Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-25 / 242. szám

£VI> évfolyam 242 arám Ara 10 fillér ISS3. Október1 25 Sierda. 71t »•*■ m . , 4,7aó plébános t ^tisztelendő GosztonV' Zalacsiny útnak 54 1 yeiujsag Felelős szerkesztő: Herboiy Ferenc. Sze ^.useg és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. == Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban, Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint gyobb arányokat és ez, valamint a legitimizmus ellen egyszerre megindult irtó hadjárat annyira egyesítette a katolikusságnak és legitimistáknak reájok kényszeri- tett harcát, hegy — mint egyik kormánypárt lap megjegyzi, — Kállay Tibor beszámoló beszédé­ben erősen kapcsolatba hozta a katolikus kérdést a legitimizmus kérdésével. Hát a tünetek olya­nok, hogy ezt a két kérdést lehet is kapcsolatba hozni egymással. A kormány irányzata amiiegitimisía; ezt maga a miniszterelnök is ki- jelentette. A katolikusok mellő­zése sem indulhatott ki máshon­nan, mint a kormánytól, mert egyes pozícióknak betöltése a Páris, október 24. A közalkál- mazottak fizetéscsökkentésére és az adóemelésekre vonatkozó ja­vaslatok miatt ma hajnali negyed 4 órakor a kamarában a Daladier- kormányt 329 szavazattal 249 ellenében leszavazták. A leszava­zást heves vita előzte meg. A radikális párt vezérszónoka párt­jának támogatásáról biztosította a kormányt és óva intette a szo­ciáldemokratákat a fascizmus ré­métől, amely már Franciaország­ban is kezdi felütni fejét. Blum szociáldemokrata vezér válaszában kijelentette, hogy tu­datában van ennek a veszélynek, de ennek ellenére sem támogat­hatja a szociáldemokrata párt a kormányt a fizetéscsökkentésben és adómérséklésben. Az uj fascisták vezére a kor­mány mellett foglalt állást, de egyúttal bejelentette, hogy harcot indítanak a reakció visszatérése j ellen. Végül heves vita folyt Blum és I kormánytól függ. Pedig az olyan kijelentés után, amilyent a minisz­terelnök például Egerben tett, amikor mint protestáns, a kato likus érsek hűséges fiának vallotta magát, egy kis irányváltoztatást várhattunk volna a katolikusokkal szemben követett elbánás terén. A katolikusok mellőzésének divatja azonban nem szűnt meg, amire bizonyítékot szolgáltatott a herceg­prímásnak a katolikus nagygyűlé­sen elmondott beszéde. Nagyka­nizsának és nagy vidékének népe félreismerhetetlen jelét adta legitimista érzelmének és kifejez­te óhaját, hogy érvényesülhes­sen valaki, noha katolikus is az illető. Daladier között. Blum megkér­dezte Daladier miniszterelnököt, hogy vájjon holnap koncentrációs kormányt akar-e alakítani. Ezu­tán történt meg a döntő szavazás. A szavazás után a kormány be­adta lemondását. Az Excelsior szerint valószí­nűen ismét maga Daladier alakit kormányt, de beszélnek Sarraut, Bonnet és Chautemps miniszter- elnökségéről is. A Homme Libre szerint a mai rendszerrel szem­ben erősen megrendült a bizalom. A radikális Volonté szerint a vál­ság alatt Daladier személye csak megnőtt. Páris, október 24. A kormány- válság megoldása igen nehéz lesz, mert a baloldali kormánypárti szövetség felbomlott és a szo­ciáldemokrata pártban is bekö­vetkezett a szakadás. A Maiin szerint uj kormányképes többsé­get kell létrehozni, amelynek alapja a radikális párt lenne. kamatkedvezménnyel, vagy pedig igénybe veszik a rendeletnek azt a kedvezményét, amely z gazda­adós birtokának „védett birtokká“ nyilvánítását engedi meg. Az erre vonatkozó kérést november 30-ig kell a birtok fekvése szerint ille- i‘ tékes járásbíróságnál előterjesz­teni. Az ilyen védett birtokot, amelynek e minőségét a telek­könyvben feljegyzik és amelyre nézve terhelési tilalom áll fenn, a jövőben a következő kedvezmé­nyek illetik meg : A védett birtok tulajdonosa 1933 január elsejétől kezdve csak 4 százalékos kamatot fizet. A tiz holdon aluli, illetve a 100 arany­korona tiszta jövedelmen aluli védett birtokok közül külön vá­lasztják azokat, amelyeknek be­kebelezett adóssága a kataszteri tiszta jövedelem harmincszorosát meghaladja és az ilyen kisbirto- kokra a rendelet a tőketartozás leszállítását is lehetővé teszi. A négy százalékos kamaton felül a tiz holdon aluli védett birtokos egyszázalékos, a tiz holdon felüli pedig másfél százalékos tőketör­lesztést is köteles fizetni. A rendelet lényeges újítása az, hogy a védett birtokok adóhátra­lékának tizéves részletekben való fizetését engedi meg kamatmente­sen a folyó adók pontos befize­tése mellett. A rendelet továbbá lényegesen megszükiti azoknak a tartozásoknak körét, amelyek ed­dig ki voltak véve a moratóriális kedvezmények hatálya alól. így a rendelet szerint ezután nem tar­toznak a kivételek közé a