Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-09-21 / 213. szám
2 Zala megyei üjsag 1933 szeptember 21. A törők miniszterelnök Szófiában. Szófia, szeptember 20. Izmed török miniszterelnök és Tevfik Rtisdi külügyminiszter ma Szó» fiába érkeztek, ahol ünnepélyesen fogadták őket. Különös színjáték, amelynek végén kiderüli egy gyilkosság. Ötvenezer munkás sztrájkol Newryork államban, Newyork, szeptember 20. New- york államban 50 ezer munkás sztrájkba lépett. Ötnapos munkahetet, hatórás munkanapot és béremelést követeinek. Másutt is folynak sztrájkmozgaimak, főleg az Atlanti Óceán partján fekvő államokban. Elítélték az Erzsébet* szobor összetörött. Budapest, szeptember 20. A közelmúltban Hám József és Puskás Jenő a Jánoshegyen össze» törték és ellopták Erzsébet királyné bronzszobrát. A törvényszék ma Hámot 3 évi, Puskást két ás fél évi börtönre ítélte. Azonkívül Hámoí, mint román katonaszökevényt, a büntetés kitöltése után kitoloncolják. Razzia a Rombach-utca kornyékén. Budapest, szeptember 20. Ma reggel a Rombach-utca környékén idegeneílenőrző és vaiutarazzia volt. Az idegeneílenőrző osztály 68, a valutarendőrség 3 embert állított elő. A részvénytársaságok — a statisztika megvilágításában. A hazai részvénytársaságok kezén levő összes vagyon — mini a Statisztikai Szemle új számában olvassuk — 1931. év végén 8.2 miliiárdot tett. Ebből 5.4 milliárd esett az idegen tőkékre, míg a saját tőkék összege 2.8 milliárd. Az aranymériegek felállítása idején a saját tőkének minden 100 pengőjére 137 pengő idegen tőke esett, mig most 188 pengő. A részvénytársaságoknyereségegyen- lege a pengőkorszak hét éve alatt 97.6 millióról 123.7 millióra nőtt, mig veszteségegyenleg, amely 1925-ben csak 30 millió volt, 160.5 millióra szökött fel. A nyereségek jelzőszáma tehát 132, mig a veszteségeké 523. Ugyanebben az időszakban a külföldiek kezén levő magyar részvényvagyon 17.1 százalékról 22.7 százalékra emelkedett, 281.7 millió értékben. Ennek 20.5 százaléka Ausztriában 16,8 százaléka az Egyesült Államokban, 14.8 százaléka Svájcban és 9.7 százaléka Németországban van. 6*VÄfl»8GiaÄÄ*'Vl' Mohács, szeptember 20. A Tompa-utca egyik kertjében 5 év előtt egy fára felakasztva, holtan találták Brand János 60 éves hajókormányost, akinek fején ütés nyoma is látszott. A házban lakó Szakái Pál és felesége, aki Brand fogadott ieánya volt, azt állították, hogy öngyilkosság történt, de a csendőrség gyilkosságot gyanított és letartóztatta-őket. A pécsi törvényszék és a tábla bizonyíték hiányában felmentette a házaspárt. Az ügyészség utasítására a csendőrség továbbra is figyelte őket. Pár napja a csendőrök megjelentek a házaspár lakásában és eljátszották a vélt gyilkosságot. A különös színjáték közben Szakái egyszerre csak remegni kezdett, megtört és bevallotta, hogy ő gyilkolta meg Brandot feleségének feibujtására, aki a vagyont szerette volna megszerezni. A törvényszék kimondotta az utolsó szét a kerkanémetfalusi méregkeverő ügyében. Ősszbüntefésiil is éleifogylig^arfó fegyházra iiétték özv. Orbán Ahonnét. Borkereskedők és a hordókészités. Az 1884. évi XVII. t. c, hatálya idején követeit azt az ipari köz- igazgatási