Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-09-26 / 217. szám

éwtoSyam 217« szám, Á>*a 10 fillér HS33. Szeptember 26. Kedd. . Lésrió plébános utnak Fötiszte'endö Gosxtony Zalacsány 54 GYEI UISÄ6 Felelés szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =.. ETelefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyed­Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Legitimista zászlóbontó gyűlés Debrecenben. Az egyetemi hallgatók meg akarták zavarni a gyűlést Megint a megszüntetés vesze­delme fenyegeti a keszthelyi akadémiát? Debrecen, szeptember 25. A Grieger Miklós vezetése alatt álló legitimista nemzeti néppárt vasár­nap zászlóbontó gyűlést tartott Debrecenben. A Bika szálló nagy- termét mintegy 2.500 ember töl­tötte meg, akik közé mintegy száz szabadkirályválasztó érzelmű is beférkőzöít. Főleg diákok vol­tak ezek, akiket előző nap tünte­tési célból szerveztek meg. A gyűlés megkezdése után a diákok tüntetni kezdtek, még pedig azzal a trükkel, hogy állandó éljenzés­sel akadályozták a szónokot be­szédének elmondásában. Mikor már a tüntetés percekig tartott, a rendőrség kiszorította a teremből a diákokat, akik ezután az utcán folytatták tüntetésüket. A gyűlést ezután zavartalanul megtartották. Grieger Miklós nagy­hatású beszédet mondott, mely­ben kijelentette, hogy ők nem ijedős emberek, azért jöttek el Debrecenbe is. Meg akarják szer­vezni ellenzéki alapon azokat, akik a mai kormányzat politikáját végzetesnek látják. — Mi nem csupán a királyt akarjuk restaurálni, — mondotta, — hanem az országot és a né­pet, A mai rendszert valóságos jogrendnek tartjuk és engedelmes­kedünk is neki, de természetesen csak addig, amig az ősi maga- sabbrendü jogrend visszatérésé­nek útját egyengeti. — Mi sem hunyunk szemet az aradi bitófák felett. Nosztalgiáról a Habsburgok iránt szó sincs. De tárgyilagosak vagyunk és nem feledkezünk meg uralkodásuk jó oldalairól sem. Ma a helyzet az, hogy a restauráció pontosan egy­beesik a magyar eszmével. Ma a restauráció a legmagyarabb pro­gram. Ennek bizonyítékául ellen­ségeinkre hivatkozom, akik Ma­gyarország sírját ásták meg. Göm­bös miniszterelnök ezt a mai füg­getlenségünket nem akarja oda­adni a világ minden kincséért? Már pedig mi ebből a „függet­lenségből“ nem kérünk, ez nem más, mint koldustarisznya, rab­lánc, ebbe belepusztulunk. — Meg vagyok győződve, hogy, ha Ottó elfoglalja a magyar trónt, a szegények királya lesz. Magya­rul mondotta ezt, mert jól beszél magyarul, jobban, mint Magyar- ország külügyminisztere ! Odescalchi Károlyné hercegné, majd Pallavicini György őrgróf szólalt fel ezután, aki kifogásol­ta a külügyminiszter németbarát politikáját. Hangoztatta, hogy ne­künk már elég volt a németekkel való „vállvetett“ harcból. A há­borúban is Németország áldoza­tai voltunk. Ha IV. Károly aka­rata érvényesülhetett volna, akkor becsületes, hóditásnélküü békét köthettünk volna és nem veszí­tettük volna el a háborút. Áldo­zatai lettünk a német imperializ­musnak, a megőrült katonai dik­tatúrának, amelynek csak egy válfaja a mai hitlerizmus. Oltó király levele a hitlerizmus ellen. Bécs, szeptember 25. Három St. Pölten melletti község Ottó királyt díszpolgárává választotta. A király válaszlevelét és arcképét Hohenberg Miksa herceg vasár­nap legitimista demonstráció ke­retében adta át a három község polgármesterének, A három levél csak síiláris te­kintetben tér el egymástól, de lényegileg megegyezik. Ottó hang­súlyozza bennük a forradalmi törvényhozás jogtalanságát és ki­jelenti, hogy az osztrák császárok örökösének tekinti magát. A dísz­polgárrá választásban atyja, a mártircsászár emlékezete előtt való hódolást lát, hódolást az előtt a császár előtt, akinek szive meg­szakadt hazája után Madeira szi­getén. Ottó tiltakozik a forradalmi időszak politikusainak önkénye eilen, de súlyos szavakkal fordul a nemzeti szocialisták ellen is. Levelének ez a passzusa a többi között a következőt mondja: Az utóbbi időben egy az osztrák lé­lektől idegen mozgalom terjesz­kedik, amely mindenkinek min­dent megígér, ugyanakkor az osztrák nép méltatlan elnyomását és gyáva meghunyászkodását Írja zászlajára. Ezek a hazaárulók, a hazafias gondolattól elrugaszko­dott eiemek előbb félrevezető be­szédekkel, majd mindenféle bűnös cselekedetekkel operáltak és eköz­ben visszaéltek a német kultúra kifejezéssel. Az osztrák nép azon­ban nagy többségében elfordul az ilyen vállalkozásoktól, mert jó! tudja, hogy az igazi német kultúra hazája elsősorban Auszt­ria. Ausztria az én házam uralma alatt évszázadokon át a német­római császárság eszméjének hor­dozója volt