Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)
1933-08-13 / 182. szám
6 Zaiamegyei Újság 1933 augusztus 13. A ZTE úszó és futballmérkőzése. A ZTE vasárnapra értékes programmról gondoskodott. Délután 3 órakor a kaszaházai fürdőben a ZTE úszói mérkőznek meg a Tapolcai IAC úszóival. — Délután 5 órakor a Jákum-utcai sporttelepen a zö'd-fehérek a Soproni VSE futballcsapatával mérkőznek. A két csapat között erős küzdelemre van kilátás. A Move ZSE atlétái Szombathelyre utaztak, ahol ma délután kezdődik az északnyugati kerület atlétikai bajnoksága, mely egyben a Szent Imre vándordíjért is folyik. Zalaegerszegről a következők indulnak a különböző számokban: Farkas Ferenc, Ta- nics István, Kántor László, Feili Gyula. A ZTE—TíAC uszóverseny vasárnap délután pontban 3 órakor kezdődik a kaszaházi strandfürdő versenypáján és nem 2 órakor, mint a falragaszon olvasható. A Move lövészszakosztálya f. hó 13-án, vasárnap délután 5 órai kezdettel miniatűr céllövő versenyt rendez Horthy-léri lövöldéjében. A verseny számai: őz- bakíábla, repülő kacsa, alaklövés, futó szarvas. A versenyre minden helybeli lövészt szívesen lát a vezetőség, mert e versenyt kis nevezési dijak mellett propaganda célból rendezi. Éremdijazás. A kövágóőrsi leventeegyesület új sportpályáját augusztus 15-én avatják fel ünnepélyes keretek között. Az ünnepélyen résztvesznek a környék leventecsapatai. A Keszthelyi Yacht Club f. hó 13-án, vasárnap délután 4 órai kezdettel vitorlás és evezős versenyt rendez a clubház előtti öbölben. A versenyek után 6-kor látványos propaganda felvonulást és gyakorlatozást tart a club 20 vitorlás hajója. A tiszteletdijakat este fél 10-kor a Hullám nagytermében osztják ki, majd tánc fejezi be a vizisport 'napot, mit a Club részéről gondos és precíz előkészítés, a közönség részéről pedig nagy érdeklődés előz meg. SZÜLÖK FIGYELMÉBE! Rendkívüli jutányos ár! Erzsébet Leányotthon (Studentinenheim) GYŐR, Andrássy-ut 42 sz. Ideális otthon, gondos, vallásos nevelés, absolut felügyelet, napi rendszeres korrepetálás, idegen nyelvű társalgás. Havi ellátási dij 60 pengő, mosás nélkül 50 pengő. RITTER ERZSÉBET Felelős kiadó: ARANY KÁROLY. Kiadja: a „ZRÍNYI- Nyomdaipar és Kfmkaraskedóa Rt. Zalaegergaar. Gazdaság. A kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. A gyümölcsritkítás fontosságáról Egyik cikkem keretében azt hangoztattam, hogy az egyénileg szebben nevelt gyümölcsöt mmdig jobban keresi, s főleg , jobban fizeti a piac. Azért most pár sorban — bár nem időszerű, ezen tavasz utáni munka, — de talán a mulasztás éppen most legszembeötlőbb, ennélfogva úgy i vélem, nem árt már most felhívni a gyümölcsfdtulajdonosok figyelmét, hogy okulva a látott sok apró gyümölcsön, bőven legyen idejük gondolkodni a teendőkön. A gyümölcsritkitás legalábbis olyan fontosságú teendő a gyümölcsösben, mint a kártevők elleni védekezés. Jelenleg csak a kajszibarackfákat említem, melyekből szép példányokat látok kiskertekben és udvarokban a hasznosságuk mellett a diszfaszerepét is szépen betölteni. A roskadásig többé-kevésbé apró gyümölcsökkel megrakott ágak különféle támogatással és kötözéssel vannak biztosítva, nem éppen díszére az udvarnak és kertnek, de mindenesetve kárára a fának. Még amikor a gyümölcsritkitás időszerű volt (május hó) említettem egyik tulajdonosnak, hogy nagy vétek ezt a szegény kis fács- kát nem tehermentesíteni ettől a sok, illetve gazdagon kötődött gyümölcstől, de a tulajdonos nemhogy a ritkitásról hallgatott volna meg engem, hanem nekem kellett végighallgatnom nagy sajnálkozással előadott afeletti fájdalmát, hogy úgyis mennyi lehullott már virágzás után s dehogy vesz ő le, egy darabot sem. Látva azt a lesújtó hatást, amit a virágzás utáni természetes gyümölcshullás váltott ki, nem kísérleteztem tovább a ritkítás nagy- fontosságú ismertetésével. Tudvalevő, hogy az elvirágzás után a sok apró gyümölcs egy része különböző okok miatt lehull, — sajnos néha a kelletnél is több, — de vannak