a kérdésére, hogy a nyilvános helyen való tartózkodás és újságolvasás sérli- e a vallási törvényeket, a főrabbi előadta, hogy a biblia szerint az engesztelés napját estétől estéig imával, magábaszállással és a test sanyargatásával kell töltenie a vallásos zsidónak. Ha valaki e napon átlépi nyilvános helyiség küszöbét, az a vallásos érzületet megsérti és a vallásos zsidót megbotránkoztatja. Különösen áll ez az elöljárókra, akik példát mutatni hivatottak. A főmagánvádlók képviselője utalt arra, hogy a vallási szabályt Zalaegerszegen általában nem fogják fel ily szigorúan, mire a főrabbi megjegyezte, hogy nem az a lényeges, miként fogják fel a törvényt Zalaegerszegen, hanem az, hogy mit parancsol a törvény. Hogy a szigorú törvény megsér­tése felháborodást szült, bizonyítja a beadványon levő 25 aláírás. A főmagánvádlók képviselője ekkor arra utalt, hogy a szigorú álláspontra helyezkedő Singerék jéggyára működött hosszunapkor. A főrabbi válasza az volt, hogy ez is megsértése a törvénynek, kivéve,, ha a gyár közérdekből működött. Egy másik kérdésre azt jelentette ki, hogy Singer Zoltánt, akit tanitott, vallásos zsidónak ismeri. A biróság ezután tanukat hall­gatott ki arra vonatkozóan, hogy a főmagánvádiók hosszunapkor valóban a vendéglőben tartózkod­tak-e. Mázesz Dénes, Weisz Már­ton és mások vallomásából ki­tűnt, hogy Mike Gyula nem is volt ott, Kovács Ernő pedig azért ment oda, mert hallotta, hogy egyes zsidók kártyáznak. Ezeket felháborodva utasította rendre a kártyázás miatt, mint elöljáró. A főmagánvádlók képviselőjé­nek, a védők és Singer Zoltán felszólalása után Vigh dr. kihir­dette Ítéletét. Bűnösnek mon­dotta ki Singer Miklóst rágalma­zás vétségében és ezért 100 pengő pénzbüntetésre Ítélte, Sin­ger Zoltán dr.-t pedig felmentette. Az indokolás szerint a főrabbi véleményéből megállapítható, hogy a sérelmezett állítások a főmagán- vádlókat valódiság esetén köz­megvetésnek tennék ki. Az állí­tások valódiságát azonban nem sikerült bizonyítani, ellenkezően kiderült, hogy Mike Gyula nem volt ott, Kovács Ernő pedig épen a rendcsinálás célzatával jelent meg a klubházban. Singer Zoltán felmentése azért történt, mert ő nem nevezte meg a sértetteket. Az ítélet ellen csak az elitéit és védője felebbeztek. Könnyelműség rossz szemüveggel dolgozni. Szemüvegért jöjjön hozzánk, mi szakszerűen szolgáljuk ki. B Á N F A I látszerész és fotószak üzlet, Zalaegerszeg Kossuth Lajos utca 4. szánt«. a márka csokoládé. ÉhiégfelvonuiA. Páriába Páris, november 16. Észak- franciaországból folyó hó 18 án éhségfcívonu'ást akarnak rendezni Párisba. A hatóságok a felvonu­lást mindenképen megakadályozni törekszenek. Zalai méhészet Rovatvezető : ifj. Sztankovszky Imre a Z. M. E. elnöke. H. Ültessünk mécelöfákat. E tárgyban még megkeressük a r. t. városok polgármestereit is, szorgalmazva az utcák, parkok, terek mézelő fák és bokrokkal való fásítását. De érintkezést ke­resünk a gödöllői m. kir. áiíami méhgazdasággal is, meiy ősszel és tavasszal jutányos áron mézelő facsemetéket oszt ki és megpró­bálunk egyesületünk tagjai részére külön kedvezményeket biztosítani. Egyesületünk mindenesetre meg fogja tenni a magáét, azért for­duljunk minden méhlegelőt érintő kérdésben bizalommal hozzá. Ne várjunk azonban mindent mások­tól, a hatóságoktól és egyesülettől, hiszen ezek az anyagiakkal küz- ködve csak részleges segítséget nyújthatnak; elsősorban önma­gunknak kell dolgoznunk a saját érdekünkben. A fák ültetésének legmegfelelőbb ideje Ősszel van, ne késlekedjünk, ültessünk tehát minél több mézelőt, hogy azokon minden időben megtalálhassák méheink az áldást. Nem áll az, hogy az egyes méhész e téren úgysem tehet sem­mit. Sői! A mézelő fák, növények és magvak ismertetésével, telepí­tésével és elterjesztésével a kis­ember is felbecsülhetetlen szol­gálatót tehet a méhlegelő ügyének, mely néhány év múlva már bú- sásan meghozza hasznát. Sok kicsi sokra megy! Hívjuk fei a községi elöljáróságok figyelmét utak, legelők, haszontalan lerüle- letek befásitására, élősövények te­lepítésére; ne sajnáljuk, ha kell, őket eiiáini ingyen facsemetékkel, méheink biztosítják majd a tulaj­donjogot. Tudunk eseteket, hogy egy-egy lelkes méhész iiyképen eldorádót teremtett méheinek. Egyik méhésztársunk Írja: „A magam részéről megoldottam a méhlegelő kérdését, kiosztottam 3000 drb. sophorát és elértem vele, hogy méhcsaládaim sok néppel és bő mézesen mennek a a télbe“. Egy másik vasutas méhész több mint 100 km. vasút­vonal mentén ültetett mézelő sor­fákat. Mily jól esik ilyeneket ol­vasnunk. Nagyobb birtokosaink meg épen hivatottak a vezető munkára; ná­luk adva van a lehetőség a ter­melés érdekeit összeegyeztetni a méhes kívánalmaival. Egész sor olyan gazdasági haszonfánk van és sok oly takarmánynövényünk, melyek egyben kiváló mézelők is. Mézelő fák telepítése, ha a fa­nem talajigényét figyelembe vesz- szük, sem különösebb gondot, sem nagyobb költséget nem jelent. A legtöbb közöttük olyan, mely minden talajon beválik. Beszerez­hetők majdnem mindenütt hely­ben és a? állami csemetekerfek-

Next

/
Thumbnails
Contents