Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-18 / 185. szám

SVI. évfolyam 185, »iám. Ára 10 fillér íV33 Augusztus i8. Péntek, siRkMiiuuE es KiafiöUiyatai: zainnnHi, siscneiyi-ier 4. íeisícjs:: 128. — Flőíszaríesxtöség: Eesstiely, Eossntb L.-b. Profit és hazafiság. Erdélyben betiltottak egy ma­gyar lapot, elnémították a magyar gondolatnak és magyar érzésnek egy harsonáját, homokba fojtották a tüzet, amely az oláh cenzúra kegyetlen szigorúsága mellett is, ha nem lobogott, legalább pislo­gott az erdélyi magyar éjszaká­ban. Az Erdélyi Magyar Szó szimbólikus holtteste fölé kitűzik a magyar fájdalom és a magyar gyász fekete zászlaját, mert min­dig gyász az nekünk, ha az el­rabolt területeken elnémul egy- egy lap s nem hirdetheti tovább a magyar igazság napjának elkö- veíkeztét. Az oláhoknak nyilván fájt az a meg nem alkuvó bátor­ság, mellyel a lap szolgálta a magyarság ügyét, el kellett tehát hallgattatni. De, hogy a buda­pesti sajtó egy részének miért kellett hallgatnia erről az elhall­gattatásról, ezt becsületes magyar szívvel megérteni nem lehet. Pe­dig ennek a bizonyos sajtónak igen érzékeny csápjai vannak, amelyek azonnal megrezdülnek és továbbadják az ingert a központi szervhez, ha például Németor­szágban megsértik az úgynevezett „egyéni szabadságot“ s rögtön tiltakozik a gondolatszabadság nevében, ha betiltanak valamilyen szélsőséges lapot, legyen az akár kommunista irányzatú is. Ez a komor hallgatás épen egy meg­szállt területi magyar lap betiltá­sával kapcsolatban csak annál feltűnőbb és annál érthetetlenebb a magyar közönség előtt. Vagy — gondolkozzunk csak egy kicsir, — talán nem is olyan érthetetlen. Megjelennek Budapesten napi­lapok, amelyekről köztudomású, hogy szabad bemenetök van az — utódállamokba. Természetes, hogy ilyen iap nem fog sikra- szállani például az Erdélyi *Ma- gyar Szó ügyéért, mert annak a nyomorúságos pár példánynak a fejében, amelyet eladnak belőle, magára vállalta minden cenzúrák legalacsonyabb és leghitványabb fajtáját, az üzleti haszon cenzúrá­ját, eladta a profitért azt a jogát, hogy büszkén és öntudatosan magyarnak vallja magát s hogy gerincesen szánhasson síkra a magyar nemzeti gondolatért. Kö­zülünk a legtöbben nem tudnók vállalni a szájkosárnak ezt a faj­táját, de ugylátszik, vannak egye­sek, akiknek ez nem esik nehe­zükre. Ha könnyedén akarnók el­intézni a dolgot, azt mondhatnók, ízlés dolga. Azonban sokkal na­gyobb és sokkal komolyabb er­kölcsi kérdések forognak szóban, semhogy ezzel a formulával tér­hetnénk napirendre a dolog felett. Egészen másról van itt szó. Ar­ról, hogy ugyanaz a száj fúj hi­deget és meleget. Arról, hogy reggel kevésbé vagyunk hazafiak, mint délben, mert a reggeli lap bemehet a megszállt területre, a déli lap pedig nem. Vannak olyan kérdések, amelyeket nem lehet megítélni abból a szemszögből, hogy valaki konzervatív, liberális, vagy szociáldemokrata-e, hanem egyedül és kizáróan csak a ma­gyar fajhoz, a magyar hazához való tartozás szemszögéből. A marasztaló Ítélet a bölcsen hall­gató sajtóorgánumok fejére itt sují le. Ez a pont és ez a vád az, amelyet semmiféle csalafinta­sággal, semmiféle magyarázgafás- saí nem lehet megerőtleniteni. A kérdés egyenes és a válasz is az. ígaz-e, hogy minden, Magyaror­szágon megjelenő sajtóorgánum­nak kötelessége fölemelni a sza­vát, ha a megszállt területi ma­gyarság érdekeli sérelem éri ? A felelet csak az lehet, hogy igaz. A másik kérdés a következő : Megtette-e ezt minden magyaror­szági lap ? Sajnos, azt kell rá válaszolnunk, hogy nem. Itt van a baj, itt van az az erkölcsi folt, amelyet lemosni mindaddig nem lehet, amig egyes vállalatoknak szentebb dolog a profit, mint az ezeréves magyar fajhoz, magyar államisághoz és magyar kultúrá­hoz való ragaszkodás. A minisztertanács letárgyalta az adógabona-rendeletet. Budapest, augusztus 17. A kor­mány tagjai ma délelőtt minisz­tertanácsot tartottak, amelyen elő­ször az olasz-magyar kereskede­lem politikai tárgyalások kerültek szóba. Fabinyi kereskedelmi mi­niszter jelentést tett tárgyalásairól, s ezzel kapcsolatban részletesen rtegviíatták a termésfelesleg elhe­lyezésének és az árucsereforga­lomnak kérdéseit. Ezután Imrédy pénzügyminiszter bemutatta az adóhátralékoknak gabonában tör­ténő fizetéséről szóló rendeletter­vezetet. A