Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-08-22 / 188. szám
izsrít : zalísaeríiez, széciieiyi-tér 4. Teitftisz: 128. — FíólrszarKesztőség: Kesztnely, Kossiti L.-a, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed' évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Történjék, aminek történnie kell, — válaszolja bátran Hlinka András, felvidéki papképviselő, a katolikus tótságnak vezére, azokra a fenyegetésekre, amelyekkel a csehek illetik őt nyitrai beszédeér?. Ez a beszéd megszalasztoita Nyítrárói a cseh miniszterelnököt, aki azért volt otl, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa" a cseh tót egységet és Hlinka épen annak a bizonyságát szolgáltatta, hogy nemcsak hogy nem egy és ugyanaz a cseh és a tót, de oiyan áthidalhatatlan ür tátong közöttük, amibe beleszédül minden cseh politikus, aki egységről beszél. Hlinkát, aki a tótok autonómiáját követelte, meg vádolják azzal, hogy erősítette a magyar reviziós törekvéseket és előkészítette útját a tótok vissza- csatlakozásának. Így azután perbe is akarják fogni őt. De Hlinka fennen hangoztatja, hogy nem fél a börtöntől, mert ő már látta a börtön kapuit becsukódni, de látta azokat kinyílni is : történjék tehát, aminek történnie kell. — Hlinka nem volt sohasem magyarbarát. Nem szeretett sohasem bennünket. Fönt, a Kárpátok magas bércei között, Rózsahegy városkában mindig csak a tótok különválásáról, önállóságáról álmodozott s kész volt bárkivel is szövetkezni, hogy tói testvéreit a magyar „járomból“ kiszabadíthassa. Kapóra jött ez a cseheknek, akik, tudjuk, mir mindent Ígértek a tótoknak. És Hlinka hallgatott a szirénhangokra: a Felvidék elszakadt Magyarországtól 1918. október 28-án. Azonban 1919. október 9-én Hlinkának Poprádrói már menekülnie kellett a csehek elől, mert, még mielőtt egyéves évfordulóját ünnepelhették volna a nagy egyesülésnek, Hlinkáék észrevették, mennyire becsapták a csehek a tótokat s ez ellen szónokolt már akkor Hlinka, aki nagy kerülővel Párisba ment s ott valamikép elintézést nyert a kis ügy. Hlinka azután ismét behódolt a cseheknek, de sohasem érezte magát teljesen jól a csehek társaságában. Mikor azután látta, mint megy tönkre a Felvidék ipara s vele együtt a tót nép, miképen kényszerülnek a tótok cseh testvéreik fojtó ölelései elől kivándorolni Amerikába, az a meggyőződés érlelődött meg benne, hogy a tót népnek nem kell a cseh testvér, nem kell annak semmiféle autonómia, hanem kell kenyér, amit azonban csak akkor szerezhet meg, csak akkor biztosíthat magának, ha a Felvidék a maga teljességében visszacsatlakozik Magyarországhoz, ahová egy évezreden át tartozott. A Felvidéknek csak Magyarország adhat kenyeret, hiábavaló tehát mindenféle „tudományos“ fejtegetés, de hiába mindenféle fegyveres erőszak is, a lótok csak visz* szakivánkoznak ide és ez a kívánságuk teljesedik is. Európa már nem hajlandó tovább öl betett kezekkel nézni azt a rettenetes zűrzavart, ami itt a békeszerződések nyomán uralkodik s azért változtat eddigi politikáján. A tótok megmozdulása sokkal többet jelent, mint holmi kis elégedetlenkedést. Az ő fellépésük parancs Európának, hogy állítsa helyre a Dunavölgyben a régi állapotokat. És ez a parancs erősebb, mint néhány lepénzelt politikusnak ha- zudozása. Nagy fénnyel tartották meg az idei Szent István ünnepet. Budapest, augusztus 21. A fővárosban a vidék lakosságának bevonásav ú az idén pazar disz- ben ünnepelték Szent István király napját. Kora reggel zarándokoltak már a várba az emberek, hogy résztvegyenek a Szent Jobb körmeneíben. Festő népviseletben jelentek meg a vidéki küldöttségek, amelyek közül kitűntek a Gyöngyösbokréta szereplői. A Várkápolnában gyülekeztek az ország előkelőségei. Megjelent a kormányzó is. A koronázó templomban Serédi hercegprímás poníifikált ünnepi szentmisét, majd 7211 órakor megindult a körmenet, amelyben 40 ezer ember vett részt, köztük a sok külföldi cserkész és felnőtt. Szent István napján avatta fel a Ludovika végzett növendékeit hadnagyokká a kormányzó képviseletében vitéz Kárpáthy Kamilló, a honvédség főparancsnoka. Délután adták elő a Városi Színházban a Gyöngyösbokrétát rengeteg idegen jelenlétében, akiknek nagyon tetszett a bemutatás. A német Hitler-ifjak, akik szintén résztvettek a délelőtti körmenetben, délben megkoszorúzták a Névtelen Hős emlékkövét. Este 10 órakor pompás tűzijáték volt a Gellérthegyen. Külföldről érkező jelentések szerint a külföldi magyar kolóniák Szent István napján ünnepi istentiszteleteken vettek részt. Nagy lelkesedéssel fogadták az angol