Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-17 / 184. szám

XVI. é«to&9«m 184 szóm Apa SO fillér Augusztus 17. Csütörtök. útnak . , ásIió plébános F6tisxte1endö Gosxtony Za\acsány 54 SYEIDJSAS Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. aeríBsitőség és tiaflóllTatal: Zalaenermi, titcfiiiyi-tfó i. íeisloisz: 128. — rióKszeríesztöséo: KeszHely, Kossutli L.-n. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ■nsBssnnHnnHHni Előfizetési árak : egy hónapra 2 penge", negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Nyolcvan angol cserkész hat napot Zalában tölt. A jövő hét elején érkeznek Zalaegerszegre. — Bezárult a cserkészvilágtábor. A gödöllői világtábor kedden este hivatalosan is bezárult. A külföldiek nagy része már az utolsó napokban elutazott, s ma, szerdán délelőtt újabb csapatok indultak útnak. A külfö diek közül sokan azonban nem utaznak még el Magyarországról, hanem az ország különböző vidékein láto­gatásokat tesznek. A magyar cserkészek túlnyomó része ma indult el a világtá­borból, igy a zalaiak is. A zala­egerszegi csapatok is hazafelé indultak ma kora délután és vagy hajnalban érkeznek haza. A ka nizsai cserkészek holnap, csütör­tökön hajnali 4 órakor érkeznek meg. Már a jamboree előtt szó volt arról, hogy a viltágtábor végez­tével külföldi cserkészek jönnek Zalába. A táborozás során ez terv veszélyben forgott, az utolsó na­pokban azonban Pásztor Imre megyei elnök és Body Zoltán dr. főtitkár mégis biztosítani tudiák a terv valóra váltását. Megálla­podtak az illetékesekkel és a megállapodás értelmében ma 80 angol cserkész indult e! Zalába, ahol hat nap dí töltenek. Táboro­zási helyük Keszthely lesz és in­nét rándulnak ki Badacsonyba, Tapolcára és Zalaegerszegre. A megyeszékhelyre valószínűen au­gusztus 22 én érkeznek autókon. Délelőtt lesz a fogadtatás és a város megtekintése. Délben a város ebédet ad a cserkészek tiszteletére, délután pedig majálist lerveznek az Alsóerdőn. A megyei cserkészvezetők már most felhívják a közönség figyelmét a látoga­tásra. Mivel Egerszegen megmu­tatni való kevés van, a vendégek előtt a vendégszeretettel kell a látogatást felejthetetlenné tenni. Annál inkább szükség van a ba­rátságos fogadtatásra, mivel ed­dig ebben a tekintetben más vi­déki városok elkényeztették a kül­földi cserkészeket. Az egerszegi asszonyok, leányok, de a férfiak is ezúttal megmutathatják, hogy tudnak a vendéggel bánni anél­kül, hogy azok a barátkozást zaklatásnak éreznék. Ma délben jelentik Gödöllőről, hogy 82 angol cserkész Pásztor Imre megyei elnök és Body Zol­tán. dr. főtitkár vezetésével elin­dult Keszthelyre, ahova estefelé érkeznek meg. A világtábor gyomra. A táborparancsnokság közlése szerint a kéthetes táborozás alatt elfogyott 300 ezer kilogramm ke­nyér, 250 ezer liter tej, 60 ezer kg. burgonya, félmillió darab to­jás, 5 ezer kg. méz. Elhasználtak 30 vagon szalmát, 70 vagon tű­zifát. A látogatok elfogyasztottak félmillió darab sóskiflit, ugyan­annyi pohár ásványvizet, 1G0 ezer pohár sört, 5 e>er darab debre cenit, 10 ezer menüt. Zalából indult ki az adébusa gondolata. Malatinszky Ferenc, felsőházi tag, a vármegye közigazgatási bizottságában már hónapokkal ez­előtt hangoztatta olyan kormány­rendeletek szükségességét, ame­lyek lehetővé teszik az adóknak terményekben való levonását és ebben az irányban a kormányhoz feliratot intézni is javasolt. Javas­latát a közigazgatási bizottság hétfői ülésén megismételte, de alig hangzott az el, máris hire érkezett, hogy a kormány foglal­kozik ezzel a kérdéssel, sőt az erre vonatkozó rendelet hamarosan meg is jelenik. A rendelet azon­ban csak az adóhátralékoknak le­rovását engedélyezi búzában és rozsban, a folyó évi adót pedig készpénzben kell befizetni, mert az államnak szüksége van pénz­beli bevételekre, hogy fizetési kö • telezettségeinek eleget tehessen. A kormány, — mint a jelentések­ből olvasható, -- már régebben foglalkozott ezzel a tervvel, amit azonban azért hozhatott csak most nyilvánosságra, mert a termés- mennyiség és búzakivitel tekinte­tében csak most jutottak rendel­kezésére a szükséges adatok. Ezért szólja le néhány kormány- párti lap annyira Eckhardt Tibort, a független kisgazdapárt vezérét, aki két nappal azelőtt nyílt leve­let intézett a miniszterelnökhöz s abban állást foglalta mezőgazda­ság adójának búzában és rozsban való fizetése mellett. „Utószülött levéléről és „magas lóról kitanitó szellemiről beszélnek ezek a lapok, amikor Eckhardt nyílt le­velét emlitik, ezzel akarják fokozni a kormánynak érdemeit, hogy már régebben foglalkozott ezzel a