Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-08-27 / 193. szám
3 1933 augusztus 27. Zalamegyei Újság »^Jvétem arcbőrét - * jt, HAT4S A ’PÁRATLAN, ARA OLCSOi A gyöngyMzMhök. A föld levegőtengerének legalsó rétegét, amelyben élünk, a legkülönbözőbb felhőképződések jellemzik és élénkítik, benne eső, hó és egyéb változatos csapadékok képződnek, a legkülönbözőbb irányú és erősségű szelek fujdo- gálnak, szóval mindaz játszódik benne le, amit „időjárásinak hívunk és aminek változatos fordulatossága szinte közmondásossá vált, — levegőtengerünk e legalsó rétegét éppen ezért nevezik a görög „troposz“ (fordulat) szó után „troposzféra“-nak. A troposzféra hőmérséklete alulról fölfelé rohamosan csökken, úgyhogy a magas hegyeknek a csúcsait még a forró égöv alatt is örök hó födi. Piccard tanár népszerűvé vált nagyszerű magassági rekordtel- jesitménye óta azonban a laikus közönség is tudja, hogy már 10— 12 kilóméternyi magasban a föld színe fölött bolygónk levegőköpenyének olyan rétege kezdődik, melynek tulajdonságai merőben eltérnek az alsó rétegek jellegétől. Ott már nincsenek felhők, sem eső, sem változó szelek többé, sem hőmérsékletingadozások, — hanem állandó kísérteties egyformaságban már csak vízszintes, egyenletes áramlatok vonulnak egész évben változatlan pályájukon. Légkörünk tudvalévőig úgy hőmérséklet, mint levegősürüséget illetően a föld vonzóereje miatt függőleges tagozódásu, azaz az egyes retegek alulról fölfelé következnek egymásra, — ezért keverődési- kiegyenlítődési hatása csak függőleges áramlatoknak szokott lennie, ezek azonban csak ideien! a mi troposzféránkban uralkodnak és 10 kilóméteren túl már nem játszanak lényeges szerepet többé, ott már csak a 24 órás nap éj váltakozás légnyomásingadozásai egyenlítődnek ki egész évben változatlan vízszintes áramlások alakjában, ezért nevezik az ebben a magasságban kezdődő birodalmai a latin „sztrátum“ (réteg) szó után „sztratoszférá“- nak. A hőmérséklet ott mindenütt és az évszakoktól függetlenül nagyjában egyforma, sőt helyen- kint a világűr felé lassankint emelkedő. Körülbelül 50 kilóméter magasban lebeg a napsugárzás ultraibolya részét erősen elnyelő ózonréteg, 80 kilóméíernéi az úgynevezett „világitó éjjeli felhők“, vulkánikus kitörések rendkívül finom eloszlású odáig feljutott termékei, 120 kilóméternél gyulnak föl a föld légkörébe ferdén beszáguldó meteorok, azután az északi fény anyagtalan erőinek birodalma kezdődik és a Heavi- side-rétegé, amely rádióhullámainkat sugározza vissza a földre és amelynek már végtelenül hig levegője lassankint a világűr pusztaságaiba vész bele. Az utasnélküli meteorológiai léggömbök régen Piccard előtt egészen 35 kilóméternyi magasságig járták be a sztratoszférát automatikus följegyzéseket végző műszerekkel, de a közvetlen személyes megfigyelést persze nem bírják pótolni. Nemrégiben Stornier, a hires északifény kutató kimutatta, hogy még idelentről való személyes megfigyelések is meglepő fölfedezésekkel bővíthetik az időjárásmentes régióról való tudásunkat. Aki az égboltozatot kitartóan tanulmányozza, az bizonyosan kivételesen szerencsés esetekben derült idő alkalmával igen nagy magasságokban lebegő sajátságos gyöngyházszinekben fénylő felhőfátylakat vehet észre. E különös gyöngyházragyogás régiójának a magasságát Störmer az északi- fény-kutatásban jólismert foto- grammetrikus mérések segélyével határozta meg: két, egymástól 10—20 kilóméterre levő megfigyelő függőlegesen fölfelé fordított lencséjü fényképezőgéppel egyazon másodpercben rögzíti meg a tüneményt és a két lemezen való eltolódáskülönbözetből egyszerű trigonometriai számítás utján adódik rneg a pontos magasság. Az eredmény meglepő volt, ezek a felhők 25.000— 26.000 méternyire a föld fölött úsztak, a sztratoszféra kellős kő zepében tehát, ahol pedig eddigi tudásunk szerint már egyáltalában nem fordulhatnak elő feihők. Nem is igen lehet elképzelni, hogy vájjon hogyan kerüljenek vizpárák ilyen magasságokba, — de ha csak hirtelen föimeiegedett légrétegek