Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-09-13 / 206. szám

1833. Szeptember 13. Szerda, KVI. «jtarfetgam 206 ***&rot. lb»a 19 fillér Z»' _a oos^' L stw\e«d° 54 I*» 3\fe\>^°S Ut^ aV> Xa'aC ífiYEI U ISA» felelős szerkesztő: Herholv Ferenc* ,.ai: Zalaegerszeg, Telefonszám 128. POLITIKÁI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint v Izgalmas lefolyású volt az őszi megyegyülés. Elégtételadással fejeződött be az alispánt ért sérelem ügye. —- Felszólalások az adózásról, a tisztviselők politikai szabadságáról és egy feloszlatott értekezletről. — Zarubay Lóránt az új aljegyző. Zala vármegye törvényhatósági bizottsága ma Gyömörey György főispán elnökletévei tartotta őszi közgyűlését, amely szokatlanul érdekes és izgalmas lefolyású volt. Főleg az adózási kérdésekkel és egy gyülésbetiltássaí kapcsolatos felszólalások váltottak ki izgalmat. Ezen a gyűlésen zárult le az al­ispánt ért támadás ügye is. Ere­detileg mozgalom indult meg ab­ban az irányban, hogy az ügyet külön tárgyként tárgyalják és az indítványt már 150 bizottsági tag irta alá, köztük három volt főispán, akik az alispán működését köz­vetlenül ismerik, továbbá számo­sán az intelligencia és a kisgazda- társadalom tagjai, azonban köz­ben az alispán teljes elégtételt kapott. így a mozgalom részt­vevői nem kívánták az ügy külön tárgyalását, hanem csak megelé­gedtek az elintézés bejelentésével. A , gyűlés hangulatából kivehető volt, hogy mind az elintézés módja, mind annak bejelentése közmegelégedéssel találkozott. A közgyűlést tiz óra után nyi­totta meg Gyömörey György fő­ispán, aki elparentálta a törvény- hatósági bizottság elhunyt tagjait, majd közölte az új tagok név­sorát. Ezután melegen emlékezett meg arról, hogy a kormányzó Kroller Miksa zaiayári apátot a II. osztályú Magyar Érdemkereszt­tel tüntette ki, egyben jelentette, hogy a gyűlést megelőzően a ki­tüntetési már át is adta. Hang­súlyozta, hogy a zalavári apát, amióta ezt a méltóságot betölti, tehát 30 esztendeje, Zala megye közéletében is igen tevékeny részt vett, s a kitüntetés méltán megilleti. Rámutatott, hogy a ki­tüntetés az apátúron keresztül a bencés rendet is éri, amelynek működése összeforrott a magyar nemzet kultúrtörténetével. Panaszok az adó­behajtások ellen. Az alispáni jelentés vitájában Horváth Gergely (Zalaszenígyörgy) volt az első felszólaló, aki az adóbehajtásnál tapasztalható visz- szásságokat tette szóvá a köz­gyűlés helyeslése mellett. Han­goztatta, hogy a mai viszonyok mellett nem tekinthető konok adófizetőnek az, akinek nincs multévi hátraléka, csak az idei adóval tartozik. Mégis az ilyenek ellen is kíméletlen adóbehajtás folyik. Sokszor 30 pengős tarto­zásért eladnak 130 pengős álla­tokat. Kérte a főispánt, mentse meg a becsületes adófizetőket a kíméletlen adóbehajtástól. Ha a kormányzat — mondotta befeje­zésül — nincs bizalommal a be­csületes adózóval szemben sem, hogyan legyünk mi bizalommal a kormányzattal szemben ? Az alispánt ért sérelem ügye. Pehm József apátplébános szó­lalt fel ezután. — Abban az emelkedett han­gulatban — mondotta, — ame­lyet Kroller apátur ünneplése keltett, a béke szellemében egy bejelentést akarok tenni az alis­pán urat ért sérelem ügyében. Gyömörey György főispán: Méltóztassék az alispáni jelentés­hez szólni. Pehm József apáfplébános: Nem kívánok mást, mint az alispáni j jelentéssel kapcsolatban egy rövid ) bejelentést megtenni (Felkiáltások: j Halljuk, haljuk !) Az alispán urai ; ért sérelem ügyét külön pontként \ akartuk tárgyalni, de ettől elállót- j tunk, mert az elégtételadás, i amelyet elérni óhajtottunk, enélkül is megtörtént. Egyrészt azzal, Hogy felsőbb helyről az alispán urat a legteljesebb bizalomról biztosítot­ták, másrészt azzal, hogy az, aki megbántotta az alispán urat, bo­csánatot kért. Azt hiszem, ezzel a bejelentéssel nem vétettem a közgyűlés komolysága ellen. Ami az autonómiaelienes támadást il­leti, ezzel nem kívánok külön fog­lalkozni. Csak megállapítom, hogy az olyan ezeréves intézmény, mint a vármegye, nem szenvedhet sé­relmet, csak a támadó. Ezzel az ügyet lezárjuk és én megköszö­nöm a törvényhatósági bizottság­nak, hogy rövid bejelentésemet megértéssel hallgatta. A vasárnapi munkaszünet. Az apátplébános ezután a va­sárnapi munkaszünet kérdéséhez szólt. Kifogásolta, hogy a föld- mivelésügyi miniszter olyankor is felfüggeszti a vasárnapi mezőgaz- daságí munkaszünetet, amikor erre nincs szükség, például a szántás idején. Az indokolt felfüggesztés ellen nincs kifogása, de nem he­lyeselheti az ok nélküli felfüg­gesztést. Megbotránkozással szólt arról, hogy Szent István napján több helyen