Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)

1933-10-24 / 241. szám

NW« évfolyam 241. szóm. J———HW— Apa 10 fillér Í9S3. Október 24 Kedd. #F» v Főtiszt lendő GosztoW' l László P'ótónos un Xalacs 54 GYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =. . Telefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Az egész ország tiépe tiltakozott a csehek felvidéki terrorja ellen Budapesten az angol képviselők is felszólaltak. — Tiltakozó gyCIésekZalaegerszegen és Nagykanizsán A Magyar Revíziós Liga helyi fiókjának rendezésében Zalaeger­szeg város közönsége vasárnap nagygyűlésen tiltakozott a csehek felvidéki erőszakosságai ellen. A gyűlés a Bárány nagytermében folyt le, amelyet egészen megtöl­tött a hazafias közönség. A terem főfalát virágokból készített mű­vészi térkép díszítette, amely Ma­gyarországot ábrázolta. A tiltakozó gyűlést Pásztor Imre reálgimnáziumi tanár, a Re­víziós Liga helyi fiókjának elnök­ségi tagja nyitotta meg. Utalt arra, hogy a revízió gondolata betölti minden magyar ember szi­vét, mert e gondolat megvalósu­lásától várjuk nemzeti felemelke­désünket. Hangsúlyozta, hogy a minket körülvevő ellenségek fana­tikus nacionalizmusával szemben emberibb és tisztultabb naciona lizmust kell szembeállítani s erre támaszkodva kel! ráterelni a világ figyelméi a trianoni békeszerző­dés embertelenségére. Zsidó Sándor dr. ügyvéd szó­lalt fel ezután és lendületes, tüzes beszédben adott kifejezést az egybegyűltek érzéseinek. — Tizenöt éve már — úgy­mond, — hogy a magyar lelkeket a trianoni meggyaíázás nyomja s a trianoni seb nem enyhül, sőt mindig jobban fáj. Nem enyhül­het, mert elszakított véreinken mindig új sebeket ütnek s ezek a sebek nekünk is fájnak, minden jó magyarnak szenvedést okoznak. — Újabban ellenségeink szer­vezett támadási indítottak magyar véreink ellen. A szerb, oiáh, cseh egyaránt igyekeznek a megszállott területek magyarságát ^ kiirtani. Látják, hogy a nyugati hatalmak kezdenek a valóságra ébredni s úgy vélik, hogy a magyarság ki- j pusztításával továbbra is biztosít­hatják állami létüket. A legheve­sebb támadást most a csehek in­dították, akik hamis népszámlá­lási adatokra támaszkodva akar­nak több mint egymillió magyar őslakosságot eltüntetni. Önön tör­vényeik csalárd kijátszásával, a közigazgatási járások átcsoporto­sításával ütötték el a magyar ki­sebbséget jogaitól s most már olyan 95 százalékos többségű vá­rost, mint Kassa is megfosztanak a magyar nyelv jogától. — Ez önkény ellen tiltakoznunk kell s rá kell mutatnunk a világ előtt arra is, hogy csehszlovák nemzet nincs. Csak fikció ez, me­lyet a csehek találtak ki. Rá kell mutatnunk, hogy a csehek voltak azok, akik a világháborúban az árulás fegyverével dolgoztak s ez az a náció, amelynek hitványsá­gára nincs elég kifejezés. Ez az a nép, amely már 1.848 után is a védtelen magyar kifosztására tört. Mi jól tudjuk, hogy egy­szer majd megfizetünk a sok hitványságért, de ad­dig is fel kell emelni til­takozásunkat. Ebben a kérdésben minden ma­gyar a kormány mellett áll s in­nét kívánjuk, hogy, ha nemzet­közi elégtételt nem kapunk, akkor a magyar kormány szakítsa meg a diplomáciai kapcsolatot a cse­hekkel és lépjen ki a Népszövet­ségből, amint azt a németek is tették. (Nagy helyeslés.) Magyar testvéreinknek pedig kiáltsuk át a Felvidékre, hogy : kitartás magya­rok ! A csonka ország magyarjai erőt gyűjtenek és egyszer győzni fognak. Mi a Kárpátok alatt vol­tunk, vagyunk és leszünk. A nagy tetszéssel fogadott be­széd után Árvay László dr. elő­terjesztette a határozati javaslatot. A határozati javaslat rámutat arra a temérdek jogfosztásra, amely Trianon óta a kisebbségi szerző­dések ellenére a felvidéki magyar­ságot gazdasági, kulturális, poli­tikai téren és nyelve tekintetében érte. Majd hangsúlyozza, hogy különösen sályos az a séreíem, amely legújabban érte a magyar­ságot. Hamisítás utján olyan nép­számlálási adatokat produkáltak a csehek, amelyeknek alapján a magyarjellegü Pozsony, Kassa és Ungvár városokból száműzték a magyar nyelvet. A 95 százalékos magyarságu Kassán például a hamisított népszámiálásu statisz­tika most csak 18 százalék ma­gyarságot mutat ki. A nagygyűlés az örök igazság és az emberies­ség nevében ünnepélyesen tilta­kozik az ellen, hogy saját ezer­éves hazájában ilyen igazságtala­nul és embertelenül bánjanak a cseh uralom alá kényszeritett ma­gyar néppel. A prágai kormány eljárása nemcsak a magyarság élet­érdekeit, hanem azt az erkölcsi alapot is veszé­lyezteti, amelyen a dunai népek békés együttélése egyáltalában lehetséges. A gyűlés az európai hatalmakhoz fordul, amelyek a kisebbségi szer­ződéseket garantálták, s tiltakozik a cseh törvénysértések