Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-05 / 250. szám
Zaiamegyei Újság 1933 novemeber 5. sége szerint a szegények lakásbérére. Gyűjtési engedélyt kért erre a célra az alispántól s az engedély alapján íolyó hó 10-től megkezdi a gyűjtést. Tudjuk, hogy manapság mindenki szorult helyzetben van, megcsappant a jövedelme mindenkinek, de azért akad talán néhány fillér, mit nélkülözhetünk s oda adhatjuk jólétekkel azoknak isíápolására, akiket a hajléktalanság veszedelme fenyeget. Kérjük tehát polgártársainkat, ne zárkózzanak e! a kérelem teljesítése előli, hanem tegyék lehetővé, hogy a szegények legszegényebbjei a télre lakásaikban maradhassanak. Menetrendi hibák, amelyeket sürgősen ki kell javitani. ■MMHaGSOBSSanHSBSSH A közigazgatás egyszerűsítéséről szóló 1929, évi 30-ik törvénycikk egyes rendelkezéseit a kormány egy, most kibocsátott rendeletben módosította. A módosító rendelet szerint a legtöbbadófizetők névjegyzékét legkésőbb 1934. második felében újra el kell készíteni. A legtöbbadófizető törvényhatósági bizottsági tagok tagságának vagyoni képesítés esetleges elvesztése szempontjából való évenkinti megvizsgálását a jövőben mellőzni kell. Az igazoló választmány a megkívánt vagyoni képesítésben beállott változásból a tagság megszűnése kérdésében csak eseíenkint és csak akkor határoz, ha a változásról tudomást szerez. A másik módosító rendelkezés e megkívánt községi választójog fenforgását nem korlátozza egy vármegye területére. A legtöbbadófizetők 1934-re érvényes névjegyzékét valamennyi községre nézve haladéktalanul össze kell állítani. Kimondja a rendelet, hogy legtöbb adófizetés cimén a tagsági jogot ssemélyesen nő is gyakorolhatja, ha az eredeti törvényben meghatározott kellékeken felül a törvényben megállapított iskolai képzettséggel is rendelkezik s ha az illető megyei városban a törvény értelmében képviselőtestületi taggá választható. A legtöbbadófizető férfi tagsági jogát minden esetben gyakorolhatja személyesen, abban az ezetben is, ha községi választójoga más vármegye községében van is. Ha a legtöbbadófizető férfi állandóan a községben lakik, tagsági jogát csak személyesen gyakorolhatja. A személyes, vagy megbízott utján való gyakorlás között azonban szabadon választhat, ha nem lakik, vagy nem, állandóan lakik a községben. Általános követelmény, hogy a megbízottnak az ország bármely községében községi, vagy törvényhatósági választójogának kell lennie. A legtöbbadófizető nem köteles a községben lakó megbízottat megnevezni. Egy és ugyanazon megbízott a megbizót több községben is képviselheti. Egy és ugyanazon község képviselő- testületében egy személy csak egy képviseleti megbízást gyakorolhat. Adakozzunk a szegények lakásbérére. Városunkban is egyre növekedik a száma azoknak, akik munka, kereset hiányában képtelenek la • kásbért fizetni. Sokan már hónapok óta hátralékban is vannak és a háztulajdonosok, kik maguk is szegény emberek s kik bérbeadott lakásaik után adózni kötelesek, tovább már nem várhatnak, mert égető szükségük van a pénzre, így tehát a szegénynél is szegé nyebb „árendások“ közül többet az a veszély fenyeget, hogy most, a téli idő beálltával, amikor nincs már bokor, mely szállást adjon, csekéiy kis holmijokkal az utcára kerülnek. A Szociális Missziótársulat tehát a város jólelkü közönségéhez fordul azzal a kérelemmel, hogy adakozzék ki-ki tehetA téli vasúti menetrendnek egyik, sok kellemetlenséget okozó hibájára, mely az ukk-zalaegerszegi viszonylatban tapasztalható, épen két héttel ezelőtt mutattunk