vételár- tartozások, a megbízásból eredő (orvosi, ügyvédi) tartozások és egyáltalában nincs lehetővé téve valamely tartozás tekintetében az önkéntes lemondás. A gazdák te­hát e tartozások után is igénybe- vehetik a moratóriális kedvezmé­Megjelent a gaxdaadósságok rendezéséről szóló rendelet. Kétéves nyugalmi helyzetet, 5 /2-4 százalékos kamatot állapit meg, s megteremti a f„védett birtok“ rendszerét. Lemondott a francia kormány. A pénzügyi javaslatok miatt leszavazták a kamarában. Á kanizsai beszámoló fényes bizonyságát szolgáltatta annak, hogy vannak területek, me­lyeket az egységespárt százszáza­lékban a magáénak hirdetett, bi­zony nem kormánypártiak, hanem ellenzékiek azok. Bizonyságául szolgált egyben annak is, hogy a legitimizmus nem csak egy párt­nak az elve, mert hiszen azok a politikusok, akik a legitimizmus híveiként mutatkoztak ott be, nem tartoznak mindannyian egy pártba. Rendzavarás sem történt Kani­zsán, mert sem a felelős, sem az úgynevezett „felelőtlen“ egyének sorában nem akadtak a legitimiz­musnak ellenségei. Ha hiányzott ’s a gyűlésről egy bizonyos ré­tege a társadalomnak, az nem azért tartózkodott a megjelenéstől, mintha antilegitimista volna, ha­nem, mivel megjelenése nem tet­szett volna azoknak a köröknek, amelyek ma olyan igen hatható­san rendelkeznek a nem teljesen független elemek fölött. Hogy ez a réteg is szívvel lélekkel legiti­mista, azt talán az is bizonyítja, hogy nem rendezett egy kis „el­lentüntetést“. Le kell azonban azt is szögeznünk, hogy a beszámo­lón nemcsak a városnak, hanem a vidéknek polgársága is részt- vett, pedig Kállay Tibor csak az önálló választókerületet képező Nagykanizsának a képviselője. El­ment tehát a vidék is, amely már torkig van az egységespárti nép- boldogitással, mely eddig ugyßem nem hozott neki mást, mint egy csomó Ígéretet, meg kéfpengős rozsot. Megunta bizony azokat a politikai csürés-csavarásokat is, amelyek szerint egyik napon gilt a trónfosztó törvény, a másik na­pon nem gilt. Bethlen is máskép magyarázta azt, meg Gömbös is. És a jó magyar nép a2t tartja, hogy, amit valakire ráerőszakol­nak, azt a gyomra soha be nem veszi. A mi jó zalai népünket nem lehet tehát eltántorítani attól a meggyőződésétől, hogy nekünk van örökös királyunk, akit csak a viszonyok gátolnak abban, hogy hatalmát gyakorolhassa. Ezt a hitet a Gömbös-féle egységespárt sem tudja szivéből kiirtani még akkor sem, ha Drózdy Győzőt küldi is a kormány Kiskomá- -romba, meg Pacsára, mely utóbbi helyről, — emlékezünk rá — hét évvel ezelőtt csendőrökkel vitet­ték ki. A zalai népnek és általá­ban az ország lakossága nagy többségének feltűnt az a nagy vehemencia, amellyel a kormány a legitimizmus és legitimisták el­len támadt és harcol még most is, de feltűnt ugyanakkor az is, hogy a katolikuso,,-at az egész vonalon nagy méb^ytalanság, meg nem érdemeli meilőztetés érte. Bár a katolikusok mellőzése már évekkel ezelőtt tapasztalható volt, mostanában öltött csak na­A hivatalos lap mai száma közli a kormány rendeletét a gazdaadósságok végleges rende­zéséről. A rendelet kétéves átme­neti nyugalmi helyzetet teremt s ennek értelmében az 1934. és 1935. években a gazdaadósok a rendeletben előirt bizonyos fize­tések teljesítése ellenében védve vannak a végrehajtási lépések és az árverés ellen. A folyó év vé­géig érvényben maradnak az ed­digi gazdavédelmi rendelet ked­vezményei, amelyek október 31-én már lejártak volna. Az ú\ érdélét szerint az 1932 j április elseje előtt keletkezett i gazdaadósságok kamata 5 és fél százaléknál magasabb nem lehet, ami minden kategóriájú gazda- adósokra az eddigi kamatmaxi- mum2 ésfél százalékos csökkenését jelenti. Azok a gazdák, akiknek bekebelezett jelzálogos terhe a kataszteri tiszta jövedelem tizen­ötszörösét meg nem haladja, nem esnek a moratóriális jellegű vé­delem alá. A kataszteri tiszta jövedelem tizenötszörösénél nagyobb fokban eladósodott gazdák vagy meg­elégszenek az 5 és fél százalékos nyékét. A rendelet intézkedik ar­ról, hogy bizonyos esetekben, amikor az adós nincs rászorulva a fokozott védelemre, a biróság az előirt fizetések mértékét fel­emelhesse. Mivel a védett birtok olyan kedvezményeket élvez, amelyek súlyos terheket jelentenek a kö­zösségre és a hitelezőkre, azért az áiíam és a hitelezők érdekei­nek megvédésére kettős felügye­leti rendszert valósit meg a ren­delet. A rendelet kamaíhozzájá- rulási és tőketörlesztési alapokat is létesít, s igy a rendelet bizonyos terheit az állam maga vállalja, vagyis leveszi a hitelezők válláról. Az alapból jutalmat is kaphatnak azok a gazdák, akik az előírtnál nagyobb tőketörlesztéstteljesitenek.

Next

/
Thumbnails
Contents