Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-30 / 195. szám

Szerda, 1933 augusztus 30. 3 Mamut azzal vádolják, hogy pénzt kapott Zaletzkytőt Bukarest, augusztus 29. A szeptember 5-ére kitűzött Za- letzky-pőrben lefolytatandó ujrafel- vételi tárgyalások úgy látszik föl­borulással fenyegetik a román bel­politikai helyzetet. A főtárgyalások során már eddig is rejtélyes gya­núsítások és célzások hangzottak e'. melyek szerint Maniu is tudott volna Zaleizky izéiméiről, sőt tőle „pénzt is ka­pott“. A védelem azonban elfogadha­tóan ki tudta mutatni, hogy a vád egy hamisított okmányon alapul és már-már úgy látszott, hogy a nemzeti parasztpárt vezére nem avatkozik be a botrányos per lefo­lyásába. Ma reggel azonban kirob­bant a nagy szenzáció, amely sze­Su'yos szabálytalanságokért elbocsátották a miskolci harslú- Jelző-hlvatal vezető lét Miskolc, augusztus 29­A városban újabb közigazgatási bot­rány keltett izgalmat és felháborodást. Hoáobay Sándor polgármester azonnali hatállyal elbocsátotta a város szolgála­tából Létay Miklóst, a bordójelző hiva­tal vezetőjét, aki súlyos visszaéléseket követett el. Néhány héttel ezelőtt a vá­ros főszámvevője megjelent a hordó­jelző hivatalban, hogy vizsgálatot tart­son. Legnagyobb meglepetésére a hiva­tal vezetőjét nem találta helyén. A fő­számvevő erre magához vette a hiva­tali okmányokat és a számvevőkkel megvizsgáltatta. Ez a házivizsgálat megdöbbentő eredménnyel végződött: Létay terhére súlyos szabálytalanságo­kat állapítottak meg. Létay ellen, aki 1925-ben került a városhoz, többször in­dítottak fegyelmi eljárást különböző mulasztások miatt. Egyszer például egy miskolci adófizetőtől nagyobb összeget vett át azzal, hogy majd befizeti az adópénztárba. A pénzt nem fizette be, az adóivet pedig meghamisította. Ké­sőbb, mikor az illető személyesen je­lentkezett, az adóhivatalban derült ki a visszaélés. Létay akkor vissza is fizette az adófizető pénzét. Mostani visszaélései sokkal súlyosabbak. Heteken ái cink-ötpengösöhböl mutatott hét legény A győrmegyei Ladomér községben veszedelmes pénzhamisítókat fogtak el tegnap este. Két legény, Kamocsai Gás­pár és Oros László nagy mulatozást csapott a kocsmában. Folyt a bor, vi- gan húzta a cigány és a legények egy­más után dobták oda az ötpengősöket a cigányoknak. Mikor fizetésre került a sor, az egyik legény nadrágzsebéből nagy halom öt- és kétpengőst húzott ki és az asztalra csapta. A kocsmárosnak feltűnt a pénz tompa csengése, de nem szólt semmit, elfogadta és csak azután, amig a legények szedelődzködtek, ment át gyorsan a csendőrökért. A mulatozó legények már indulóban vol­tak, amikor betoppantak a csendőrök és fel szólították őket, hogy mutassák pénz­tárcájukat. A megszeppent legények előhúztak két ötpengőst, amelyekről ki­derült, hogy igen ügyes hamisítványok. Bevitték a legényeket az őrszobára s megmotozásuk után még igen sok ha­mis öt- és kétpengőst találtak náluk. A legények a csendőrségen bemutatták, hogyan készítették a gipszmintákat, amelybe angol cinket öntöttek. Már be­teken át foglalkoztak a hamisítással. Főként falun adták ki a cink pénzeiket, ahol ritkaság az ötpengős és ezért eddig nem is vesztettek rajta, Kamocsait és Orcst behozták a győri ügyészség fog­házába. rint a puritán Maniu hosszú levelet intézett Samsonovicu hadügymi­niszterhez, amelyben csodálkozását fejezte ki, amiért az okroányhamisitókat még mindig nem állították katonai bíróság elé. A hadügyminiszter még nem vá­laszolt Maniu kényes levelére, de elkerülhetetlennek látszik, hogy a második tárgyaláson nyilvános­ságra kerüljenek azok a rejtélyes Ipolitikai indító okok, amelyek a per hátterében meghúzódnak. Jól