rá. A helyzet ugyanis az, hogy azoknak az utasoknak, akik Tapolca felől a 19 óra 55 perckor Ukkra érkező vonatta! akarnak Zalaegerszegre jutni, Ukkon 7 perc híján kerek két órát kell várakozniok s akkor is csak sin- autóra ülhetnek, melyen tudvalévőén II. osztályú menetdijat keil fizetni. A III. osztályon utazókat tehát egyszerre két kellemetlenség éri: két órai várakozás és ráfizetés. Mivel pedig meglehetősen sokan használják ezt a vonatot és meglehetősen kevés ma a II. osztályon utazó ember, elég sok panasz hangzik e miatt. Pedig lehetne egy motoroskocsit indítani Ukkról előbb Türjére, hogy ott az utasokat átadhassa a keszt- hely-zalaegerszegi vonatnak, mely- lyel azután 21 óra 29 perckor Zalaegerszegen lehetnének, mig a sinautó, amelyre rá kell fizetni, csak 22 óra 57 perckor érkezik Zalaegerszegre. Az előző években volt is egy ilyen kis összekötő Ukk és Tűrje között... Most egy másik menetrendi hiba miatt is hangzanak panaszok, mely hiba a zalalövői meEsterházy Móric gróf országgyűlési képviselő a napokban Tapolcára érkezett és ez alkalommal ellátogatott a Katolikus Körbe, ahol nagy lelkesedéssel fogadták. A képviselőnek eredetileg nem volt szándékában, hogy felszólaljon, de választói mindenáron hallani kívánták népszerű képviselőjüket. A felszólalás hírére egy óra alatt mintegy 600 választó jelent meg úgy, hogy zsúfolásig megtelt a Katolikus Kör nagyterme. Gazdák, iparosok és kereskedők voltak jelen legnagyobb számban. Az üdvözlések után Búzás József kisgazda szólalt fel igen érdekes ügyben. Elmondotta, hogy a kormánypárti kortesek különféle módokon igyekeznek párttagokat szerezni Tapolcán és vidékén. Többek között azzal agitálnak, hogy ha egy-egy tagsági ivre száz-száz gazda feliratkozik és a tagsági iveket felküldik Budapestre, ezeknek a gazdáknak fele adósságát elengedik. Neki ugyan, hála Istennek, nincs adósága, de van a sógorának. A rokonság napok óta molesztálja őt ezzel a dologgal, ezért kérdezi a képviselőtől, igaz-e, amit a kormány- párti kortesek mondanak? nefrendben található. Az előző menetrend szerint Zalaegerszegről — a hajnali vonaton kivül — 13 óra 10 p. és 15 órakor indult járat Zalalövő felé. Most az egyiknek 11 óra 05 perc, a másiknak 14 óra 30 perc az indulási ideje. A 11 órai indulásra semmi szükség nincs. Az ügyes-bajos emberek ugyanis alig tudják dolgaikat a városban úgy elintézni, hogy már fél 11-kor az állomásra mehessenek, ha pedig lekésnek, akkor délután fél 3 ig kell itt várakozniok. Teljesen megfelelő volt a délután 1 óra 10 perces. A „vonatos“ diákseregnek, — melynek száma megközelíti a 100-at, — szintén nagyon megfelelő volt ez, bárha az indulási időt 5—10 perccel ki lehetett volna tolni. A lövői vonal mentén lakók tehát azt kívánják s kívánságukat tolmácsolták már a főispán előtt is, hogy a i! órai vonat helyett állítsák vissza a kora délutánit. Ezt különösen az iskolásgyerekek érdekében kérik, akiknek így nem kellene másfél órát várakozniok a vonat indulásáig. Ez az idő szorgalmi tekintetben nem csak teljesen kárbaveszett, de erkölcsi szempontból is káros. Ezeket a panaszokat a szombathelyi üzletvezetőséghez továbbítjuk s kérjük orvoslásukat. Esterházy Móric gróf mondott ezután nagyobb beszédet, s töb- bekközött ezeket mondotta a gazdaadósságokról szóló rendeletről, s egyéb gazdasági kérdésekről: — A gazdarendelet kétségtelenül rendkívül jelentős jogi munkálat és remélhető, hogy közgazdaságilag is nyugalmat teremt a mezőgazdák egyes kategóriáinál. Észrevételeim röviden a következők : — Rendkívül