Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-09-28 / 219. szám

3EWI» évfolfttm 219. ixám S933. Szeptember 28. Csütörtök, Érái 80 fillér o^erkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =---.■■■ [Telefonszám 128. Felelős szerkesztő: Herboíy Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Magas pápai kitüntetési kapott Bődy Zoltán alispán» Impozáns Ünnepség keretében adta át a kiftiintetét Mikes püspök, s méltatta az alispán kiváló érdemeit. A Kuíturház nagyterme kedden este meleg ünnepségnek voit színhelye. XI. Plus pápa Bődy Zoltán alispánt sajátkezű aláírá­sával ellátod arcképével tüntette ki. Ezt a kitüntetést adta át Mi­kes püspök a hittudományi elő­adás befejezte után Bődy alispán­nak s a kitüntetés feletti általá­nos öröm lelkes megnyilvánulása jele volt annak, hogy Zalaeger­szeg és Zala vármegye közön­sége ismeri és értékeli azokat a kiváló érdemeket, amelyeket az alispán közéleti tevékenysége so­rán szerzett. Bődy Zoltánnak Zala vármegye közéletében kifejtett működése közismert. Tudjuk, hogy az ő működésének idejére esik Zala vármegye úthálózatának kiépítése s a hivatalok rendezése. 'Köztu­domású, hogy nem volt a város­ban, a megyében olyan hazafias, kulturális és jótékony mozgalom, mely ne talált volna nála meleg pártolásra. Tudjuk, hogy nincs Zala vármegyének olyan lakója, aki ne a legnagyobb bizalommal fordulhatna hozzá. Atyai támasza a vármegye bármelyik szegény lakójának, sőt ezeknek inkább, mert megértő meleg szivvel ka­rolja fel mindazok ügyét, akik hozzá fordulnak. Az ő ajtaját még nem hagyta el szegény vigaszta­lás nélkül. Valóban elmondhatjuk, hogy az alispán közigazgatási működésében is a legmesszebb- menően érvényesíti a szociális kérdésekről megjelent pápai en- ciklikák gondolatait, mert ezt pa­rancsolja szociális leikülete. Meg­illeti tehát őt a pápai kitüntetés, mint ahogy megérdemelte a nagy­számú polgári kitüntetéseket: a polgári és katonai jubileumi em­lékérmet, a II. osztályú polgári hadi érdemkeresztet, a kormányzó által adományozott Signum Lau- dis érdemrendet. A zalai katolicizmus életében külön érdemeket szerzett Bődy Zoltán alispán, mert hiszen nem­csak a közigazgatási pályán tanú­sított mindig megértést a katoli­kus ügyek iránt, de tevékenyen belekapcsolódott a katolikus köz­életbe és hitéletbe. Nyolc év óta — mint Thassy Lajos utóda — elnöke a zalaegerszegi katolikus egyházközségnek és tiz éve, tehát megalakulása óta elnöke a Kato­likus Férfiligának. Példás katoli­kus életével és a két intézmény­ben kifejtett hasznos tevékenysé­gével jelentékenyen hozzájárult Zalaegerszeg viruló katolikus hit­életének fejlesztéséhez és színvo­nalának emeléséhez. Hogy a Ka- I tolikus Férfiiiga, ameiy tisztán ' hiíéleti kérdésekkel foglalkozik, í éltető kovásza Zalaegerszeg hit- | életének, az köztudomású. Részt- j vesz a hitélet legfőbb mozgalmai- I ban : körmenetek rendezésében, böjti konferenciabeszédek, lelki- gyakorlatok megszervezésében és közreműködik a tanulóifjúság ne velése terén. Most már tiz év óta évről-évre végigjárják a Liga tag­jai az egyes jótékony családokat és azok jószívűségének igénybe­vételével minden évben számos szegénysorsu tanulónak nevelte­tését és iskoláztatását teszik lehe­tővé. Bődy Zoltán alispán sokban segítségére van a Férfiligának, mini világi elnök, hogy ezt az áldásos működését kifejthesse és példájával buzdítja a Liga tagjait. Mint az egyházközség elnöke is lelkes munkása a katolikus ügy­nek, irányit, utat mutat és a mai nehéz időkben segít biztos vizekre vezetni az egyházközség hajóját. * Az ünnepség. A Kuíturház nagyterme zsúfo­lásig megtelt közönséggel az ün­nepélyes alkalomra. Ott láttuk a város és a vármegye számos ve­zető férfiát. Az ünnepély az egy­házi vegyeskar énekével kezdő­dött, amelyet Németh József kar­nagy vezényletével adott elő nagy­szerű precizitással. Mikes püspök emelkedett ez­után szólásra. — Már sok esztendő óta járom — mondotta — Zalaegerszeg ut­cáit és ha visszaemlékezem a régi időkre, akkor ezeket az utcákat sárosaknak, porosaknak látom s az egész város nem tette a leg­kedvezőbb benyomást. És hogyan megváltozott ez a város. Minden­felé tisztaságot, csint és virágot látok. És ahogy a város kívülről megváltozott az utolsó években, ép úgy megvál­tozott Zalaegerszeg belső élete is. Én nem mondom, hogy a régi zalaegerszegiek nem voltak jó és becsületes katolikusok, s jó ma­gyarok. De mégis elmaradott volt a hitélet és az utóbbi években emelkedett, s emelkedtek vele a zárdák, egyesületek. Ez