Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-11-03 / 248. szám
ÄHI. 6vffoif«n£ 248 szám í§é33. November 3. Péntek Ära 18 fillér-wi- »Jwr.'VMgg’ föüs^e ,\efldö QqSTA01^ ; L^S^0 P (\éb&nos utna^ Xa\acS^ Felelős szerkesztő2 Herboly Ferenc. .^ocg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. ===== Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az inségmunkák és az iparosok. A gazdasági helyzet romlásával arányosan növekedik a munka- nélküliek száma. A vásárlóképesség az egész vonalon csökken, mert csökkennek a jövedelmek. Az üzletemberek egymásután bocsátják el alkalmazottaikat, mert megrendelés hiányában nem foglalkoztathatják, tehát nem is fizethetik őket. A műhelyek, melyek néhány évvel ezelőtt még hangosak voltak a szerszámok zajától, a munkások dalától, ma csendesek. Egyik-másikban talán még akad munka, ami szerény keresethez juttatja az üzlettulajdonost, a mestert, néhanapján pedig még egy-egy munkást is, — de azért mégis csak emelkedik a száma azoknak a műhelyeknek, amelyek elcsendesülnek, amelyeknek ajtai bezárulnak és a munkások, akik ott dolgoztak, az utcára kerülnek. Ám, ha munka, ha megrendelés nincs, az üzlettulajdonosok, a mesterek is arra a sorsra jutnak, mint a munkások. Sőt — mondhatnék, — még szomorúbbra. Mert elvesztik azt a kis vagyonkájukat is, amit hosszú évek küzdelmes munkája árán szereztek. Hozzá kell nyúlni a tőkéhez, mit a leggyakrabban csak egy kis ház képvisel. Ezt kell megterhelni, ezt kell eladni, de, amig megvan, az után adózni kell. De honnan, miből folyik be az az összeg, amelyből adózási kötelezettségének kell eleget tennie ? A közterhek pedig nem csökkennek, hanem emelkednek. A munkanélkülivé vált munkások, ha munkaképesek és munkát vállalni hajlandók, az inségmunkák keretében kaphatnak foglalkozást, kereshetnek tehát valamit. Legalább is annyit, hogy a télen nem fagynak meg és nem halnak éhen. Az ugynevezeít önálló iparosok azonban segélyt nem kaphatnak. Mi a sorsuk tehát, ha keresetük nincs? I pnak talán egy kis kölcsönt, hogy vásárolhassanak maguknak nyersanyagot? Ez csak akkor volna segítség, ha megrendelést is kapnának. Ha azonban megrendelés nincs s a kölcsönképen esetleg megszerzett összeg elfogy, azt sem tudják visszafizetni. Amig adóznak, inségjárulékot is fizetnek, amiből az inségmunkát végzőket segélyezik, — De ne folytassuk tovább ezt a gombolyitást. iparosaink már jónéhányszor tettek iépéseket az iránt, hogy az inségmunkák végzésénél gondoljanak a hatóságok reájok is, mert hiszen ma majdnem minden közmunka — inségmunka. Magánmunka meg alig van. Úgy kellene tehát az inségmunkákat végeztetni, hogy azokban valamiképen önálló iparosok is részesülhessenek. Találhatnának megoldást ebben a kérdésben, ami megnyugvást teremthetne a teljesen munka nélkül álló iparosok körében, j Nem arról van szó, hogy a ma segélyre jogosullak közül keve- I sebben kapjanak foglalkozást, ha- j nem arról, hogy ne váljék még több önálló iparos munkanélkülivé, hogy azok, akik ma még föntartják üzletüket, megállhassanak iábukon továbbra is és maradjanak meg mint adóalanyok, akik hozzájárulhatnak a közterhek viseléséhez. Mert, ha az adózók száma tovább csökken, ha az adóalanyok száma ritkul, akkor Zalaegerszeg városa, mint ismeretes, a távvezeték építésével kapcsolatban azonnali hatállyal elbocsátotta Mayer Kornél villamosüzemi vezetőt. Az első fel-o mondást a képviselőtestület gyakorolta. A megyei kisgyülés kimondotta, hogy a felmondást a polgármester jogosult gyakorolni, mire a polgármester is felmondott azonnali hatállyal. Mayer Kornél két pert indított a város ellen. Az elsőben a két felmondás közti időre járó illetményét követelte, amit a bíróságon jogerősen meg is ítéltek. A második perben a szabályszerű felmondási időre járó illetményét és végkielégítését követelte. Az adóbíróságok meg is ítélték követelését, kimondván, hogy az azonnali elbocsátás jogtalan volt. Két egybehangzó ítélet alapján a megítélt összeget a városnak ki is kelleti fizetnie. A város az ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt a Kúriához. az eddiginél még kevesebb adó folyik be s az állam is nehezebben tehet eleget kötelezettségeinek. A zalaegerszegi építőiparosok a napokban jártak a polgár- mesternél ebben az ügyben s vázolták előtte a rettenetes helyzetet, amelyet egyébként mindenki ismer. Úgy tudjuk, hogy a polgármester nem zárkózik el a jogos kérelem teljesítése elől s azért remélhető, hogy a körülmények gondos mérlegelésével a kérdés megoldható is lesz. A Kúria a szeptember 27-én tartott tárgyaláson felhívta a feleket, hogy október 31-ig egyezkedjenek meg, mert amennyiben békésen az