tervvel. .. Csodálatos azonban, hogy a kormánynak minden ter­véről tudnak jóelőre, mielőtt azok a nyilvánosság számára megértek volna, csak épen erről nem tudott senki sem, holott, — mint a szubvenciósok „utószülött“ közle­ményeiből megtudhatjuk, a kor­mány ezzel már hosszú időn át foglalkozott. Annyira hét lakat alatt őrizték ezt a titkot, hogy még a kormányhoz legközelebb állók sem tudtak róla semmit sem. Hiszen Gyömörey György főispán a közigazgatási bizottság ülésén Malatinszky Ferenc javaslatára adott válaszában helyesnek, de kivihetetlennek tartotta a termé­szetben való adózást, mert, — mint mondotta, — annak végre­hajtásánál új szervekre volna szükség. Mire Malatinszky Ferenc megjegyezte, hogy van elég tiszt­viselő az adóhivatalokban, azok elvégezhetnék a munkát. És, ami kor efelől itt, Zalaegerszegen vi­táztak, akkor Budapesten már harmadnaposak voltak az intéz­kedések, mert a MTI-nak hétfői jelentése szerint „a pénzügymi­niszter a földmivelésügyi minisz­terrel való letárgyalás után már szétküldötte a minisztertanács tagjainak ama rendelettervezetét amely az adóhátralékoknak bizo­nyos terményekkel való lerovása tárgyában intézkedik“. — Ezek után most már csak az a kívá­natos, hogy a kibocsátásra kerülő rendelet olyan legyen, amely meg­felel a hozzáfűzött várakozások­nak, vagyis segít ott, ahol segí­teni kell és lehet. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pedig eredményként könyvelheti el a rendeletet, mert az bizonyos, hogy előbb vetette föl az eszmét, mint a kormány, bátran állíthat­juk tehát, hogy a kormány új rendeletével a Zalából kiindult gondolatot váltja valóra. A jövő héten újabb gabonakon­ferencia kezdődik Londonban. Genf, augusztus 16. A négy tengerentúli gabonatermelő ország, az Egyesültállamok, Argentina, Kanada és Ausztrália újabb ga­bonaértekezletre hívták össze azt a 26 európai országot, amelyek a gabonakivitelben és behozatal­ban érdekelve vannak, köztük Ma­gyarországot. Az értekezlet aug. 21-én kezdődik. A cél egyezmény létesítése a gabonaelhelyezés és vásárlás kérdésében. Az újabb tárgyalások kiinduló pontja a négy tengerentúli állam megegyezése és az a tanácskozás, amely a gabonatermelő államok között legutóbb Londonban íefoiyt. A tengerentúli államok elsősorban a keleteurópai búzatermelő orszá­gokkal akarnak megegyezni a ki­viteli kontingens tekintetében. A legutóbbi londoni konferencián ez nem sikerült, mive! az európai országok visszautasították a ten­gerentúli államok ajánlatát. Londonban már folynak az előkészületek a konferenciára. Washingtoni jelentés szerint az amerikai földművelésügyi minisz­ter kijelentette, hogy az importáló országok közül eddig csak Ausz­tria és Anglia a hajlandók az együttműködésre a termelő álla­mokkal. London, augusztus 16. Az újabb buzaértekezlette! kapcsolat­ban jelentik, hogy a tengerentúli és a dunai államok között eddig olyan megegyezés van, hogy a tengerentúli államok 15 száza­lékkal csökkentik termésüket, a dunai államok pedig a következő évben 54 millió bushel, azután pedig 50 millió bushel búzát vihetnek ki. Az importáló álla­moktól termelésük csökkentését és a vámok mérséklését kérik, de még nincs megegyezés. A háiiiparí egyesület a jövőben is az insógakoió kenetében folytatja működését. A Vármegyei Háziipari Termelő és Értékesítő Egyesület ma dél­előtt Szalay Gyula dr. vármegyei tiszti főügyész elnökletével köz­gyűlést tartott. Szalay Gyula dr. a gyűlés megnyitása után bejelen­tette, hogy az egyesület szövetke­zeti alapon nem működött, mert szövetkezetté nem is alakult s a befolyt pénzeket az alispán mint alapot kezelte, amelyből az inség- akció keretében a községek utján bocsátott kisebb-nagyobb össze­geket az érdekeltek rendelkezé­sére. L i 1 1 i k Béla titkár jelentése következett ezután. Az egyesület vagyona volt 1932. év végén 14.521'80 P, melyből 7000 P-t a kereskedelmi miniszter segélyként 1 adott, a többi üzletrészek jegy­zése folytán gyűlt egybe. Kiadá­sok nincsenek. Az adminisztrációt ingyen végzik, a levelezés az al- ispáni hivatal utján történik. Köl­csönt adtak nyersanyagok beszer­zésére stb. a következő községek­nek : Sümegnek 500, Tapolcának 1500, Gógánfának 30, Nagykani­zsának és Zalaegerszegnek 2C00— 2000, az ősi háziipar fejlesztésére több községnek 20—20, összesen 160 pengőt. A kölcsönöket május 31-íg kellett volna visszafizetni, ami azonban a községek anyagi helyzetére tekintettel nem történ­hetett meg. Tapolca visszafizette a kölcsönt, Nagykanizsa a vissza­fizetésre egy évi haladékot kért, mert a munka ott még folyamat-

Next

/
Thumbnails
Contents