Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-15 / 258. szám
IVI. évfolyam 258 szám. Hff*S 10 fillér 1838. November 15. Szerda. Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128 ■MHBBmBHaaBH POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng«“, negyed* évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Egy csomó frázissal vagyunk gazdagabbak vasárnap óta. Gömbös Gyula miniszter elnök ugyanis a kormányra léptekor bejelentett programját, mely 95 pontból állott, megtoldotta tizenöttel és igy most 110 pont fölött merenghet e! a magyar. Újat természetesen sem a 95-ben, sem a 15-ben nem mond. Legalább ennyit kell ígérnie minden miniszterelnöknek beköszöntőjében. A forma, az adagolás azután különféle lehet. Kinek hogy van kedve kicifrázni, egy kicsit kifényesíteni a programnak nevezett frázishalmazt. Tesznek hozzá egy- egy tetszetős jelszót is, mint például Gömbös a „nemzeti egység" et. Igazán furcsát gondol felőlünk a külföld, hogy itt unos- untaian a „nemzeti egység“-et kell emlegetni, mintha bizony a magyar nem akarna egységes lenni, Ugv látszik, Gömbös Gyula meggyőződést szerzett afelől, hogy 95 pontjának nem tulajdonit sokat az ország, hát a „nemzeti egység“ ostyájába burkolta azokat, gondolván, hogy igy senki sem meri majd a neki nyújtott adagot visz- szauíasiiani, mert attól tart, hogy rásütik a hazafiaílanság vádját. De, tegyük föl, hogy a 110 tétel csakugyan tartalmaz valami újai, ami eddig még nem szerepelt kormányprogramban s aminek végrehatására nem tettek volna komoly Ígéretet kormányok, akkor sem lelkesedhetnék érte az ország népe, mert a miniszterelnök annyi dicséretet furulyáztál maga felől, hogy azt már saját párthívei is unják. Párthivek alatt természetesen nem értjük azokat, akiknek „muszáj“ az egységespárti gyűléseken megjelenni, ott minden szónoklaton viharosan tapsolni, a pártba beiratkozni és a pártjel - vényt viselni. Ha mindennap, vagy legalább is minden héten egy-egy csatát nyerne, ha kincseket hozna az országba s a nemzet tobzódnék a jólétben, akkor is sok volna az az ünneplés, melyben Gömbös részesül. Lehetséges, hogy kormányzati ténykedéseinek nagy eredményei lesznek, — ami kívánatos is, — ünnepeltesse magát annak idején, senki sem szól érte. De akkor, amikor még egy ma- kulányival sem javult a helyzet, amikor minden programpont csak frázis eddig: mindenki előtt fölvetődik a kérdés, miért az ünneplés? Vitéz Bajcsy Zsilinszky Endre, aki jóbarátja Gömbösnek, „Szabadság" cimü lapjának vasárnapi számában imigyen ir: „Kérve- kérem Gömbös Gyula miniszter- elnököt : hallgasson néha kicsit ránk is, akiknek ízlését és dobhártyáját sérti még a túihangos propaganda, a túlságosságában émelyítő tömjénezés, a sok hamis hang, amely mind a „nemzeti egységet" bőgi érzés és meggyőződés nélkül, a bizantinus alázat és szolgalelküség, mely lehazudja előtte a való helyzetet, a szörnyű bajokat, belső és külső veszedelmeket és rózsaszínű ködöt varázsol az ö őszinte és becsületes magyar szeme elé..." Csudálko- zunk, hogy Gömbös miniszterei nők nem unja még ezt, hogy megengedi például a^t, hogy egyik lapjának képes melléklete egy oldalán nem kevesebb, mint kilenc helyzetben rajzolja meg képét, amint szónokok Higyje el a töm- jénező tábor, hogy ezzel inkább árt, mint használ a kormányelnöknek és pártjának, mert a közönség, mely az ünneplésre okot egyáltalában nem lát, kihámozza ám az igazságot és a sok-sok ün neplésben csak hizelgést lát, mint ahogy mást nem is láthat. Az ilyen ünneplésnek és ünnepeltetésnek rendszerint kudarc a vége. Távszónoklatokért, frázisoknak gyártásáért s azoknak elpuffogta- tásáért nem jár ünneplés. Gömbös Gyula, a katona felől senki sem tételezte volna föl, hogy folytonosan görögtüzeí gyujttasson maga mellett, mikor tudnia kell, hegy az olyan hamar ellobban s utána annál szomorúbb a valóság. Sok a jóból is megárt. Gömböséknek is megárthat ez a sok „jó“, amivel a közönség egyébként már torkig van. — Puffogtak a frázisok az egységespárt budapesti zászlóbontásán is. Legérdekesebb ezek között a „félre a felekezeti kérdéssel“ cimü szakasz. Ez sem új dolog, mindenki kívánja a felekezeti békét, de természetesen olyan formában, hogy : érvényesülhessen ez is, meg az is, — noha katolikus is ... Hitler külön-külön akar tárgyalni a hatalmakkal? Visszaköveteli a gyarmatokat. Páris, nov. 14. A Matin feltűnést keltő vezércikkben azt ajánlja, hogy Franciaországnak közvetlen tárgyalást kell kezdenie Németországgal. így is fennáll ugyan a veszély — mondotta —, de célszerűbb egymagunknak menteni, mint a hatalmaknak együttesen az összeomlás felé haladni. A sajtó híradása szerint Hitler külön küldöttségeket