értesült körökben úgy tudják, hogy a másodfokú tárgyalás a Nemzeti Parasztpárt, Vajda és Maniu árnyalatának összecsapása lesz és már kormányválságról is vannak hirek forgalomban. Azok a A kisantant tagjai között kitört gazdasági ellentétek egyre éleződ­nek. Úgy a román, mint a jugoszláv hivatalos körökben a cseh agrár­párt politikájával szemben a legélesebb elégedetlenség nyilatkozik meg. A lapokban ennek az elégedetlenségnek igen halvány visszhangja támad, mert az illetékes körök vigyáznak arra, hogy a kis­antant államai közölt kitört belső ellentét teljes egészében a nyilvá­nosság elé ne kerüljön. Romániá­ban a Csehországgal szemben re­torzióképpen alkalmazott behoza­tali korlátozás a textilgyáraknál nyersanyaghiányt idéz elő máris, három gyár beszüntette üzemét s összesen négyszáz munkást elbo­csátott. Jugoszláv hivatalos körök­ben viszont a Csehszlovákiától való gazdasági elszakadás szükségességét hangoztatják, mert Csehország nemcsak a búza, de az állat és egyéb mezőgazdasági Ma’ állították ö ssze a B eszik árnál a kisszakasz rendszer első heti eredmé­nyét. Patz Sándor igazgató az első bét adatairól a következőiket mondotta mun­katársunknak : — Az elmúlt héten, a kissaalkasz- remdszer általános beveztésénelk első he­tében az összes villamosokon 2,720.008 kisszakasz-utas volt. ,Ezeknek egyik része, — mintegy 700.000 utas — azelőtt 16 filléres jeggyel uta­zott, most pedig áttért az olcsóbb tau- tuszra. Az átszállójegyes utasok közül csak igen elenyésző kis rész lett tan- tuszutas. Kétségtelenül emelkedett az utasoknak a száma már az első héten is, pénzügyileg azonban körülbelül politikusok, akik a nyarat Buka­restben töltik, élénken tárgyalják a kormány- változás lehetőségeit. A liberális pártban újra mozgás figyelhető meg. A Bratianu bukása alatt szétváltak most egyezkedési tárgyalásokat indítottak, mert azt hiszik, hogy a jövőben újra szük­ség lesz a baloldali frakcióra. A li­berálisok reményeit különösen az füti, hogy szeptember 5-én a kül­földi hitelezőkkel Párisban meg­kezdendő tanácskozások következ­ményeképpen minden remény meg­van arra, hogy a jelenlegi kormány megbukik s mint annyiszor, ami­kor Romániát pénzügyi válság fe­nyegette, a jó összeköttetéssel bíró liberálisok kerülhetnek uralomra. termékek behozatalával szem ben is kérlelhetetlen magatar­tást tanúsít. A cseh kormány mindent elkövet, hogy az agrár pártnak követelése által támasztott bonyodalom követ­kezményeit elhárítsa. Bár a kor­mányban is részt vevő agrárpárt változatlan erővel küzd tovább, hogy Csehország egyetlen kiló gabo­nát se importáljon a külföldi államokból, a cseh hivatalos körök azt a diplo­máciai formulázását adták az agrár­párt követelésének, hogy Csehor- szágnak nem szabad tengerentúlról gabonát behozni, mert ha gabona- behozatalra szorul, akkor csuk szö­vetségeseitől szabad vásárolnia. Ju­goszláviában és Romániában a cseh gazdasági politika azért keltett nagy kiábrándulást és ellenszenvet, mert arra számítottak, hogy december vé­géig 7500 vagon búzát importál Ju­goszláviából és Romániából. Ez az import most elmarad. egyensúlyban maradtunk, mert hiszen a tantuszok bevezetésével árleszállítást hajtattunk végre. 