csépeltek, holott augusztus 20-án már nincs sür­gős cséplési munka. Végül azt kifogásolta, hogy Balatonfüreden a katolikus ünnepeken is meg­tartják a hetivásárokat, holott bi­zonyára a más vaüásuak sem ki­fogásolnák az áthelyezést. Kérte az alispánt, tétesse át más napra az ilyen vásárokat. (Helyeslés.) Peresztegi Lajos a magas helypénzek leszállítását kérte a megyei városokban. Szómegvonás. Árvay László dr. szólalt fel ezután izgatott légkörben és szóvá akarta fenni a független kisgazda­párti bizottsági tagok értekezle­tének feloszlatását. — A törvényhatósági bizottsági tagok tekintélyes részének és ezeken keresztül a törvényhatósági bizoítságnak sérelmét akarom . . . — kezdte beszédét, de a főispán megakasztotta és kifogásolta a felszólalást. Árvay László dr.: Ebben a teremben eddig mindig szóvá lehetett tenni, ha a törvényt meg­sértették. Gyömörey főispán: Nem tudom, miről van sző. Árvay László : Azért akarok felszólalni, hogy a főispán ur is megtudja. Gyömörey György főispán : Ha a rendőrség eljárásáról akarna a bizottsági tag ur szólni, akkor ki kell jelentenem, hogy e tárgy nem tartozik ide, mert az állam­rendőrség csak a belügyminisz­ternek és a vidéki főkapitánynak van alárendelve. Csak az alispáni ! jelentéshez engedek hozzászólni. Árvay László dr.: Méltóz- tatik tudni tekintetes törvényha­tósági bizottság, hogy a bizott­sági tagok egy része minden megyegyülés előtt előkészítő meg­beszéléseket szokott tartani. Soha senki ezt nem kifogásolta, sőt a belügyminiszter egy alkalommal épen Farkas Tibor dr. interpellá­ciójára jelentette ki, hogy az ilyen megbeszélésekhez engedélyre nincs szükség. Ennek ellenére ma délelőtt megtörtént, hogy mi­kor 50 megyebizotísági tag egy zárt helyiségben megbeszélésre jött össze, a rendőrség erőszak­kal behatolt és az értekezletet kar­hatalommal feloszlatta . . . A főispán ebben a pillanatban megvonta dr. Árvaytól a szót, mire a bizottsági tagok nagy ré­sze heves tiltakozásba kezdett. Ismét az adózás. Sokáig tartott, amíg a zaj elült. Akkor Zoltán Boldizsár örökös tag szólalt fel, aki sürü közbe­kiáltások és helyeslés mellett tette szóvá, hogy az alacsony gabonaárak mellett lehetetlen adó fizetni és termelni. Szállítsák le- az iparcikkek árát, s a közterhe­ket, különben tönkre megy a mezőgazdaság és az ország. Ma, amikor agitátorok járnak a fal­vakban, kétszeresen szükséges ez, mert csak így lehet a felforgató eszmék terjedését megakadályozni. Lehetetlen állapot, hogy a kis­gazda már a gyermekeit sem tudja iskoláztatni. A továbbiak­ban azt kifogásolta, hogy egy nagyrécsei molnárt, amiért köl- csöngabonával segitett ki szegény embereket, megbüntették. A gyűlések szabadsága és a tisztviselők füg­getlensége. Farkas Tibor dr. szólalt fel ezután és először a megyebizott­sági tagok értekezletének felosz­latását tette szóvá. Biztosítékot kért arra, hogy a törvényhatósági bizottsági tagok megyei ügyekben a megyegyülés előtt vagy után szabadon érintkezhessenek, annál is inkább, mert ez a belügymi­niszter szándéka is. Lássák el a bizottsági tagokat arcképes iga­zolványokkal, talán ez is meg­könnyíti a szabad mozgást. Elis­meri, hogy a rendőrségnek a mai viszonyok mellett óvatosnak kell lennie, de a megyebizottsági ta­gokat még sem szabad így zak­latni. Ezután a tisztviselők politikai szabadsága és pártatlansága érde­kében szólt. Hivatkozott az alis­pánnak egy rendeletére, amely szerint a tisztviselőknek hivatalos működésük közben tartózkodnunk keli a pártpolitikától. Azt hiszi, ez ar véleménye a közgyűlésnek is (Élénk helyeslés). Azt szeretné, ha minden tisztviselő szabad le­hetne politikai meggyőződésében és pártatlan hivatali működésében. Természetesen a főispánokra, akik a kormány megbízottai, nem érti azt, hogy ne politizáljanak. A fő­ispánok számának növelését is azért nem kifogásolta, mert sze­rinte inkább legyen több főispán, minthogy az összes tisztviselőket a pártpolitika szolgálatába állítsák. Felkiáltások : Azért azt is meg­teszik ! Farkas Tibor dr.: A tiszt­viselő ne legyen államellenes, de ne legyen a mindenkori kormány­zatok túlbuzgó kiszolgálója se, hanem tartsa magái e vármegye tradícióihoz s Deák Ferenc szel­leméhez. Újabb megnyugtató in­tézkedést vár az alispántól és kéri a bizottsági tagokat, hogy ők is segítsék elő a tisztviselők politikai függetlenségét, amennyire befolyásuk van erre. (Helyeslés.) Szabó Károly (Kávás) adó­zási sérelmeket tett szóvá. Igen alaposan indokolta meg azt a kí­vánságát, hogy a közterheket hoz­zák arányba a termények árával, mert a mai adózás mellett fel­emésztődik a gazda instrukciója.

Next

/
Thumbnails
Contents