fényjátékáról is van szó, akkor is revideálnunk kell a sztratoszféra fenséges világűr- nyugalmáról való nézeteinket, mert ezek a magas levegőrétegek tehát, úgy látszik, mégis csak szintén részt vesznek a troposzféra időjárásának az alakításában, j A barcmeírikus minimumok, me- j lyeket a rossz, szeles, esős idő \ hordozói gyanánt ismerünk, úgy i KIS DOBOZ 50 FILLÉR NAGY DOBOZ I PENGŐ Kapható minden szaküzletben látszik, néha messzire fölnyuínak a sztratoszférába is és ott felhő- képződésre adhatnak alkalmat, — ezeket a képződményeket rendszerint nem láthatjuk, mert a minimum alacsony esőfelhői a sztratoszférába való kilátást elfedik. Ha azonban kivételes alkalmakkor egy függőleges meleg légáramlat (a főhn-szél) az esőfelhőket hirtelen föloldja, akkor a kilátás szabaddá válik és fölismerhetjük, hogy mi megy végbe a minimum legfelső régiójában és fölötte a sztratoszférában. A gyöngyházfelhők ezek szerint tehát valószínűleg nem is olyan ritkák. De csak akkor lehet őket látni, ha a meleg főhn-szél a kilátást fölfelé szabaddá tette. Ezért nagyon is érdekes és kívánatos lenne, ha olyan hegyvidékek lakói, ahol a föhn gyakrabban lép föl, vagy pedig repülők, akik följutnak egy minimum esőfelhő rétege fölé, rendszeresen kutatnának a gyöngyházfényü felhők után és gyakori pontos megfigyelésekkel lényegesen hozzájárulhatnának e rendkívül érdekes természeti tünemény mibenlétének a földerítéséhez. N. B. — Mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket felkérjük, hogy előfizetéseiket ,,bianco“ csekklapon „Zrínyi-nyomda“ 49.368 sz. csekkszámláján méltóztas- sanak rendezni, illetve megújítani. — A keszthelyi előfizetőink az ottani fiók-kiadóhiva- talban rendezhetik hátralékaikat. z u. SZELVÉNY Gellért Lajos mérnök és társa Budapest, VII., Károly Király-ut 3/a Szíveskedjék nekem EUKUTOL arc- és bőrápoló- krém mintát és prospektust ingyen és bérmentve küldeni. Hol vannak a leghosszabb iskolai szünetek? A most lezajlott cserkészvilág- táborozás időszerűvé teszi azt a kérdést, hogy hol élveznek a tanulók legtöbb szünnapot ? A holland és dán tanulóknak mindössze 77 szabadnapjuk van. Aztán jönnek a német államok, amelyek 85 iskolai szünetnapban egyeztek meg. Valamivel hosz- szabb a svájci iskolák szünete: 88 nap. Ausztriában 89, Olaszországban 90, Norvégiában 92, Lengyelországban 93, Magyar- országon 97, Franciaországban 101 szünetnap van egy évben. A legtöbb szabadságot élveznek Európában az angol gyerekek, 105 napot. Az Egyesült Államokban még ennél is jobb dolguk van a növendékeknek: 110 napon át szünetel a tanitás. A legtöbb államban természetesen ma már nem bocsátják szélnek a tanulókat a szünetekben sem, hanem intézményesen gondoskodnak a rászorulók nyaraltatásáról, foglalkoztatásáról és sportolásáról. Svájc iskolái úgyszólván egész éven át nyitva vannak gyermekek részére. Keszthelyen, a város közepén 3 szobás (mellékhelyiségekkel) modern ház eladó. Érdeklődők a „Zalamegyei Újság“ keszthelyi fiókszerkeszíőségéhez forduljanak. 6019 Név .................................... Vá ros.....................,............Utca NŐ I CIPŐK: Fehér divatcipő bőrből..........................P 6*75 — Színes fonott szandálok.........................P 3*80 — Gyermek szandálok ...............................P hSO FÉ RFI CIPŐK: Varrott talpú nyári cipő.................................P 7.20 — Fekete vagy sárga divatcipő . . . P 9«80 — Férfi bőrszandállok....................................P 3-8Q FE HÉRNEMŰK: Legújabb divat combiné............................P 2*50 — Szines vagy fehér melltartók . . . P Oa96 — Rövid lábravaló..............................................P 1*20 Hibátlan selyemnadrág.................................P I 65 — Panama apacsingek P 2*90 — Divat nyakkendők ..........................................P 0*65 Fü rdőruhák minden elfogadható árért. Az összes raktáron levő árukat ugyancsak a fenti olcsó árakkal, kizárólag a „balatoni Divatcsarnokában Keszthelyen! Kossuth Lajos u. — Vároházáwal szemben._______________________