1923-ban, amikor az egységies tarifáról áttértünk a szakasz- jegy-rendszerre, ugyanez volt a hely­zet, akkor is több hét kellett ahhoz, hogy a közönség megszokja az uj rend­szert. A legnagyobb baj az, hogy a közönség nem figyelt fel eléggé a propagandára és igen sokan még ma sem akarják belátni, hogy előre váltott tantusz nél­kül a kocsik elkerített részére felszállni nem szabad és hogy az utas akkor ne vásárol jón tíantuszt, amikor a kalauz az tut folytatásánál már persely ezni jön. A közönség tájékozatlansága. okozza azokat a felesleges társalgásokat, aíue­lyek ma is napirenden vannak a villa­mosokon, az alkalmazottak és az utasok között. A közönségnek ez a nemtörő­dömsége természetszerűen nagy fékező hatással volt az uj rendszer kifejlődé­sére, de. erősen befolyásolta az uj rend­szer első hetének eredményét a múlt heti rendellenes időjárás is. Augusztus 28-án reggel még mindig csak 1,140.000 tantusz volt az utasoknál, ami kevés ahhoz, hogy a kisszakaszrendszer to­vább fejlődése zavartatlan legyen. Két­ségtelen azonban, hogy mint minden más alkalommal, amikor uj rendszert vezettünk bo, a fejlődés most is tapaszr falható. Az első napon 350.090 tantusz- utásunk volt, ez a szám szom­batra már 431.000-re emelkedett és az emelkedés azóta is tant. Állandóan figyeljük a vonalakat és gondoskodunk arról, hogy ahol intézkedések válnak szükségessé, ezeket az intézkedéseket azonnal meg is tegyük. Jövő héten döntenek az Imperial bűnügyi zárlatáról Az Imperial botrányának kipat­tanása után Bubits Jenő vizsgáló- bíró bűnügyi zárlatot foganatosított az olajvállalat Püspökladányban ós Dombóvárait lévő talpfatelitő tele­pén. A telitőíartályok azóta is le­plombálva várják a bűnügyi vizs­gálat befejezését. A MÁV most a bűnügyi zárlat feloldását kérte. Kérelmét azzal indokolta, hogy közeledik az ősz és ezzel a pálya- feutartási osztály talpfakicserélési osztályának a munkája. A MÁV raktáraiban mindössze 90.000 telített talpfa Ail rendelkezésre, viszont a bűnügyi zárlat alatt lévő kei telitőielepen 600.039 talpfa várja a telítést. Miután pedig a 90.000 telített talpfa nem lesz elegendő az őszi munkálatokhoz, szükség van a püs­pökladányi és dombóvári telepek munkájának megindítására, annál is inkább, mert igen sok kisember­nek ad keresetet az államvasutak eszi pályajavitó tevékenysége. A Máv. kérelme már Bubits Jenő dr. vizsgálóbiró asztalán van, aki azonban szabadságáról csak szep­temberben tér vissza és csak akkor tud foglalkozni az üggyel. Paradlcsomkossz a budapesti piacikén Ha ezek az árak maradnak továbbra is, a háziasszonyoknak igen drága pa­radicsomot kell el tenni ok az idén télire. A Nagyvásártelepen 5—8 fillér a para­dicsom nagybani ára, a vásár csarno­kokban és a pieokon 12—16, sőt 20 fil­lérért adták ma a paradicsomot. A kon­zervgyárak tudvalévőén már tavasszal lekötötték maguknak a paradicsomot a termelőknél, akiknek most kell szállj ta­ni ok. Ez az az oka, hogy igen kevés pa­radicsom kerül piacra és amit felhoz­nak az drága. Mig a konzervgyárak 4—5 filléres áron veszik át a paradicso­mot, addig a budapesti fogyasztónak 12—20 fillért kell fizetnie érte. Ugyan­csak megdrágult az eltenni való uborka, amelynek kilóját 24—30 fillérért adják. Hyen drága uborkából a magas ecet- árak mellett nagyon nehéz télire sava­nyítani. Talán olcsóbb lesz az őszi nagykőrösi uborka. A nagy yőr ősiek ugyanis, eddigi tapasztalataik alapján, berendezkedtek őszi uborka termelésére és az idén, előreláthatólag, már megle­hetősen nagy készletek kerülnek piacra ebből az uborkából. Egyébként az élel­miszer piacon általában emelkednek az árak. Mint újdonság jelent meg a ké­sőd borsó, amelynek kilója 60—80 fillér. Az értéktőzsdén az ultimo közele­désével kapcsolatosan a forgalom vontatottabb lett, az irányzat °pedig ingadozó volt. A fixkamatozásu ér­tékpapírok piaca üzlettelen volt. A hadikölcsönkötvényeket száz koro­nánként 32—41 fillérrel jegyezték A szinarany ára 5130 pengő/ Megállnak a esel gyárak, «lafeai a niaäi expert 1 kisantantbait egyre élgsefeiek az ellentétek Közel 3 millió hisszahasz-utas az első héten

Next

/
Thumbnails
Contents