Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-09-26 / 217. szám
éwtoSyam 217« szám, Á>*a 10 fillér HS33. Szeptember 26. Kedd. . Lésrió plébános utnak Fötiszte'endö Gosxtony Zalacsány 54 GYEI UISÄ6 Felelés szerkesztő: Her boly Ferenc. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Zalaegerszeg, Széchenyi-tér 4. =.. ETelefonszám 128. POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengi, negyedMegjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Legitimista zászlóbontó gyűlés Debrecenben. Az egyetemi hallgatók meg akarták zavarni a gyűlést Megint a megszüntetés veszedelme fenyegeti a keszthelyi akadémiát? Debrecen, szeptember 25. A Grieger Miklós vezetése alatt álló legitimista nemzeti néppárt vasárnap zászlóbontó gyűlést tartott Debrecenben. A Bika szálló nagy- termét mintegy 2.500 ember töltötte meg, akik közé mintegy száz szabadkirályválasztó érzelmű is beférkőzöít. Főleg diákok voltak ezek, akiket előző nap tüntetési célból szerveztek meg. A gyűlés megkezdése után a diákok tüntetni kezdtek, még pedig azzal a trükkel, hogy állandó éljenzéssel akadályozták a szónokot beszédének elmondásában. Mikor már a tüntetés percekig tartott, a rendőrség kiszorította a teremből a diákokat, akik ezután az utcán folytatták tüntetésüket. A gyűlést ezután zavartalanul megtartották. Grieger Miklós nagyhatású beszédet mondott, melyben kijelentette, hogy ők nem ijedős emberek, azért jöttek el Debrecenbe is. Meg akarják szervezni ellenzéki alapon azokat, akik a mai kormányzat politikáját végzetesnek látják. — Mi nem csupán a királyt akarjuk restaurálni, — mondotta, — hanem az országot és a népet, A mai rendszert valóságos jogrendnek tartjuk és engedelmeskedünk is neki, de természetesen csak addig, amig az ősi maga- sabbrendü jogrend visszatérésének útját egyengeti. — Mi sem hunyunk szemet az aradi bitófák felett. Nosztalgiáról a Habsburgok iránt szó sincs. De tárgyilagosak vagyunk és nem feledkezünk meg uralkodásuk jó oldalairól sem. Ma a helyzet az, hogy a restauráció pontosan egybeesik a magyar eszmével. Ma a restauráció a legmagyarabb program. Ennek bizonyítékául ellenségeinkre hivatkozom, akik Magyarország sírját ásták meg. Gömbös miniszterelnök ezt a mai függetlenségünket nem akarja odaadni a világ minden kincséért? Már pedig mi ebből a „függetlenségből“ nem kérünk, ez nem más, mint koldustarisznya, rablánc, ebbe belepusztulunk. — Meg vagyok győződve, hogy, ha Ottó elfoglalja a magyar trónt, a szegények királya lesz. Magyarul mondotta ezt, mert jól beszél magyarul, jobban, mint Magyar- ország külügyminisztere ! Odescalchi Károlyné hercegné, majd Pallavicini György őrgróf szólalt fel ezután, aki kifogásolta a külügyminiszter németbarát politikáját. Hangoztatta, hogy nekünk már elég volt a németekkel való „vállvetett“ harcból. A háborúban is Németország áldozatai voltunk. Ha IV. Károly akarata érvényesülhetett volna, akkor becsületes, hóditásnélküü békét köthettünk volna és nem veszítettük volna el a háborút. Áldozatai lettünk a német imperializmusnak, a megőrült katonai diktatúrának, amelynek csak egy válfaja a mai hitlerizmus. Oltó király levele a hitlerizmus ellen. Bécs, szeptember 25. Három St. Pölten melletti község Ottó királyt díszpolgárává választotta. A király válaszlevelét és arcképét Hohenberg Miksa herceg vasárnap legitimista demonstráció keretében adta át a három község polgármesterének, A három levél csak síiláris tekintetben tér el egymástól, de lényegileg megegyezik. Ottó hangsúlyozza bennük a forradalmi törvényhozás jogtalanságát és kijelenti, hogy az osztrák császárok örökösének tekinti magát. A díszpolgárrá választásban atyja, a mártircsászár emlékezete előtt való hódolást lát, hódolást az előtt a császár előtt, akinek szive megszakadt hazája után Madeira szigetén. Ottó tiltakozik a forradalmi időszak politikusainak önkénye eilen, de súlyos szavakkal fordul a nemzeti szocialisták ellen is. Levelének ez a passzusa a többi között a következőt mondja: Az utóbbi időben egy az osztrák lélektől idegen mozgalom terjeszkedik, amely mindenkinek mindent megígér, ugyanakkor az osztrák nép méltatlan elnyomását és gyáva meghunyászkodását Írja zászlajára. Ezek a hazaárulók, a hazafias gondolattól elrugaszkodott eiemek előbb félrevezető beszédekkel, majd mindenféle bűnös cselekedetekkel operáltak és eközben visszaéltek a német kultúra kifejezéssel. Az osztrák nép azonban nagy többségében elfordul az ilyen vállalkozásoktól, mert jó! tudja, hogy az igazi német kultúra hazája elsősorban Ausztria. Ausztria az én házam uralma alatt