a mai összejövetel is bizonyítja, meny­nyire más most a hitélet. Hit és tudomány egyesülnek ezen a hit- tudományi estén. — De én nem egy hittudomá­nyi napról akarok beszélni, hanem sok-sok napról, amelyeket egy férfiú hittel és tudással végig élt, mint e hitközség viiági elnöke és e vármegye közigazgatásának ve­zetője. Vele megváltozott Zala­egerszegen, sőt egész Zala me­gyében a hitélet, mert mindenütt új élet fakadt. Ezt a hitéleti fel­lendülést csak úgy tudták elérni munkatársaim és elsősorban a zalaegerszegi plébános, egyház­megyém zalai részének püspöki biztosa, hogy nem egyedül dolgoztak, hanem együttdolgozott ve­lük a hitközségi elnök (él­jenzés) és az egész vár­megyében a közigazgatás, amely azért dolgozott jól, mert élén olyan ember ál­lott, aki hitben és tudás­ában nap-nap után példát adott s tanított. — Az idei pünkösdkor, mikor a szokásos ötéves látogatáson Rómában voltam, hogy jelentést tegyek egyházmegyém állapotáról, beszéltem a Szentatyának Zaláról és a zalaegerszegi hitéletről. El­mondottam, hogyan épülnek itt templomok, létesülnek új plébá­niák s alakulnak egyesületek. El­mondottam, hogy évente tízezer­re! és még többel nagyobb azok­nak a száma, akiknek lehetővé tétetett, hogy a szentségekhez já­ruljanak. E számadás alkalmával felemliteííem Bődy Zoltán nevét és azt mondottam a Szentatyának, hogy ez a férfiú az egyház ügyeit a legnagyobb lelkesedéssel, sze­retettel karolja fel. A Szentatya elismerésül meghatóban küldötte áldását, de elküldötte aláirásos fényképét is, hogy adjam át. (Nagy taps.) XI. Pius pápa aláírását fényképével majdnem soha sem adja és ha valakinek mégis elküldi, ez a leg­nagyobb megbecsülés jele. Tudtommal Magyarországon ed­dig nincs senki, akinek elküldötte volna. (Nagy taps.) Nagyobb j megbecsülés részéről tehát alig jöhet. A megyéspüspök ezután a meg­jelentek viharos tapsa közben adta át az arcképet az alispánnak. A veszprémi püspök üdvözlete. Pehm József apátplébános ez­után felolvasta Mikes püspök hi­vatalos értesítését a kitüntetésről. | Taps fogadta a levelet, majd I Pehm apát bejelentette, hogy egy í órával azelőtt Veszprémből címére távirat érkezett, amelyben Rótt megyéspüspök meghagyja, hogy az ő és egyházmegyéje nevében fejezze ki szerencsekivánatait a kitüntetés átadása alkalmával. — Hogy a veszprémi püspök szót kér ma, — úgymond az apátplébános, — az magától ér­tetődik, hisz 800 éven keresztül e föld a veszprémi egyházmegyé­hez tartozott és ma is hozzátar­tozik e vármegyének kétharmad része, amely Bődy Zoltán igazga­tása alatt él. A veszprémi megyés­püspök már ismételten kifejezte nagyrabecsülését az alispán ur egyéni és családi élete felett s különösen azt a meleg szivet be­csüli, amely a közigazgatásban is érvényesül. Újabban a közigazga­tás tele van szociális tartalommal, de mielőtt ez az irány diadalmas­kodott volna a közigazgatásban, Bődy Zoltán már régen ezt az utat járta. — A veszprémi püspök ur ör­vend e kitüntetésnek és hálásan köszöni azt a sok jóságot és meg­értést, mellyel az alispán egyház­megyéjének sok templomát, plé­bániáját és iskoláját segítette. Ál­dást kér személyére és családjára Istentől. — Én hozzáteszem, — fejezte be az apátplébános, — hogy való­suljon meg az a sok jókívánság, melyről ma Róma, Veszprém és Szombathely szólott. (Lelkes taps.) Az alispán válasza. Mély megindultsággai válaszolt Bődy Zoltán alispán a meleg üd­vözlésekre. Mindenekelőtt köszö­netét fejezte ki a főpászíornak, hogy eljött a hittudományi hét egyik előadására. A maga részé­ről pedig köszönetét mond, hogy ily fényes külsőségek között adta át Öszentségének legmagasabb elismerését. Háláját fejezi ki ezért a Szentatyának, a főpásztornak és mindazoknak, akiknek része volt abban, hogy a kitüntetéshez hoz­zájutott. A kitüntetés okát keresve, azt kel! mondania, hogy, amit tett, azért tette, mert jó katolikus akar lenni és annak érzi magát, bár ugyanakkor mindig megbecsüli a más felekezetüek vallási meggyő­ződését. Az hiszi, hogy, amit tett, azt megtette volna minden jó ka­tolikus. Ha segítségére volt a plébánosoknak, csak XIII. Leó pápa tanítását követte. Ezért nyújtott segítséget itt, helyben a templom és zárda építéséhez, a megyében pedig a kuráciák léte­sítéséhez. Még egyszer köszöni az elis­merést és kéri a megyéspüspököt, hogy addig is, amig esetleg sze­mélyesen nyilváníthatja, tolmá­csolja háláját a Szentatyának. Be­szédét azzal fejezte be, hogy, amint működését eddig is csak a béke, szeretet és megértés irányi-

Next

/
Thumbnails
Contents