ügyet el nem intéznék, ezen a napon ki fogja hirdetni már elkészített határozatát. A város képviselőtestülete az egyezkedés elől elzárkózótt, igy a Kúria október 31-én kihirdette ítéletét. A felebbezési biróság Ítéletét feloldotta és további eljárás lefolytatására utasította ama tényállás megállapithatása végett, hogy a város, mint munkaadó, jogosított volt-e a felperessel szemben a rögtöni hatályú elbocsátást gyakorolni. A város a jelen perben arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felmondásra joga volt a képviselőtestületnek, vagyis már az első elbocsátás módja is megfelelt a követelményeknek. Ezzel szemben a felperes vitatta, hogy mivel a tábla az első perben már megállapította, hogy a képviselő- testületnek nem volt joga felmondani, hanem csak a polgármesternek, ezért a második perben már nem lehet vitatni azt a kérdést, hogy a képviselőtestületnek vo!t-e joga felmondani, vagyis ítélt dologról van szó. A Kúria abban a jogkérdésben, hogy forog-e fenn ítélt dolog és abban a kérdésben, hogy megállapítható e a megbocsátás, a felebbe zési bírósággal szemben ellenkező álláspontra helyezkedett, mert kimondotta, hogy ítélt dolog nem forog fenn s a városnak, mint munkaadónak magatartásából nem a megbocsátást lehet megállapítani, hanem azt, hogy nem akart megbocsátani. Az előző ítéletekkel szemben a Kúria döntése kétségtelenül kedvező a városra nézve. Benes Németország elhatározásáról. Prága, november 2. A cseh parlament külügyi bizottságában Benes kifejtette, hogy Németország kilépése a Népszövetségből súlyos válságot idézhet elő. Ha nem történik megegyezés, akkor olyan viszály törhet ki, amely veszélyezteti a Népszövetség fenma- radását. Benes ezután arról beszélt, hogy Csehország békét akar és a kisantant nem irányul más áilamok ellen. MindsnfeKé tiltakoznak az arabok a palesztinai események miatt. London, november 2. Trans- jordánia fővárosában az arab tömegek tiltakozó tüntetést rendeztek a paleszíinai események miatt. Irak fővárosában, Bagdadban is tiltakozó tüntetés volt. Kedden az iraki arab lapok gyászkeretben jelentek meg, ezzel emlékeztek a paleszíinai arab áldozatokra. Palesztina városaiban a helyzet továbbra is feszült. Bombarobbanások Bécsben. Bécs, november 2. A hazafias front épületének kapualjában pokolgép robbant, amely megrongálta az épületet, de emberéletben nem okozott kárt. Hitzing külvárosban egy zsinagóga közelében robbant fel egy papir- bomba, de semmi kárt nem okozott. Mindkét bombát valószínűen nemzeti szocialista elemek helyezték el. Parasaflázadás Ukrajnában. Páris, november 2. A Journal de Debaís rigai jelentése szerint Szovjetukrajnában a Dnyeszter mentén parasztlázadás tört ki. A parasztok tiltakoznak a gabonalefoglalások ellen és megtámadják a gabonaszállító teherautókat .A szovjet emberei utasítást kaptak, hogy lőjjenek a lázadó parasztokra. A kereszténypárt programmja az őszi parlamenti ülésszakon. A Kúria új eljárást rendelt el Mayer Kornél és a város perében A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt október utolsó vasárnapján — eddigi programjához híven — folytatta vidéki szervező útjait. Pápán hatalmas gyűlést tartott a pártelnök, Zichy János gróf részvételével. Azonkívül tovább folytatta fejérmegyei szervező gyűléseit is. A politikai élet súlya azonban most szükségszerűen a parlamentre kell, hogy áttolódjék, mely előtt jelenleg két igen fontos javaslat, a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvény, valamint a nyug- dijjavaslat fekszik. A párt komoly munkával és nagy körültekintéssel óhajt ezek vitájában résztvenni s mindkét törvényjavaslatot erős kritika tárgyává teszi. A gazdavédelmi törvény pénzügyi bizottsági tárgyalásánál Csilléry András kisebbségi indítványt nyújtott be, amelyben minden ideiglenes jellegű elgondolással szemben a gazdáknak régi óhaját, az adósságoknak a föld- és terményárakkal való arányosítását követelte. A nyugdíjtörvénynél pedig kivált - képen Homonnay Tivadar fáradozik, ki névszerinti szavazást kért a parlamentben e nagyfontosságu törvényjavaslat elfogadásánál. A gazdaadósságokról szóló rendeletnek csak egy részét óhajtja a kormány törvényerőre emelni, ami — s.g.% más jelenséghez hasonlóan — a parlament befolyásának hanyatlását mutatja. A keresztény- párt mindenáron meg akarja óvni a parlament tekintélyét és épen ebbő! a célból tart megfelelő reformokat szükségesnek, amelyek a parlament biztonságát és szilárdságát vannak hivatva biztosítani. Elismeri, hogy a mai nehéz körülmények között a kormánynak szüksége van bizonyos fokú szélesebb hatalomra, de ezzel nem szabad tönkretenni a parlament j alkotmányos hivatását.