indít Ró mába, Párisba és Londonba, hogy az igaz béke megteremtésének jelszavával tárgyaljanak a hatalmak megegyezéséről. A német javaslatok lényege a következő: Németország ellenőrzése csak oly mértékben engedhető meg, mint a többi hatalmaké. Németország hajlandó biztosítani a nyugati határokat, viszont kívánja a Saar vidék visszaadását, egyes gyarmatok visszaadását, szabadkezet Ausztria irányában, végül a ver- saillesi szerződésnek a háborús büiiösségről szóló szakaszának törlését. Prága, nov. 14. A cseh sajtó azt fejtegeti, hogy a német választási eredmény hatásának nem szabad kiterjednie túlságosan a külföldre. Az egységfrontot Németországgal szemben továbbra is meg kell tartani. Róma, november 14. A német választások eredményével kapcsolatban olasz hivatalos köröknek az az álláspontja, hogy a nemzetközi problémák megoldására Olaszország nem tehet kezdeményezést, de Németország kezdeményezését Olaszország támogatja. London, november 14. A német választás külpolitikai sikere máris megmutatkozik. A Times szerint Hitlernek meg kell kísérelnie a fegyverkezési egyenjogúság megteremtését és uj békét kell teremteni a Versailles! békeszer ződés helyett. Statisztikai adatok Zaláról. A Magyar Statisztikai Szemle legújabb száma országos kérdéseket tárgyalva néhány érdekes adatot közöl Zala megyéről is. Kimutatást közöl a lap az 1932. évi lakóházépitkezésekről, s megállapítja, hogy 1932-ben kevesebb lakóház épült az országban, mint az előző évben, de kevesebb a lakóháztermelés a háboruutáni építkezési fellendülés kezdeti événél, 1922 né! is. Emelkedés csak Budapesten mutaíkezott. Zalában 1930 december végén a lakóházak száma 67.494 volt. 1932-ben épült a megyében 498 lakóház (ebből csak 9 az emeletes). Az uj lakások összes száma 684 (ebből 319 egyszobás, 143 kétszobás), az uj lakószobák száma 796. Fürdőszoba csak 66 lakásban épült. , Egy másik kimutatás a köz- utakról számol be. Zala megye közutainak összes hossza 2.01 Pl kilométer. Ebből földút 659 3 kilométer, kavicsolt és áthengerelt makadám ut 1.286-4 km., aszfaltos vagy kátrányos felületi kezeléssel ellátott ut 559 km., kőburkolattal ellátott 4*7 km., téglával burkolt 1 km., aszfalttal burkolt ut 6‘8 km. Kimutatás található a lapban az ország szállodáiról is. Eszerint Zala megyében 1920-ban a a szállodák száma 36, a szállószobák száma 807 volt, 1930-ban j pedig a szállodák száma 59, a szobáké 1.236. Nagykanizsán 6 szálloda van 92 szobával, Zalaegerszegen egy 30 szobával, Tapolcán 4 szálloda 35 szobával. A zalai fürdőhelyek közül Hévizfürdőn van egy 112 szobás szálloda. Héviz- szentandráson 30 szálloda összesen 730 szobával, Balatonfüreden 11 szálloda 170 szobával, Bala- tonarácson egy 20 szobával, Keszthelyen 5 szálloda 47 szobával. A zalai városok és községek közép helyet foglalnak el szállodák tekintetében. A Zalaegerszeghez hasonló nagyságú Szekszárdon és Mohácson nincs olyan szálloda, amelyben tiz szoba volna. Az egész országban vezet Szombathely 243 szobájával. A Balaton környéken és Hévizén összesen 2.265 szállószoba van. Záróvizsga a tejgazdasági ellenőri tanfolyamon. A földművelésügyi miniszter még augusztus hó első napjaiban megrendezte Keszthelyen a gazdasági akadémiával kapcsolatosan a VII-ik tejgazdasági ellenőri tanfolyamot, melynek záróvizsgája november 12-én folyt le Keszthelyen az akadémián. A vizsga iránt szakkörök részéről igen nagy érdeklődés mutatkozott és igy azon megjelentek a földművelésügyi miniszter képviseletében Lenek Jenő dr. min. tanácsos, a tejgazdasági ügyosztály- , dr. Czvetkovits Ferenc min. tanácsos a szakoktatási ügyosztály főnöke, Mesterovits Iván a földmiv. minisztérium tejgazdasági főmegblzottja, Wuchetich György a felsődunántuli-, Piltz Iván az alsódunánfuli szarvasmarhatenyésztő szövetség igazgatója, a zalavármegyei gazdasági egyesület képviseletében Terstyánszky Géza földbirtokos, továbbá Gullner Elemér baranya-, Figura György, dr. Kristály Aladár zalamegyei gazdasági felügyelők, Ambrus János kehidai mezőgazd. szakiskolai igazgató, a tanári karral, Náray Andor, Kukuljevic József dr., Kolbai Károly, Sóti István akadémiai tanárok, a tanfolyam előadói és az akadémia asszisíensi kara. A négy órán át tartó vizsgán a tanfolyam szaktárgyaiból a legnagyobb készültségről tettek tanúságot a növendékek és arról, hogy úgy a tejtermelés, mint az állattenyésztés terén a legújabb szakismeretekkel is rendelkeznek. A tanfolyam befejeztével Lenek Jenő dr. min tanácsos köszönetét mondott a tanügyi osztály főnőkének, az akadémia igazgatójának, a tanári karnak azért, hogy ezt a tanfolyamot, melyre most a tejgazdaságokban oly nagy szükség volt, rendeznie lehetett. Fi-