és mindig a legna­gyobb veszélyektől mentette meg Németországot. Az osztrák nép önállóságát semmi árért sem adja oda, sohasem fogja elismerni, hogy a mi szép szülőföldünk nem egyéb kizsákmányolásra szol­gáló gyarmatnál. Levelét a szülőföld utáni vá­gyakozással fejezi be s reményét fejezi ki, hogy hamarosan vissza­térhet a száműzetésből. Ez év tavaszán vármegyeszerte nagy izgalmat keltett az a hir, hogy a kormány tervbe vette a keszthelyi gazdasági akadémiának beszüntetését. Az ügy szóba ke­rült a közigazgatási bizottság jú­nius 13-án tartott üíésén s a bi­zottság feliratban kérte az akadé­miának változatlan fentartását. A feliratra Kállay Miklós földműve­lésügyi miniszter augusztus 16 án táviratban a következő választ küldte Gyömörey György főispánhoz : „Kérem főispán urat, nyugtassa meg Zala vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a keszthelyi m. kir. gazdasági aka­démiának más főiskolába való be­olvasztása, vagy esetleges leépí­tése nincs tervbe véve.“ — A mi­niszternek válaszát megnyugvás­sal vette tudomásul úgy a köz• igazgatási bizottság, mint a vár­megyének s különösen Keszthely városnak közönsége. Alig múlt el azonban egy hó­nap a miniszteri válasz leérkez­tél!, máris újabb hir röppent föl a keszthelyi akadémia meg­szüntetéséről. Több fővárosi és vidéki lapnak, — utóbbiak között a Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlönynek — vasárnapi száma- ban olvashatjuk, hogy : „a kultusz­minisztériumban hónapok óta dol­goznak a főiskolák általános re­formján és szó van arról is, hogy a keszthelyi gazdasági akadémiát középfokú iskolává alakítják át.“ A hir mindenkit meglepett, mert a miniszter válaszában a leépí­tésről is szól, még pedig olyan formában, hogy ez sincs tervbe véve. Mi hát itt az igazság ? Meggondolták magukat a minisz­tériumban és mégis „leépítik“ az akadémiát ? Avagy téves informá­ciók alapján írnak ezek a lapok ? Annak idején több helyről is ment fölterjesztés a miniszterhez az akadémiának változatlanul való íentartása érdekében és mi ezekről a fölterjesztésekről meg is emlékeztünk részletesen. Meg­írtuk, milyen érveket sorakoztat­tak föl az akadémia mellett, most tehát nem bocsátkozunk ismétlé­sekbe, hanem csak arról szólunk, milyen meglepetést szerzett ez a hir azoknak, akik a miniszter is­mertetett válaszában megnyugod­tak. Kíváncsian várjuk tehát, meg­erősítik-e, vagy megcáfolják-e ezt az új hirt, amely tagadhatatlanul nagy izgalmat keltett a megyében, de legkiváltkép Keszthelyen. Aéi, — az igazat megvallva, nem aka­runk hitelt adni a hírnek, mert hiszen a miniszter magigáríe, hogy még csak le sem építik az aka­démiát. A középfokú iskolává való fejlesztés pedig alapos le­építés lenne, — az ígéret ellenére. A rigóhegyi gyilkosság a törvényszék előtt. A férjet felmentették, feleségét 5 évi fegyházra Ítélték. Zimmermann György 34 éves gutorföldei földműves és felesége ma szándékos emberölés bűntetté­vel vádolían — mint tettestársak — kerültek a zalaegerszegi tör­vényszék elé. A vád szerint ez év május 30 án este Zimmermann és felesége megjelentek Bogdán Ist­ván rigóhegyi földműves lakásán. Bogdán ugyanis tyúklopással vá­dolta Zimmermannék kislányát, s ezt az ügyet akarta tisztázni a házaspár. Szóváltás közben a házastársak egyike azt a kést, amelyet Zimmermanné hozott magával, Bogdán hasába szúrta. Bogdán sérülésébe másnap bele­halt. A mai tárgyaláson először Zim­mermann Györgyöt hallgatták ki, aki tagadta bűnösségét. Elmon­dotta, hogy Bogdán előtt tiltako­zott a kislányát ért vád ellen és felajánlott neki száz pengőt, hogy abból vonja le a kárát, ha mégis gyanúsítaná a leányt. Bogdán visszautasította a pénzt, majd őt arcul ütötte és szurkálni kezdte. Ekkor történt, hogy felesége — őt megvédeni akarván — hasba szúrta Bogdánt. Czikó János kunai biró, elnök rámutatott, hogy tanuk vannak, akik szerint Zimmermann szúrta meg a sértettet. Ezt állította ha­lála előtt Bogdán is. A vádlott azonban megmaradt tagadása mellett és kijelentette, hogy csak bele akarják keverni a dologba. A bíróság ezután Zimmermann Györgynél hallgatta ki, aki néhány hónapos csecsemővel a karján jelent meg. Kijelentette, hogy bű­nösnek érzi magát, meri meg- szurta Bogdánt, Vallomásában elő­adta, hogy Bogdán megütötte és megszurta az urát, tehát kényte­len volt urának védelmében a konyhakéssel a szúrást elkövetni. Az elnök az asszonynak is elébe tárta, hogy a tanuk máskép val­lanak, de Zimmerman né megma­radt vallomása mellett és köröm­szakadtáig védelmezte urát. Buz­galmában annyira ment, hogy olyan kijelentést kockáztatott meg,

Next

/
Thumbnails
Contents