Zalamegyei Ujság, 1933. október-december (16. évfolyam, 222-293. szám)
1933-10-22 / 240. szám
1933 október 22. Zalamegyei Újság Alapítva 1887-ben. és kárpitosárut minden ízlésnek és igénynek megfelelőt óriási választékban, legolcsóbban és legkedvezőbb feltételekkel szállít díjmentesen és felelősséggel — bútoráruházak Gazdaság. Rovatveeető : a kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A gabonarozsda veszedelme, kártétele és az ellene való védekezés. Irta: Koperniczky — A Korunk Szava október 15-ki száma gróf Széchenyi György, Bállá Borisz és Aradi Zsolt szerkesztésében megjelent. Közli a lap Schütz Antal dr., egyetemi tanár „Isten és a történelmi tragikum“ c. nagyszabású tanulmányának első részét. P. Szalay Jeromos 0. S, B.: Dom Guéran- ger és a solesmisi kolostor címen a hires francia bencés apátsággal foglalkozik. Teleszky Anna a népi és gépzene és az Egyház viszonyáról ir. Érdekes P. Wie- singer O. C. cikke, amelyben a kapitalizmus elleni éles harcot jelenti be. Biczi Gyula megdöbbentő képet fest a mai magyar állapotokról. Feja Géza levele Herceg Ferenchez feltűnő kritika az íróról. Ifj. Pallavinci György őrgróf: Valahol lemaradtunk címen. Fodor Béla Franz Werfel- tőI, Horváth Richard a tabáni plébániáról ir érdekes cikket. Beszámol a lap arról az érdekes kolostorba vonulásáról, amely nem- Tég történt Párizsban, tisztázza az egyház és a szovjet közeledéséről szóló híreket, ir az uj katolikus politikáról, Szlóvenszkó- ról, német és magyar tekintély- tisztelet különbségről. A katolikus nagygyűlés mérlege, idézetek stb. egészíti ki a 20 oldalas számot, amely csak 30 fillér. Mutatványszámot szívesen küld a kiadó- hivatal, Budapest, VIII. Gyulai Pál u. 13. Negyedévi előfizetés 1-50 P. Bútorokat díjmentesen, kedvező fizetési feltételek mellett •zállit az orezág bármely részébe KOPSTEIN Bútoráruház, Bagyk anizsa, Sopron és Sióm* bsthelf. II. A gabonarozsda fellépésének előfeltétele a párás levegő. Mint általában minden gomba fertőzéshez, úgy a gabonarozsda nagyobb elterjedéséhez is feltétlen kellék a több napos eső után beálló párás levegő és a ködös időjárás, mely körülmények, különösen ha a rozsdának kedvező hőmérséklettel párosulnak (sárgarozsdánál 11 — 16 C°, vörösrozsda 17—19 C°, feketerozsda 20 C°, vagy valamivel még magasabb) nagy területen idéznek elő tömeges fertőzést. A tavalyi 1932. esztendő a kései tavaszodás miatt sárga- és vörösrozsda mentes volt, ellenben a tipikus feketerozsda évének volt mondható, amit a májusi nagy melegek majd a junius közepeutáni esőzésekkel párosult páratelt levegő segített elő. A kedvezőtlen idő miatt a búza fejlődésében visszamaradt s előtört a nagy feketerozsda járvány, melyet mindannyian megfigyelhettünk. Ami a rozsdagombák elleni védekezést illeti, egyelőre még kevés jót mondhatunk. Általában a védekezést két csoportra oszthatjuk: 1. a közvetlen és 2. a István g. tanár. közvetett védekezési módokra. A közvetlen védekezés gyakorlatilag még kivihetetlen. Védekezni csak vegyszerekkel tudnánk s mint a kísérletek igazolják, az ismételt kalászhányás után is alkalmazott kénporozás kellő védelmet ad, azonban az ily védekezés természetesen csak kisebb kísérleti parcellákon jöhet figyelembe, nagyobb területen figyelembe nem jöhet. Németországi kísérletek szerint az olajozatlan mésznitrogén nyújt megfelelő segédkezet. Ez azonban nem mint műtrágya hat ily esetben, hanem azon hatásánál fogva, hogy kora tavasszal alkalmazva, a rozsdásan telelt, vagy már kora tavasszal rozsdásodó leveleket leperzseli. A feketerozsda ellen a mésznitrogénnak kevés szerepe lehet, hisz a feketerozsda, mint azt már az előzőkben láttuk, a kalászhányás után lép fel. Ajánlható azonban oly esetben, ha enyhe tél után rozsdásan teleltek át a vetések. — A közvetett védekezési módok. Mint a tavalyi feketerozsda járványból láttuk, fő rozsdaellenségünk, a vörösrozsda mellett a feketerozsda, mely az érés előtt teszi tönkre aratási és cséplési reményeinket. Mindent el kell tehát követnünk, hogy a beérést siettessük. Tehát 1. korai vetés (tavaszi gabonáknál is), 2. sűrűbb vetés, 3. jó talajmunka, helyes növényápolás és általában mindaz, ami a növény kellő vízszükségletét s igy normális fejlődését biztosítja, csökkenti a rozsda veszedelmei. 4. Foszfor trágyázás. Általában rozsdabetegségek elleni küzdelemben mindig arra kell törekednünk, hogy a talajban a foszfor tápanyag túlsúlyban legyen. Mert amily hiba a rozsda szempontjából az erős nitrogén trágya, (gyengíti a szalmát, megdőlés, hosszabbítja a tenyészidőt) époly kívánatos az erőteljes, gyors szénképződés miatt a foszfortrágyázás. Nedves, mélyfekvésü ködjárta völgyekben kerüljük a gabonatermesztést, mivel azonban ez a vetésforgó és a növények egymásutánja miatt teljesen keresztül nem vihető, arra ügyeljünk, hogy, amennyire kívánatos a magasabban fekvő táblákon a sűrűbb vetés, annyira fontos itt a ritkább vetés, hogy a gabona átszellőződhessék. Ép ezért is kerülnünk kell a nitrogéndus előveteményeket, melyek a meg- dülést elősegítik. Ily mélyebb fekvésű völgyekben bőven kell adni a foszfort és, ha szükséges a kálit. Sok gazda követi el azt a nagy hibát is, hogy a feketerozsda járvány idején késlekedik az aratással. Ez pedig végzetes hiba, mert ilyenkor menteni kell, ami még menthető s meg kell men-
