Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-07-21 / 162. szám
1933 julius 21. Zalamegyei Újság 5. közbékéjével szemben, ami mindenek felett kell, hogy álljon. — Amióta emberek élnek a földön és ellentétek támadnak, az elintézés első módja mindig az volt, hogy a sértő bocsánatkéréssel elégtételt ad. Nem minden sértés olyan, hogy bíróság elé lehessen vinni, mégis lehet vastag és mélyen bántó sérelem. Ha tehát azt tapasztaljuk, hogy a dől got nem lehet bíróság elé vinni és az elégtételadás sem történik meg a sértő részéről, akkor szokás, hogy azok, akik közel állanak a megbán- totthoz, igyekszenek vele felejttetni a megbántást. Minden tisztességes és megbántott ember igényelheti a védelemnek, az elégtételadásnak azt a formáját, hogy a hozzá közelállók melléje álljanak. Bődy Zoltán alispán beletartozik a tisztes és megbántott emberek kategóriájába, tehát igényelheti — bár nem várja, — hogy melléje álljunk. — Nem dobunk mi követ senkire, de sajnáljuk, hogy a hántás megtörtént. Nem élezünk ki semmit a történtek után sem. Ellenkezően : a visszautasitásnak ezt a módját el tudjuk vonatkoztatni kéztől, fejtől, emberektől. — Azt mondják a napirendről való levétel hívei, ne hozzuk ide a politikát. Erre azt mondhatom : Lehetséges, hogy a politika is közrejátszott a támadásban, lehet, hogy az elégtételadás politikai meggondolásból maradt el. Ezzel szemben áll, hogy nekünk, az indítvány aláíróinak, semmi politikai tendenciánk nincs. Nem keresünk embereket sem fönt, sem lent, sem itt, sem a termen kívül. Mi csak azt akarjuk kijelenteni az alispánnal szemben, hogy mellette állunk, tiszteljük és kívánjuk, hogy a támadás után se kedvet- lenedjék el, hanem köz- szolgálatát folytassa azzal a lelkesedéssel, amellyel eddig. Azt akarjuk, hegy az alispán, akit az utóbbi időben sok kereszt ért, ne törjön le a kereszt alatt, mert az ő nemes lelkére, munkájára a vármegyének és ennek a városnak még sokáig szüksége van. — Ml politikától függetlenül tiszteljük az alispánt. De óvást kell emelni az ellen, hogy, mikor hangban és módban elsiklás történik, akkor ezt a hangot a politika nevében érinthetetlennek minősítsék. A becsület kérdésében mindegy, honnét jön a megbán- tás. Elég a megbántás ténye ahoz, hogy mi az elmaradt elégtétel helyett elégtételt adjunk. A politikai atmoszféra nem jogosít feí arra, hogy a megbántás salvus conductust kapjon. Beszédét azzal fejezte be, hogy ennek a városnak részéről, amely iránt az alispán annyi jóindulatot tanúsított, Bődy Zoltán megérdemli, hogy elégtételt kapjon, Rosenthal Jenő dr. felszólalásában nagy tisztelettel szólt az alispánról, majd indítványozta, hogy a javaslat első pontját mellőzzék és csak a másodikat hagyják meg, amely szerint az alispánnal szemben bizalmat nyilvánítanak. Gerencsér Lajos dr. azt indítványozta, hogy a javaslat elfogadása esetén küldöttség hozza az alispán tudomására a határozatot. A támadás háttere. Jancsó Benedek dr. beszéde elején kifogásolta Árvay László dr.