bonyolult, szövevényes a szerkezete, félő, hogy-ép a kisemberek, akiknek érdekében leginkább rendelkezik, nem fogják megérthetni, de különben is még vagy öt végrehajtási utasítást, vagy rendeletet várunk, ezeknek rendelkezéseitől is sok függ. Kár, hogy a PK statisztikája a gazdaadósságok tekintetében nem nyert szélesebb ismertetést eddig, mert rendkívül sok és becses anyagot tartalmaz. Kívánatos lenne, ha a védett birtok iránti beadványok egységes, könnyen beszerezhető blankettákon történnének, különben a telekkönyvi hivatalok még segéderők révén sem fogják a munkát bírni. Hiányzik rendelkezés a tekintetben. mi történik azzal a nem l*»J a márka csokoládé. mezőgazda adóssal, aki egyrészt hitelezője egy védett gazdának, de adósa egy pénzintézetnek ? Értem ez alatt az iparosok, la- teinerek széles körét. Nem találok benne rendelkezést a hitel- felmondás tekintetében, pedig a fölmondással való puszta fenyegetés is igen hatályos eszköz fizetések, vagy egyéb teljesítések elérésére. Eladósodott egyházak, iskolák kérdését is felvenném. A záloglevéllel való törlesztés kérdése ezúttal is teljesen kimaradt, pedig e téren egységes szabályozás már nagyon is időszerű lenne. Vagy szabad és akkor mindenki élhet e kedvezménnyel, vagy tilos a devizarendelet alapján, de akkor ne statuáljanak kedvezményszámba menő kivételeket. — Nem tartom igazságosnak, ha pl. legújabb időben vett birtokon levő adósság is ugyanazon védelemben részesülne, mint a többi tartozás. A további rendeletek egyike szabályozni fogja a „felügyelet“ kérdését,mely magában véve helyes rendelkezés. De ne legyen ez alkalom politikai újoncok besorozására, vagy veteránok exerciroztatására. A kezesek kérdését is szabatosabban szeretném szabályozva látni, hisz meglehet, hogy a kezesnek magának adóssága kevés és csak jótállása következtében került bajba. Az éveken át törleszthető adó kedvezményét nemcsak a szorosan vett gazdaadósok, hanem egyéb adós-kategóriákra is kiterjeszteném, hisz legyünk tisztában azzal, hogy 100%-ig az adó- és illetékhátralékot behajtani úgy sem lehet. Általában véve attól tartok, hogy már a kataszteri tiszta jövedelem húszszorosával eladósodott gazda csak nagy nehézségekkel fog tudni kamatfizetési kötelezettségeinek a rendeletben előirt csökkentett mérvben is, eleget tenni. — És evvel áttérek egy másik kérdésre, mely mindennél fontosabb és ebben igaza van a miniszternek : az agrár termékek árszintjének emelése, piacok biztosítása. Ez a kérdés annyival inkább aggodalommal tölt el, mert a statisztika szerint Németország, Csehország már alig szorulnak agrárbevitelre, Ausztria legjobb utón van, hogy búzától eltekintve maga fedezze szükségletét. Utóbbi például 1919 és 1932 között búza, rozs, tengeri termését megduplázta, állatbehozatalát 1930-tól 1932-ig 110.000 marháról leszorította 21.000-re, 620.000 sertésről 240.000-re stb. stb. Ha másként nem is érvényesülhet a londoni megállapodás, mely a dunai államoknak papíron circa 15 millió q export kontingenst biztosit, legalább ne versenyeznék egymást agyon az érdekelt gyár-államok és kiviteli intézeteik révén kísérelnék meg az esztelen békétől és önző önellátástól eredő bajok enyhítését, melyek hovatovább tarthatatlan helyzetekhez vezetnek. Esterházy Móric gróf végül válaszolt Búzás Józsefnek. Kijelentette, hogy a gazdarendeletnek olyan intézkedése, amiról Búzás szerint a kortesek szólnak, nincs, Esterházy Móric gróf bírálata Tapolcán a gazdavédelmi rendeletről. Furcsa kormánypárti korteskedésről beszélt egy tapolcai gazda.