évszázadokon át a németrómai császárság eszméjének hordozója volt és mindig a legnagyobb veszélyektől mentette meg Németországot. Az osztrák nép önállóságát semmi árért sem adja oda, sohasem fogja elismerni, hogy a mi szép szülőföldünk nem egyéb kizsákmányolásra szolgáló gyarmatnál. Levelét a szülőföld utáni vágyakozással fejezi be s reményét fejezi ki, hogy hamarosan visszatérhet a száműzetésből. Ez év tavaszán vármegyeszerte nagy izgalmat keltett az a hir, hogy a kormány tervbe vette a keszthelyi gazdasági akadémiának beszüntetését. Az ügy szóba került a közigazgatási bizottság június 13-án tartott üíésén s a bizottság feliratban kérte az akadémiának változatlan fentartását. A feliratra Kállay Miklós földművelésügyi miniszter augusztus 16 án táviratban a következő választ küldte Gyömörey György főispánhoz : „Kérem főispán urat, nyugtassa meg Zala vármegye közigazgatási bizottságát, hogy a keszthelyi m. kir. gazdasági akadémiának más főiskolába való beolvasztása, vagy esetleges leépítése nincs tervbe véve.“ — A miniszternek válaszát megnyugvással vette tudomásul úgy a köz• igazgatási bizottság, mint a vármegyének s különösen Keszthely városnak közönsége. Alig múlt el azonban egy hónap a miniszteri válasz leérkeztél!, máris újabb hir röppent föl a keszthelyi akadémia megszüntetéséről. Több fővárosi és vidéki lapnak, — utóbbiak között a Nagykanizsán megjelenő Zalai Közlönynek — vasárnapi száma- ban olvashatjuk, hogy : „a kultuszminisztériumban hónapok óta dolgoznak a főiskolák általános reformján és szó van arról is, hogy a keszthelyi gazdasági akadémiát középfokú iskolává alakítják át.“ A hir mindenkit meglepett, mert a miniszter válaszában a leépítésről is szól, még pedig olyan formában, hogy ez sincs tervbe véve. Mi hát itt az igazság ? Meggondolták magukat a minisztériumban és mégis „leépítik“ az akadémiát ? Avagy téves információk alapján írnak ezek a lapok ? Annak idején több helyről is ment fölterjesztés a miniszterhez az akadémiának változatlanul való íentartása érdekében és mi ezekről a fölterjesztésekről meg is emlékeztünk részletesen. Megírtuk, milyen érveket sorakoztattak föl az akadémia mellett, most tehát nem bocsátkozunk ismétlésekbe, hanem csak arról szólunk, milyen meglepetést szerzett ez a hir azoknak, akik a miniszter ismertetett válaszában megnyugodtak. Kíváncsian várjuk tehát, megerősítik-e, vagy megcáfolják-e ezt az új hirt, amely tagadhatatlanul nagy izgalmat keltett a megyében, de legkiváltkép Keszthelyen. Aéi, — az igazat megvallva, nem akarunk hitelt adni a hírnek, mert hiszen a miniszter magigáríe, hogy még csak le sem építik az akadémiát. A középfokú iskolává való fejlesztés pedig alapos leépítés lenne, — az ígéret ellenére. A rigóhegyi gyilkosság a törvényszék előtt. A férjet felmentették, feleségét 5 évi fegyházra Ítélték. Zimmermann György 34 éves gutorföldei földműves és felesége ma szándékos emberölés bűntettével vádolían — mint tettestársak — kerültek a zalaegerszegi törvényszék elé. A vád szerint ez év május 30 án este Zimmermann és felesége megjelentek Bogdán István rigóhegyi földműves lakásán. Bogdán ugyanis tyúklopással vádolta Zimmermannék kislányát, s ezt az ügyet akarta tisztázni a házaspár. Szóváltás közben a házastársak egyike azt a kést, amelyet Zimmermanné hozott magával, Bogdán hasába szúrta. Bogdán sérülésébe másnap belehalt. A mai tárgyaláson először Zimmermann Györgyöt hallgatták ki, aki tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy Bogdán előtt tiltakozott a kislányát ért vád ellen és felajánlott neki száz pengőt, hogy abból vonja le a kárát, ha mégis gyanúsítaná a leányt. Bogdán visszautasította a pénzt, majd őt arcul ütötte és szurkálni kezdte. Ekkor történt, hogy felesége — őt megvédeni akarván — hasba szúrta Bogdánt. Czikó János kunai biró, elnök rámutatott, hogy tanuk vannak, akik szerint Zimmermann szúrta meg a sértettet. Ezt állította halála előtt Bogdán is. A vádlott azonban megmaradt tagadása mellett és kijelentette, hogy csak bele akarják keverni a dologba. A bíróság ezután Zimmermann Györgynél hallgatta ki, aki néhány hónapos csecsemővel a karján jelent meg. Kijelentette, hogy bűnösnek érzi magát, meri meg- szurta Bogdánt, Vallomásában előadta, hogy Bogdán megütötte és megszurta az urát, tehát kénytelen volt urának védelmében a konyhakéssel a szúrást elkövetni. Az elnök az asszonynak is elébe tárta, hogy a tanuk máskép vallanak, de Zimmerman né megmaradt vallomása mellett és körömszakadtáig védelmezte urát. Buzgalmában annyira ment, hogy olyan kijelentést kockáztatott meg,