-nak az egységespártra vonatkozó közbeszólását, majd szóvá- tette, hogy Farkas Béla dr. a támadó cikk írójáról, mint tölcsérről beszélt, amelyen más fújja a hangot. Kérdezi, kire értette ezt? Farkas Béla dr.: Tudja azt mindenki. Igazgató ur épen olyan jól tudja, mint én. J a n c s ó Benedek dr.: Ezek után elmondom az események hátterét. Az egységespárti gyűlés után Szilveszter Péter János" azt mondotta nekem, hogy megtámadja az alispánt. Én azt feleltem : ne tedd, mert a főispán nincs itthon. Szilveszter válasza az volt, hogy azt tesz, amit akar. Legfeljebb megtagadja a NÉP (Nemzeti Egység Pártja). — Most ki is jelentem — folytatta az igazgatófőorvos —, hogy Szilvesztert a NÉP kénytelen megtagadni az alispánt ért támadás miatt, mert meggyőződésem, hogy nincs ember, aki Bődy Zoltán alispánt ne szeretné és ne sajnálná, ha az alispánt akárhonnét is támadás éri. Kérte ezután, hogy a gyűlést függesszék fel és állapodjanak meg olyan formulában, amelyet mindenki elfogad és igy a határozat egyhangú lehessen. Szeretné egyébként, ha az adna elégtételt, aki a sértést elkövette. (Felkiáltások: Tessék rávenni). Kijelenthetem — mondotta — teljes felelősség mellett, hogy az alispán ur meg fogja kapni a teljes elégtételt vagy a főispán úrtól vagy a kormányelnök úrtól. Mél- tóztassék a határozatot úgy meghozni, hogy az elégtételadásnak ezt a módját ne vágják el. Deutsch Hermann hangoztatta, hogy el se tudja képzelni, hogy legyen ember ebben a városban, aki ne akarná az alispán részére a teljes elégtételt. Csatlakozott Jancsó dr. indítványához. Árvay László dr. szólalt ezután a zárószó jogán és örömét fejezte ki, hogy Jancsó dr. is egyetért velük a támadás elítélésében, az indítványhoz azonban az eredeti javaslat aláírói nem járulhatnak hozzá, mert az akció kezdete óta mód lett volna az elégtétel megadásához. Most már, amikor 32 képviselő- testületi tag hivatalosan állást foglal, nem engedik a kérdést elodázni. Hangsúlyozta, hogy az aláírók részéről politika nincs a dologban, kizáróan csak az alispán iránti tisztelet vezérli őket. Nem fogadhatja el Rosenthal dr. javaslatát sem, mert hiszen a bizalomnyilvánitáshoz ok is kell. Az elnök ezután szavásra tette fel a kérdést, mire a képviselő- testület 22 szavazattal 7 ellenében elfogadta az indítványt, amely elitéli a támadást és bizalmat nyilvánít. Kimondotía a gyűlés azt is, hogy a határozatot küldöttség utján hozza az alispán tudomására. A küldöttségbe Pehm József, Árvay László dr., Kaiser Emil dr., Riszt Sándor, Horváth István, Kováts Ferenc, Rigler Mihály, Dankovics Lajos, Nagy Lajos, Farkas Béla dr. és Gerencsér Lajos dr. képviselőtestületi tagokat jelölték. Ezután a közgyűlés tudomásul vette a belügyminiszter leiratát a költségvetés megállapításáról. A közgyűlés az alispán éltetésével fejeződött be. A küldöttség az alispánnál. A képviselőtestület által kijelölt küldöttség ma délelőtt fél 12 órakor jelent meg az alispánnál. A képviselőtestület határozatát Árvay László dr. tolmácsolta. Rámutatott, hogy a városi közgyűlés impozáns többséggel ítélte el az alispán ellen intézett támadást. A képviselőtestületet fájdalommal töltötte el az esemény, épen ezért megragadta az alkalmat, hogy szeretetéről és bizalmáról biztosítsa az alispánt. Beszédét azzal a kívánsággal fejezte be, hogy az alispán még hosszú ideig folytathassa áldásos működését a vármegye és a város javára. Bődy Zoltán alispán, aki megindultan hallgatta a szeretet megnyilvánulását, válaszában megköszönte a képviselőtestület határozatát. Rámutatott, hogy a támadást meg nem érdemelte, épen ezért örömmel látja az együttérzés megnyilvánulását. Azóta, hogy a támadó cikk megjelent, nap