esztendők, amikor ezen természetes ’gyümölcshullás nem következik be, illetve csak olyan kismértékben, hogy a fák szinte roskadoznak a termés alatt, ilyenkor aztán, — ha fájó szívvel is, — de meg kell ritkítani * a termesztőnek a tulsürüen kötött gyümölcsöket. A mai nagy ráérős világban sem érnek rá az emberek, hogy a gyümölcsfa élettani ismertetését végighallgassák, azért ebből csak annyit, hogy a gyümölcsfa életét kíméljük a ritkítással, a ritkított gyümölcsfa rendszeresen terem, egy túltermelt fa évekig sem heveri ki erőveszteségét, jövő évi rügyei gyengébben fejlődnek s igy kevésbé állnak ellen fagynak, kártevőknek. Egy pár példával igyekezom alátámasztani ezen eljárás fontosságát: Láttam az ősszel ugyancsak kiskertekben és udvarokban szépen kaccsozott Chrysanthemum-okat, azt kérdem most a kedves virágszerető tulajdonosoktól, hogy miért kaccsozzák meg Chrysan- themum-jaikat? A 15 —20 bimbóból kettőt-hármat, sok esetben csak egyet hagynak meg, azért ugye, hogy szép nagyvirágú legyen, nem mindig saját gyönyörűségükre, hanem sokszor versengésből is. Hogy az a pár nagy virág értékeseb a 15—20 kicsinél, azzal tisztában vagyunk s meg is kaccsozzuk évről-évre. Éppúgy nem hagyja el a gondos háziasszony kertjében a petrezselyem és a sárgarépa ritkítást sem. A gazda nagy súlyt helyez a tengeri, vagy a takarmányrépa ritkítására. Az erdésznek törvény irja elő az erdő ritkítását s mindezt miért? a szebb egyedekért, me-, lyek értékesebbek és gazdaságosabbak. Ezekből láthatjuk, hogy a gyümölcstermesztésre, illetve a jobbtermesztésre vajmi kevés gondunk volt eddig. A gyümölcsfa épen azon természeti törvényszerűségnél fogva hozza rengeteg virágát, majd gyümölcsét, melyeket azonban a rendelkezésére álló tápanyagból kellőképen kifejleszteni nem tud, mint épen az Chrysanthemum. A gondos tulajdonos dolga marad tehát gyümöcsfáját szemmel tartva nem visszariadni egy kis gyümölcsritkitástól, mely- lyel gyümölcsfája életét, rendszeres termését segíti elő. A meg- ritkitott gyümölcsfa azáltal, hogy sokszor felét is leszedjük, súlyban nem terem kevesebb gyümölcsöt, mert a megmaradt gyümölcs nagyobbra nő, továbbá színesebb és határozottan izletesebb is lesz, — mint ilyen amellett, hogy a fa jövőjére is nagy kihatással lévén, — értékesebb az eladónak, de a vevőnek is, mert nem vékonyhusu, magvas gyümölcsöt vesz. A ritkítás szabályairól, — szerény tapasztalatom szerint, — az vált be leginkább, hogy a kifejlett gyümölcs kb. másfélszeresére ritkítsuk, vagyis kajszinál 6—10 cm.-re és pedig a természetes gyümölcshullás után minél előbb, mert a későbbi ritkítás, amikor a gyümölcs egyharmad nagyságát elérte, különösen a csontárosoknál, amikor a magot burkoló héj már megkeményedett, a ritkításnak kielégítő eredménye nem lesz. Végül még megemlítem, hogy a ritkításnál elsősorban a kukacos, hibás gyümölcsöket vegyük le, ami után természetesen kevesebb lesz a férges gyümölcsünk is. Kazay Gyula városi főkertész. MAGYARORSZÄG aranykoszorus mestere SZLEZÁK LÁSZLÓ harang- és ércöntőde, harangfelszerelés és [haranglábgyár Budapest, VI., Frangepán-utca 77 Telefon : Lipót 91-3-53 Az 1930. évi párisi világkiál- iitáson díszoklevéllel, 1921- és 1923. évi vasipari kiállítás son aranyéremmel, az 1925. és 1926. évi kézműipari tárlaton kormánydiszoklevéllel, 1927. és 1928. évi budapesti, székesfehérvári, szentesi és szombathelyi kiállításokon nagy aranyéremmel és az 193U. évi Nemzetközi Vásáron emléklappal kitüntetve. „Pro Ecclesia et Ponti- fice“ pápai érdemkereszt tulajdonosa. Bpest-B;í városi főplébániatemplom ré- l s zére kés. itett 2400 kgr. „Pok'ármester [ iarang % ■: elyet 1928 nov. 25-én szentelt i fsi Dr. S3rí; i Jüsziicián bíboros íiercegprimás ír. A budapesti Bazilika 7945 kgr-os új Szent Imre hősök harangját készítette és szerelte fel. Tropikál msxmwmmmi ■ ...nsmaBmmsms nyári férfi ruhaszövetek NE IW gyürődik — könnyű — tartós — mosható - mindig elegáns. BURETT: m pengő I*—, 1-20, 1-30 méterenkénti árban. Práger Keszthely