gyakorlatot, amely szerint a borkereskedő saját üzletének céljaira szükséges hordókat sajái üzemében is előállíthatja, vagy kijavíthatja, az új ipariör- vény 45. § ának utolsó bekezdésében foglalt rendelkezés folytán most már helytállónak tekinteni nem lehet. Azok a borkereskedők tehát, akik segéddel kádármunkát végeztetnek anélkül, hogy a kádáriparra szóló igazolványt nyertek volna, jogosulatlan iparűzés miatt felelősségre vonhatók. A zalaegerszegi törvényszék ma valószínűen utoljára foglalkozott özv, Orbán Aronné kerkanémeb falui korcsmárosné bűnügyével, akinek bünperei éveken át foglalkoztatták nemcsak a zalai, de az országos közvéleményt is. Orbánné, aki jelenleg 67 éves asszony, először 1927 tavaszán kerüít a zalaegerszegi törvényszék elé azzal a váddal terhelten, "hogy a vele közös háztartásban élő 34 éves Német Ferencet arzénnal megmérgezte. Orbánné 1914-ben — férjének halála után — cselédként fogadta fel Németh Ferencet, akivel csakhamar viszonyt kezdett. Évek során megunta vsd- házastársát, annál is inkább, mert az gyakran veszekedett vele és igy elhatározta megölését. 1926 augusztus 12-én arzént kevert Németh ételébe, s a fiatal férfi 3 nap múlva meghalt. Orbánné azt hireszíelíe, hogy halálát tüdőgyu- ladás okozta. A faluban azonban suttogni kezdtek, névtelen levél ment a bírósághoz és ennek nyomán megindult a vizsgálat, amely azután kiderítette a valót. Orbánné a főtárgyaláson hiába tagadott a legmakacsabbul, a zalaegerszegi törvényszék a bizonyítékok alapján 15 évi fegyházra Ítélte, ami később jogerőre is emelkedett. Még el sem ültek a öünügy hullámai, tömegesen érkeztek a névtelen levelek a törvényszékhez. Valamennyi arról szólt, hogy Orbánné régebben másokat is tett el láb alól arzén segítségével. Ebben az időben a névtelen levelek alapján sok exhumálás volt a kerkanémeííalui temetőben, de egyelőre csak egy újabb mérgezést tudtak Orbánnéra bizonyítani. Megállapítást nyert, hogy az özvegy korcsmárosné tette el láb alól özv. Molnár Ferencné kerka- némeifalui asszonyt is 1923 áprilisában. Molnárnénak udvarolt Orbánné mostohafia, Orbán József. Az udvarlást a mostohaanya nem nézte jő szemmel, mert attól tartott, hogy házasság lesz a dologból és a családi vagyon Molnárné születendő gyermekeinek jut. Ez az aggodalom szülte a gyilkosság gondolatát. Egy reggel Molnárnét a korcsmárosné barátságosan megkínálta pálinkával. A pálinkában arzén volt és Molnárné rövidesen a temetőbe került. A főtárgyaiá- son Orbánné pletykának minősítette a mérgezési vádaf, de az ismét beigazolódott. Orbánné újabb 15 évi fegyházaí kapott, amelyet később a Kúria 10 évre szállított le. A két Ítélettel még nem fejeződött be Orbánné birósági pályafutása. 