ellen, egyúttal kívánja, hogy a hatalmak tegyék meg a szükséges lépéseket a békeszerződés revíziója érdekében. A gyűlés a javaslatot egyhangú lelkesedéssel elfogadta és elhatá­rozta, hogy azt megküldi a ma­gyar kormánynak, Daladier fran­cia, Mussolini olasz, Macdonald angol és Hitler német miniszte­relnöknek, valamint a Népszövet­ség főtitkárságának. A népgyülés a Himnusz el- éneklésével fejeződött be. A nagykanizsai gyűlés. A cseh erőszakosságok ellen Nagykanizsán is hatalmas közön­ség tiltakozott a városháza dísz­termében tartott gyűlésen. Plihál Viktor felsőházi tag, a Revíziós Liga helyi szervezetének elnöke nyitotta meg a gyűlést, majd az ipartestületi dalárda a Himnuszt énekelte. Ezután Krátky István do polgármeter mondotta el ha­zafias gondolatokban gazdag be­szédét. Értékes fejtegetéseit igy fejezte be: „Kézzel rajzolt határo­kat, térképeket ez a rabláncos nemzet elismerni soha sem fog, mert a jó Isten által teremtett Nagymagyarország örökké a mienk fog maradni.“ A dalárda énekszáma után Ló- nyai Ilona szavalt mély átérzésse!. Végül szűnni nem akaró óváció közben fogadta el a gyűlés a Szabó Zsigmond dr. ügyvezető elnök által előterjesztett határo­zati javaslatot, amely azonos a zalaegerszegivel. A főváros tiltakozása. Budapest, október 23. A ma­gyar főváros népe vasárnap im­pozáns módon tiltakozott a felvi­déki magyarüldözés elien. A Vi­gadó környéke és a környező utcák már kora délelőtt feketélet- tek az embertömegtől. Az érdek­lődés akkora volt, hogy magába a terembe csak az egyesületek vezetői fértek be. A tiltakozó gyű­lést a Revíziós Liga elnöke, Herczeg Ferenc nyitotta meg, aki­nek beszéde vádbeszéd volt a cseh kormányzat ellen. Hangsú­lyozta, hogy bűntársai lennénk a cseheknek, ha elmulasztanók a tiltakozást az erőszak és csalárd­Vasárnap délelőtt 11 óra után óriási közönség gyülekezeti a nagykanizsai vasútállomáson, hogy fogadja Kállay Tibor dr. ny. mi­nisztert, a város országgyűlési képviselőjét, aki több képviselő társaságában érkezett beszámoló­jának megtartására. Fogadtatás. Féltizenkettőkor futott be a gyors, mely a vendégeket hozta. Az érkezőket P. Molnár Arkan­gyal ferences házfőnök, plébános szép beszédben köszöntötte. Kál­lay Tibor dr. válaszában arról szólott, hogy az a vágy, mely oly hőn ég úgy Kanizsa, mint az egész ország lakosságának leiké­ben, remélhetően hamarosan va­lóra is válik. Nagy tetszéssel fo­gadott szavai után Ernszt Sándor ság ama rendszere ellen, melyet a csehek megvalósítottak. Kenéz Béla ny. miniszter a ha­tározati javaslatot olvasta fel, amelyet hatalmas beszéddel tá­masztott alá. A magyarüldözés bizonyítékául felemlítette, hogy a csehek három év alatt 42 ma­gyar nyelvű lapot szüntettek meg. Eckhardt Tibor azt hangsúlyozta, hogy európai érdek a revízió. Hatmillió cseh nem tarthat le- igázva 8 millió „kisebbséget“. Ezután programon kívül a Bu­dapesten tartózkodó angol kép­viselők egyike, John Haslan kért szót hatalmas éljenzés közben. Kijelentette, hogy jelenteni fogja, amit itt látott, Angliában és Géni­ben. A magyar kérdés megoldása sürgős, ha a békés megoldást elmulasztják, félő, hogy késő lesz. Anglia egész leikével a béke mel­lett áll, ezért követeli Trianon revízióját. Crawer Ellis angol képviselő hangsúlyozta, hogy Középeurópa valóságos lőporraktár, amely egy gyufaszáltól lángralobbanhat. A katasztrófát csak a békerevizió előzheti még. Kijelentette, hogy a magyar revízió gondolatának apos­tola akar lenni. Az angol beszédeket Nagy Emil tolmácsolta a közönség viharos lelkesedése közben. Az angol képviselők ezután kivonultak a Vigadó erkélyére és onnét szóltak aitéren összegyűlt tömeghez, amely viharosan ünnepelte őket. Bent a teremben ezalatt Tóbler János képviselő és Menyhárt Pál ifjúsági vezér beszéltek. A gyűlés után az egyetemi ifjúság és a frontharcosok a Szabadság-térre vonultak és Észak szobra előtt tisztelegtek. Vasárnap az ország minden vá­rosában lelkeshangu tiltakozó gyű­léseket tartottak. dr. ny. miniszter üdvözölte Nagy­kanizsa lakosságát. Fogadtatás után a vendégek szállásaikra hajftattak. A beszámolót az ipartestületi székház emeleti nagytermében tartották meg dél­után 3 órai kezdettel. A hatalmas terem zsúfolásig megtelt s nagy volt a száma azoknak, akik nem férhettek be. Nagy tömegek lep­ték el a szomszédos utcákat, akik­nek részére megaforion közvetí­tették a beszédeket. A gyűlést, mely egyébként nagy demonstrá­ció volt" a legitimizmus mellett, P. Moinár Arkangyal ferences plébános nyitotta meg. Oda kell törekednünk, — mondotta, — hogy a katoi kusokat ne akarják harmadrendű állampolgárokká sü­Nagykanizsa polgársága hitet tett a legitimizmus mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents