Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-19 / 160. szám

XVI. évfolyam 160, szám Ars 10 fillér ÍS33 Julius 19. Szepda. ...•«au, siíeieiyi-téi 4.- rMSísrMöség: Kesxtliely, Kossntli L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak: egy hónapra 2 peng?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint S A Balatonért. A kereskedelmi miniszter kö­rüljárta a Balatont, megnézett ott mindent, meghallgatott minden panaszt, megállapított sok hiányt és végül — mit tehetett volna mást, mint Ígéretet arra, hogy, amennyire lehetséges, segít a bajo­kon, de, az egyes érdekeltségek­nek és magának a nagyközönség­nek is teljesiteniök kell kötelezett­ségeiket a Balatonnal szemben. Ezzel a körutazásával a miniszter kimutatta érdeklődését a Balaton iránt és készségét nyilvánította a támogatásra. Nincs senki ebben a szegény, csonka hazában, aki ne kívánná azt, hogy drága kincsünk, a Balaton, világhírre emelkedjék s hogy az országnak minden vidé­kéről könnyűszerrel legyen meg­közelíthető a gyönyörű „magyar tengeru, Meg is tennénk mindent ezért a drága nemzeti kincséit, ha több tehetségünk volna. Itt azonban arról van szó, hogy pótoljuk régi mulasztásainkat, mert azt el keil ismernünk, hogy a mi Balatonunkat meglehetősen elhanyagoltuk. A legkésőbbi idő­kig, — napjainkig — olyan hiá­nyok észlelhetők a Balaton körül, amelyek a nagyobb látogatottság­nak útjában állanak. Gyűléseken, napilapokban, szaklapokban egy­másután sorolják föl a sok-sok hiányt, melyekért a mai generá­ciót nem terhelheti felelősség. Elő­deink követték el a sok hibát, ami most boszulja magát s amit nekünk, a trianoni szegény or­szágnak kellene kijavítanunk. Addig, amig itt jólét uralkodott, nagyon sokan megfeledkeztek a Balatonról, aki csak tehette kül­földi nyaralótelepeket, fürdőhelye­ket keresett föl és addig, amig a külföldnek egy-egy jelentéktele­nebb nyaralóhelyén ember ember mellett szorongott, a mi szép Balatonunknak partjain csak a nád, meg a káka szaporodott. Valóban dicséretre méltó buz­galommal iparkodik a mai nem­zedék az elődöknek hibáit jóvá­tenni, mulasztásait pótolni, de többet, mint amit tesz, már nem tehet. Ebben a válságokkal felt időben, amikor a mindennapi be­tevő falatnak, iegszükségesebb ruhaneműinknek megszerzése olyan óriási gondokat okoz, nagyobb áldozatokat alig hozhatunk a Ba­latonért. De, hogy mennyire sze­reti drága kincsét a magyar, meg­mutatják azok az alkotások, ame­lyek az utóbbi időkben létesültek a Balaton mellett. Aki a háború előtt látta csak a Balatonvidéket, az ma rá sem ismer arra. Égé szén új világ támadt ott. És még mindig messze vagyunk attól, hogy az állapotok kielégítők le­gyenek a Balaton mellett! Csak most látjuk, mennyi mulasztás terheli az elődöket. Tiz év alatt többet tettünk a Balatonért, mint azeiőlt egy évszázad alati. De, ha nem is vagyunk képe­sek most nagyobb erő kifejtésére, nagyobb áldozatok meghozatalára, azért ne csüggedjünk. Ha pengőt nem áldozhatunk, áldozzunk fillért. Megérdemli a Balaton. Csakhogy kinek van ma fiilére is ? Javítsa­nak a vezetésre hivatottak vala­melyest a gazdasági helyzeten, tegyék lehetővé, hogy a népnek szélesebb rétegei látogathassanak el a Balaton mellé s vihessenek , oda minél több fillért, majd meg­látjuk, hogy föllendül a balatoni élet. Ürességtől kongó üzletek tu­lajdonosai, termésűket nehezen értékesítő gazdák, lecsökkentett javadalmazást „élvező“ közalkal­mazottak azonban még a legna­gyobb jóakarat mellett sem adhat­nak filléreket a Balaton föllendi- tésére. Ma nem a külföldimádat, hanem csak a pénz hiánya mér­sékli a tempót a Balaton föllen­dülésében. óta a bizottság négy körjegyző­ség betétszerkesztésével készült el, s nagy erővel folytatja mun­káját, ámbár a pénzügyi nehéz­ségek miatt az igazságügymi­nisztérium illetékes osztályának nagy küzdelmet kell folytatnia a költségek előteremtése érdekében. Czitrovszky biró októberben megkezdi a tárgyalásokat a ne­mesapáti körjegyzőség területén s ezek tiz hónapot vesznek igénybe. Ezután kerül sor a zalaszentiváni, alsóbagodi, teskándi, andráshidai, zalabesenyői, lenti stb. körjegyző­ségekre, amelyekben a tárgyalások egyenként körülbelül szintén tiz hónapot igényeinek. Közben el­végzik a zalaegerszegi munkát is, ha az emliíeít döntés megtörténik. Gömbös G^uláné halála. Budapest, julius 18. Gömbös Gyula miniszterelnök felesége, született Szilágyi Erzsébet sziv- gyengeség következtében meghalt. Temetése ma délután lesz a Ke­repesi temetőben, a főváros által adományozott díszsírhelyen. A gyászszertartást Hász István tá­bori püspök végzi. A haláleset alkalmából a mi­niszterelnök iránt általános rész­vét nyilvánult meg. Részvétét fejezte ki a