nap után kapja nemcsak a megyéből, de a megyén kívül is a leveleket, határozatokat, táviratokat, amelyek elitélik a támadást. A szóban forgó cikk nem ért célt, mert barátainak száma a támadás óta csak szaporodott. Beszédét azzal végezte, hogy amint a város szeretetet mutat iránta, ép úgy szeretetet fog ta- nusitan ő ezentúl is Zalaegerszeggel szemben. Az alispán ezután még hosz- szasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. Horogkeresztes tömeg támadása egy osztrák csendőrlaktanya ellen. Bécs, julius 20. A karinthiai Spittalban 400 főnyi, horogkeresztes jelvényeket viselő tömeg megrohamozta a csendőrlaktanyát. A csendőrök nem tudták- megakadályozni a tüntetők behatolását az épületbe, ahol vad verekedés kezdődött és a tömeg a laktanya egész berendezését összetörte. A csendőrök csak a szomszéd községekből érkezett erősítéssel, szuronyt szegezve tudták kizavarni a nemzeti szocialistákat a latanyából. Sokan megsebesültek, számos embert letartóztattak. Munkanélküli suhancok a nyilt utcán űznek gúnyt egy szerencsétlen emberrel. Felháborító eset a Bárány előtt. Ma reggel fél 9 tájban furcsa kiabálás, majd vad bahotázás zavarta meg a csendet az Arany Bárány előtt. A járókelők megálltak, az üzletekből riadtan futottak ki az emberek, mert a lármából arra lehetett következtni, hogy .valami nagy szerencsétlenség történt ott. Hát szerencsétlenségről szó sem volt, de az eset felháborított minden jóérzésü embert. Az a szegény, városszerte ismert néma cigány kiabált ott s körülötte egy csomó suhanc ha- hotázott. A szerencsétlen cigányt arra vezette útja és a suhancok tiszteségesebb foglalkozás hijján „viccet“ csináltak vele. Elkapták a botját és elhajították s amikor az egyedüli támaszától megfosztott ember ezért az ő hangján „kiabálni“ kezdett, ha ugyan kiabálásnak nevezhetjük azt, amit hallatott, az utca gyerekei szörnyű kacajra fakadtak. Végre botjához juthatott, azzal megfenyegette a vásott gyerekeket és tovább állott. A kacaj, hahotázás természetesen ismét kitört, s nem akadt senki, aki legalább megfenyítette volna a rakoncátlankodó- kat. Odahuzódtak ezek a Bárány kapuja mellé, hangosan tárgyalták a „jól sikerült viccet“ s valószínűen elhatározták, hogy azt majd meg is ismétlik. Hát ez csak mégis felháborító dolog! A város kellő közepén csoportba verődik 8—10 vásott gyerek s ott mindenkinek szeme- láttára gúnyt űznek egy szerencsétlen öreg emberrel és mulatoznak azon, milyen nyugodtan és zavartalanul végezhetik reggeli mulatozásukat. Ajánljuk az esetet a rendőrség szives figyelmébe. Eredménytelenül oszlik szét a londoni konferencia. London, julius 20. A világgazdasági értekezlet temetése megkezdődött. Az albizottságok ma délután és este készítik el zárójelentéseiket, amelyek semmi pozitívumot nem tartalmaznak és pénteken délelőtt adják át azokat az elnöki tanácsnak. London, julius 20. Imrédy Béla magyar pénzügyminiszter ma már elutazott Londonból és szombaton, vagy vasárnap érkezik Budapestre. Uíbözben Hollandiában tölt egy kis időt. A békereviziós javaslat aláírói szaporodnak. London, julius 20. Govver angol képviselőnek békereviziós javaslatát még 14 képviselő irta alá. Árzuhanás a londoni tőzsdén. London, julius 20. A dollár rohamos árzuhanása óriási pánikot idézett elő az értéktőzsdén s a pánik átterjedt a gabonatőzsdére is.