1929 őszén újabb és az eddiginél még borzalmasabb vád merült fel Orbánné ellen. A hatóságoknak tudomására tuiott, hogy Orbánné már 1914 júniusában is gyilkolt arzénnal, a akkor a férjét tette el láb alól. Az asszony 24 évi házasság után ráunt férjére, viszonyt kezdett egy, még gyermekszámba menő legénnyel és emiatt elhatározta urának megölését. Először tűi sütött férjének ételébe, s mikor azt Orbán megtalálta, akkor fordult a kegyetlen asszony az arzénhez. A férj meghalt, s Orbánné pár nappal a halál után már folytatta erkölcstelen életét. Ezután állott össze Németh Ferenccel, akit később szintén meggyiikolt. A zalaegerszegi törvényszék a férjgyilkosságért életfogytig tartó fegyházra ítélte Orbánnét. A halálbüntetést csak azéií mellőzte, mert nem volt bizonyíték az előremegfontolt- ságra. Az életfogytiglani ítéletet nem régen a Kúria is helybenhagyta. A három jogerős ítélet szükségessé tette összbíinleíés kiszabását, amint azt a törvény előirja, ezért a zalaegerszegi törvényszék mára új fötárgyalást tűzött ki KönisjfeSmütiég i*üösz szemüveggel daigüzni. Szemüvegért jöjjön hozzánk, mi szakszerűen szolgáljuk ki. BÁNFAI Bátszerész és fotószaküzSet, Zalaegerszeg Kossuth Lajos utca 4. sióm. Orbánné ügyében. A tárgyalásra Orbánnét, aki 1928 óta Mária- nosztrán tölti büntetését, nem hozatták meg. A törvényszék a kir. ügyészség indítványa alapján rövid tanácskozás után öszbüntetésképen életfogytiglani fegyházra Ítélte özv. Orbán Áronnét. Róm. kát, és új görög.; Máté apostol. Prot. Máté Izr.: Thisri 1. Nap kelte 5 óra 44 perckor. Nyugszik 6 óra 01 perckor. Enyhébb idő, sok helyütt — A kanizsai ezredet Kaposvárra helyezték át. A nagykanizsai Nagy Lajos 6-ik honvédgyalogezred törzsét Kaposvárra helyezték át. Az ezred vasárnap megható módon búcsúzott Nagykanizsától. Zászló alatt vonult ki a Károly-laktanyában rendezett tábori misére, amelynek keretében egyik ferences atya mondott ieí- keshangu búcsúbeszédet. A visszamaradó zászlóalj búcsúzott ezután a zászlótól, majd vitéz Bariay János ezredes mélyenszántó búcsúbeszédet intézeti a visszamara- dókhoz. A Kanizsán maradt zászlóalj tisztjei ezután megeső ■ kolták az ezredzásziót. Az ezredtörzs ma reggel érkezett meg Kaposvárra, mig az áthelyezett második zászlóalj már előző nap megérkezett. — Kiállítás Szekszárdon. A Falu Országos Földműves Szövetség október elején nagyszabású kiállítást rendez Szekszárdon, s azon felsorakoztatja Tolna vármegye mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és kulturális életének minden eredményét. Kiállításra kerülnek a híres bonyhádi tenyészállatok, a tolnatamási félvér lovak, stb. A kiállítás alkalmával „Sárközi bokréta“ címen felvonultatják Sárköz községeinek festői népviseletét. Paulini Béla rendezésében bemutatásra kerülnek a magyar népszokások, táncok és ünnepségek. A kiállításra és ünnepségekre filléres gyorsvonatok indulnak Budapestről és az ország különböző részeiből. — A nagykanizsai járási jegyzöegyesület eihunyí elnöke, Lévay Endre, volt szepetneki körjegyző helyére Szilvay Gyula kis- komáromi főjegyzőt választotta meg. Az egyesületi titkárságot vitéz Horváth Sándor, korpavári körjegyzővel töltötték be. — Ügyvédek is községi bíróságnál perelhetik 100 pengőig terjedő követelésüket. Az igazságügyminiszternek 1914-ben megjelent rendeletével ellentétben a Kúria jogegységi tanácsa úgy döntött, hogy az ügyvédek is perelhetik 100 pengős értékhatárig költségköveteléseiket a községi bíróságok előtt, még akkor is, ha ezek nem a községi bíróság előtt való képviseletből erednek. — Mécs László költeményei a „Zrínyi“ könyvkereskedésijen kaphatók.