kormányzó, Viktor Emmánuel olasz király, Mussolini, Hitler, József főherceg, a politikai és társadalmi élei előkelőségei, a diplomáciai testület, a külföldi kormányférfiak, törvényhatóságok stb. Body Zoltán, alispán a vár­megye közönségének és tisztika­rának nevében intézett részvéttá­viratot a miniszterelnökhöz. A temetésen a kormányzó és felesége is megjelennek. Budapest julius 18. A kor­mányzó és felesége megérkeztek Kenderesről, hogy részívegyenek a ma délutáni temetésen.. Gömbös Gyuláné leikiüdvéért szerdán délelőtt mutatja be az engesztelő szentmisét Hász István tábori püspök. Az olasz sajtó részletesen fog­lalkozik a miniszterelnök felesé­gének halálával. Rafeiótámsdás & ■fS^árasfean» Budapest, julius 18 Ma dél­előtt a Bank-utcában Karsay Jenő 31 éves állástalan magántisztvi­selő megtámadta Bálint József pénzkézbesítőt, akinél 6 ezer pengő volt és három csapást mért fejére. Bálint megszédült, majd magához térve kiabálni kezdett, Karsay futásnak eredt. Egyenesen, az őrszemes rendőr karjaiba sza­ladt, aki elfogta, A napokban beszámoltunk ar­ról, hogy a Zalaegerszeg városra vonatkozó telekkönyvi betétszer­kesztést az igazságügyminiszté­rium felfüggesztette, tekintettel arra, hogy Kaszaháza, Neszelej és Gébárt átcsatolására vonatko­zóan közigazgatási eljárás van folyamatban. Mint értesülünk, az igazságügy­minisztériumnak ez a döntése hosszas tárgyalások után jött létre, meri sem a minisztérium, sem Czitrovszky Jenő dr. betét- szerkesztő biró nem volt hive annak, hogy a munkálatok eiío* lódást szenvedjenek. Ugyanis a telekkönyvi állapotok Zalaeger­szegen már annyira zavarosak, hogy a legsürgősebb rendezésre szorulnak. A bíróság a polgár- mester utján állandóan sürgette a döntést Kaszaháza átcsatolása ügyében és a polgármester min­dent el is követett ennek érdeké­ben. A belügyminisztériumban azonban a döntés egyre késett, igy azután az igazságügyi hatósá­gok kénytelenek voltak a betét­szerkesztési munkát felfüggesz­teni, mert, ha megtörténik Kasza­háza, Neszelej és Gébárt átcsato­lása, akkor egészen új kataszteri munkálatokra lesz szükség. Zalaegerszegnek igen fontos ér­deke, hogy akármilyen irányú döntés történjék és igy a betét» szerkesztési munkálatok folytat­hatók legyenek. Fontos volna, hogy a képviselőtestület is lépése­ket tegyen a döntés érdekében. Á rendezett telekkönyvi állapotok ugyanis nemcsak kevesebb mun­kát jelentenek a telekkönyvvel foglalkozóknak, de anyagi köny- nyebbséget is a közönségnek. Je­lenleg egy egy tulajdonos ingat­lana sokszor 10—20 telekkönyv­ben van felvéve, tehát minden esetben, valahányszor a tulajdo­nosnak telekkönyvi másolatokra van szüksége, annyiszoros illeté­ket kell fizetnie, ahány telekkönyv­ben van felvéve ingatlana. Zalában vannak a iegrendezet- lenebb telekkönyvi állapotok. A belétsze^kesztő bizottság progpsmmja. — Oz- mánbiiBx köszöneté a bizottságnak. — Fontos érdeke Zalaegerszegnek, hogy gyors döntés történjék Kaszsháza ügyében. A zalai falvak nagy mértékben átérzik a telekkönyvi állapotok végleges rendezésének fontossá­gát. Erre vall, hogy a legtöbb község minden költséget meg­szavaz a telekkönyvi munkála- ' tokra és ezen tulmenőleg igen há- , lás is a betéíszerkesztő bizott- 1 ságnak, amint azt Ozmánbük köz- I ség példája mutatja. A kö'ség képviselőtestülete ju- lis 13-án közgyűlést tartott, ame­lyen Hegedűs Béla h. körjegyző bejelentette, hogy a betétszer- keszíő bizottság befejezte a hely­színi tárgyalásokat. Indítványozta, hogy a Cziirovszky Jenő dr. be­tétszerkesztő biró vezetésével mü ködő bizottságnak fáradtságot nem ismerő, közmegelégedésre befejezett munkájáért legteljesebb elismerését és köszönetét nyilvá­nítsa a képviselőtestület. A kép vise lötest ület az indítvány alap­ján általános lelkesedéssel a kö­vetkező határozatot hozta: — A képviselőtestület egyhangú lelkesedéssel és hálával köszöni meg dr. Czitrovszky Jenő betét­szerkesztő bírónak tárgyalásai fo­lyamán tanúsított személyes tü­relmét, a lakossággal szemben tanusitott. megéríő, közmegelége­dést keltő hasznos ténykedését. Ugyancsak teljes elismeréssel adó­zik a hozzá beosztottaknak is. Az indokolás megállapítja, hogy a község egész lakossága a legteljesebb elismeréssel adózik a bizottságnak köz- és magán­érdeket összhangbahozó lelkiis­meretes, pontos munkájáért, s közóhaj volt ennek az elismerés­nek megörökítése. Alkalmunk volt beszélni Czit­rovszky bíróval, aki elmondotta, hogy az ország területén talán Zala megyében vannak a legren­dezetlenebb telekkönyvi állapo­tok. A telekkönyvek és térképek rongyosak, alig olvashatók. Leg­főbb ideje tehát, hogy a betét­szerkesztési munkálatokat az egész megyében elvégezzék. 1931

Next

/
Thumbnails
Contents