cserkészeket Zalaegerszegen. A peviziópől beszélt az angol cserkészek vezetője A Zalavármegye meglátogatása céljából a jamboree után Magyar- országon maradt 82 angol cserkész ma délben Keszthelyről Zalaegerszegre érkezett. A város vezetősége nagy előkészületeket telt fogadásukra, s igy az angol cserkészek látogatása ünnepélyes keretek között folyt le. A Szent István napjára kitűzött magyar zászlók hétfőre is a házakon maradiak, jeiezve, hogy ez a nap is ünnepe Zalaegerszegnek, mert annak az országnak fiait fogadja, amely az elsők között volt a magyar fájdalom felismerésében. A magyar zászlókon kívül a főtéren angol zászlót is lengetett a szél. A közönség délelőtt fél 12 órára teljesen megtöltötte a Szentháromság-szobor előtti teret. Felvonultak a zalaegerszegi cserkészek, a tisztikar tagjai, a hatóságok és egyesületek képviselői, magyar ruhás leányok, valamint a társadalom minden rétegének tagjai. Mikrofont és hangszórót szereltek fel a térre az ünnepély közvetítése céljából. Az angol cserkészek kora délelőtt indultak e! Keszthelyről. Útközben Bakon, a Károlyi-urada lomban bőséges tízórai fogadta őket a grófnő előzékenységéből. A cserkészcsapat a szokásos táborozási helyen, a Fülemülevölgyben helyezkedett el s ott költötték el jóízűen a finom ételeket és iíalokat. Innét folytatták útjukat és fél 12 óra után érkeztek meg Zalaegerszegre, négy autóbusszal. Az állomásnál magyar cserkészek szálltak fel az első autóbuszra magyar és angol zászlókkal. A vármegyeháza előtt megállották a kocsik, a vendégek kiszáilottak és menetbe fejlődve megindultak a Szentháromságszobor elé parancsnokuk, Mr. Morrison, továbbá Pásztor Imre megyei elnök és Bődy Zoltán dr. főtitkár vezetésével. A magyar cserkészek és a közönség éljenzéssel, valamint Hip-Hip-Hurrával fogadta őket. Az üdvözlés. A téren való felállás után a hangszóróból kiáradt a térre az angol himnusz, majd Farkas Tibor dr. országgyűlési képviselő állott a mikrofon elé és angol nyelvű beszédben köszöntötte a vendégeket. Rámutatott, mennyire fontos az idegen országbeliek számára ama ország lelkének megismerése, amelyben utaznak. Egy ország lelkét azonban inkább a falvakban és a kisvárosokban lehet megismerni, mint a fővárosban. Az angol cserkészek erre vállalkoztak, s ez alkalomból szívélyesen üdvözli őket Zalaegerszegen. Az angolok vezetője, Morrison hálás köszönetét fejezte ki válaszában a szives fogadtatásért. Kijelentette, hogy városról-városra járva mindenütt sok kedvességet, szeretetet tapasztaltak, s már alig talál köszönő szavakat. Ők országuk követeinek tekintik magukat és nem jöhettek volna követekként szebb országba, mint Magyarországba. Beszédét azzal fejezte be, hogy az angolok kívánják, hogy Magyarország vágyai és kívánságai valóra váljanak. Ezekkel a törekvésekkel a mostani látogatás után még inkább azonosítják magukat. Az angolnyelvü beszédeket az angolok egyik kísérője, Bődy József keszthelyi tanító tolmácsolta magyarul. A revízióra vonatkozó kijelentést kitörő éljenzés követte. Az angol cserkészek ekkor hip, hip, hurrában törtek ki, majd a magyarruhás leányok virágot nyújtottak át minden angol cserkésznek. A fogadtatási ünnepséget a magyar Himnusz fejezte be. Utána az angol cserkészek csoportokra oszlottak. Egyik részük fürdeni ment, más részük a várost tekintette meg. Fél 2 órakor társas ebéd volt az Arany Bárányban. Délután angol-magyar futballmérkőzés és családias tánc- mulatság lesz a Move pályán. A leányiskolák igazgatóságai megengedték, hogy ezen a családias összejövetelen növendékeik szüleik kíséretében megjelenhessenek. A francia csendesség megszállotta Andorrát. Páris, augusztus 21. Szombaton 50 francia csendőr megszállotta a Pyrenneusokban fekvő kis Andorra köztársaságot. Egy francia társaság nemrég nagy villamos művet épített Andorrában a vizi erő kihasználása céliából. Az erőmű miatt viszály keletkezett a köztársaság és a társaság között s ezért történt a beavatkozás a francia hatóságok részéről. Andorra elnöke tiltakozó gyűlést hivott össze a megszállás ellen, de a gyüies megtartásai a franciák nem engedélyezték. Az elnök nem hajlandó átadni a parlament kulcsait. Andorra semlegességét utóljára 1894-ben sértették meg, amikor 900 francia forradalmár szállta meg a köztársaságot, mert azt hitték, hogy lakói a spanyolokat támogatják. Ghandi megbetegedett. London, augusztus 21. Ghandi vesebántalmakban megbetegedett, ezért a börtönből kórházba szállították. Ennek ellenére sem hagyta abba „mindhalálig“ tartó éhség- sztrájkját. Hivei nagy aggodalommal figyelik állapotát.