tótok újból Magyarországhoz akarnak tartozni. Bécs, augusztus 17. jehhcska Ferenc egyetemi tanár, a tótok mozgalmának egyik vezére kije­lentette, hogy a cseh álllam ke­retén belül nincs már a tótok számára megélhetés. Félmillió kivándorló és munkanélküli bi­zonyítja a tótok nyomorát, me­lyet nem a világválság, hanem Trianon okozott. Mi, tótok — mondqtía — nem akartunk el­szakadni Magyarországtól. Uj há­ború fenyeget revízió nélkül. El kell szakadnunk Csehországtól és visszatérni Magyarországhoz. Bécs katolikus népe nagy ünnepséggel varjaja magyar Serédi Jusztinián bíboros érsek, Magyarország hercegprímása és az ország főpásztorai is résztvesz- nek a nagy nemzeti zarándok- láson. A nagy bécsi napilapok kivé­tel nélkül nagy örömmel veszik tudomásul, hogy a magyar kato­likusok nemzeti zarándoklással keresik fel városukat. Bécs kato­likusai elhatározták, hogy ünne­pélyesen fogadják a magyar ka­tolikus testvéreket, akik résztvesz- nek városuk csodaszép székes- egyházának, a hires Szent István templomának 500 éves és a tö­rökök ostroma alól törént felsza­badulásának 250 éves jubileumi ünnepségén. A magyar katoliku­sok az Actio Catholica országos elnökségének rendezésében a nagy bécsi jubileumi ünnepsé­gekre Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás és az ország főpász­torainak részvételével ugyanis nagyszabású országos zarándok- lást rendez. Az I. csoport Buda­pestről szeptember 9-én indul és 3 napig tartózkodik Bécsben. A magyar zarándokok külön vona­ton teszik meg az utat, amelynek részvételi dija II. osztályon 31.60 P., III. osztályon pedig 24.60 pengőbe kerül. Ebben a díjban benne van a gyorsvonat! jegy, elszállítás a pályaudvartól a szál­lodáig, a nagygyűlés 5 pengős tagsági jegye, a jelvény és a Prog­ramm ára. Az elszállásolást a bé­csi központi rendezőség vállalta. Elszállásolás elsőrendű szállodák­ban egyágyas szoba 10 schüling- től 25 schillingig, két és három­ágyas szoba 18 schillingtöl 40 schilling napiáron rendelhetők meg az Actio Catholica központi irodájában (Budapest, IV., Feren­ciek tere 7.), de vannak jó pol- gári szállodákban és magánlaká­sokban is elszállásolási lehetősé­gek, amely naponként, személyen­ként 4.50 schillingtöl 8.60 schil­lingig igényelhetők. Tömegszál­lás külön nők, külön férfiak, na­| ponként 2 schillingtöl kaphatók. | Teljes napi ellátás 7 schiüingbe kerül Az első útra legkésőbb au­gusztus 25-ig kel! jelentkezni. A II. csoport különvonata szeptem­ber 12-én reggel indul Buda­pestről és ugyanaznap érkezik vissza Bécsből. A gyorsvonat! jegy, a különvülamos költsége, a a nagygyüiési részvételi jegy, a jelvény és programm együtt II. osztályon 27.60 pengőbe, III. osztályon 19.60 pengőbe kerül, jelentkezés szeptember 1-ig. A zarándoklás résztvevőinek útlevél nem kell. Az Actio Catholica országos elnöksége ezúton is fel­hívja az ország katolikus népét, hogy minél nagyobb számban jelentkezzék e nagyszabású ma­gyar nemzeti zarándokában. Ghandi abbahagyta az éhezést. London, augusztus 17. Ghandi, aki a poonai börtönben tölti egyéves büntetését, azt kérte, hogy cikkeit eljuttathassa a hindu sajtóhoz. Mivel ezt nem engedték meg, kijelentettette, hogy halálig tartó böjtöt kezd, mert nincs ér­telme az életnek, ha munkáját nem folytathatja. London, augusztus 17. Ghandi abbahagyta az éhségsztrájkot és ma már táplálékot vett magához, mivel az indiai kormány teljesí­tette feltételeinek egy részét. Ezek szerint Ghandi lapokat olvashat, s egyéb kedvezményeket élvezhet. Újságíróval azonban nem be­szélhet. Thurchányi Egon vádjai sz EBUSx ellen. Budapest, augusztus 17. Thur- chányi Egon országgyűlési képvi­selő a kereskedelmi miniszterhez nyílt levelet intézett, melyben szóváteszi, hogy az IBUSz-nál az ő interpellációjára elrendeli vizs­gálat alatt az IBUSz nagyösszegü propaganda-pénzeket utalt ki, melyeknek igazi célja az, hogy segítségükkel erőtlenitsék a vizs­gálatot. Bejelenti a nyílt levél, hogy a független kisgazdapárt külön pártéríekezleten is foglal­kozik a dologgal Thurchányi Egon és Hunyadi Ferenc gróf előterjesztései alapján. A nyilt levélben felhozott vádak ügyében a kereskedelmi minisz­térium vizsgálatot indított. Poli­tikai körökben számolnak azzal, hogy az ügyből nagy politikai botrány lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents