Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-08-13 / 182. szám

2 Zalamegye: Újság 1933 augusztus 13. Nem lehet lakást feltételesen felmondani. Krónika. A nemzetek szövetsége Felkére egy jó urat, Figyelje meg, hogy a magyar Költségvetés hogy mutat. És ez az ur, neve Tejler, Rendjén végzi munkáját, Böngész, kutat s megtalálja Országunknak sok baját. Ad is nekünk jó tanácsot, Sokkal többet, mint kalácsot, Oktat arra, mit tegyünk, Hogy boldogok is legyünk. Tejler ur a többek között Sokalja a kiadást, És gyógyszerül ajánlgatja A további „faragást“. Hát kérem, én e tanácsot Valamivel megtoldom S remélem is, hogy a kérdést Sikeresen megoldom. Tanácsolom, hogy egy évig, — Teljesen ám és nem félig, — Az állam ne fizessen Sehova egy fillért sem. Azt hiszem, ha Tejler ur még Egypár évig dirigál, Tanácsával föltétlenül Az én eszmém mellé áli. Mert a helyzet úgy sem javul, Folytonosan csak romlik És további csökkentéssel Már minden fal leomlik. Tervem szerint így az állam Jól jönne ki igazában : Mindenünnen csak kapna, , De sehova sem adna. Szívleljék meg tanácsomat Nem csak nálunk, másutt is, És kövessék, országuk ha Gazdag is, ha koldus is . . . — Ezután most soraimhoz Valamicskét még írnék : Nem vagyunk mi oly szegények, Mint azt sokan tán hinnék. Vagyon nekünk, amit tudunk, S amibe majd belefulunk, Vagyon bizony most nekünk Rettenetes — melegünk. Ipszilon. —Yillamossági — vállalatot nyitottam! ZALAEGERSZEGEN Kossuth Lajos u. 50 sz. alatt Jótál3á§ mellett ELVÁLLALOK: villamos világítási és erőátviteli berendezések, rádiók, villámhárítók szerelését és javítását dinamók és motorok tekercselését stb. A n. é. közönség szives pártfogá­sát kéri: TUNGLELEK 5993 villanyszerelő. — Mozivetitésre alkalmas színes diapozi?ivek a keszthely, kiadóban megrendelhetők. A budapesti törvényszék egy lakásfelmondási üggyel kapcso­latban igen érdekes elvi jelentő­ségű döntést hozott. A lakás bérlője levelet küldött a háztulaj­donosnak, amelyben kérte, hogy szállítsa le a lakbért, különben a lakást felmondja. A háziúr nem teljesitetíe a bérlő kívánságát, mire az illető a bírósághoz for­dult és kérte a felmondás érvé­nyességének kimondását. A járás bíróság a felmondást érvényes­nek mondotta ki és arra az állás­pontra helyezkedett, hogy a levél a bérleszállitás nem teljesítése esetére felmondást tartalmazott. Felebbezés folytán a törvényszék elé került az ügy, amely a fel­mondási keresetet elutasította, s a következőkben szegezte le ál­láspontját : birói gyakorlatban követett jogszabály, hogy a bér­lemény felmondásának, a bérlet tárgya s a felmondás időpontjá­nak feltüntetésével határozottnak és feltétlennek kell lenni, hogy arra az ellenfél világosan meg­tehesse elfogadási, vvgy el nem fogadási nyilatkozatát. Minthogy jelen esetben a felmondás fel­tételhez volt kötve, azt nem le­hetett érvényesnek tekinteni. MEGHÍVÓ. Vasárnap, 13-án és kedden 15-én kávé próbafőzést tartunk a Kossuth Lajos utca 31 sz. alatti fióküzleUinkben. Kérjük igen tisztelt vevőinket, hogy a próbafözésen látogatásukkal bennünket megtisztelni méltoztassanak. Hozzátar­tozóikat és ismerőseiket is kész öröm­mel látjuk. Meinl Gyula rt. fióküzlete Keszthely, Kossuth Lajos u. 31. imaszerü áhitatta! olvasunk a nagy szellem utolsó sorait. Nap­lója utolsó sorai: (1860) 30-ten (t. i. márc.) Verzweifelt. Kann nicht leben und auch nicht ster­ben. 31-ten. Bin verloren ! Szé­chenyi Imre des Abends mich besucht. 1-ten April . . . Kann mich nicht retten — ezek az utolsó sorai naplójában s azután hét nap múlva április 8-án agyonlőtte magát. Lelki bátorítást, erős magyar hitet nyerek-e történelmi emlé­kek között. Lelkem teleitta ma­gát a múlt szépségeivel. Álmo­dozva tekintek mégegyszer a kincsekre s a múzeumi jelző harang riaszt fel és szólít vissza a főváros rohanó, zajos életébe ... Dr. Litványi László. Milyen könyvel kell vezetni a kisiparosoknak. Önálló kisiparos az alábbi könyvek vezetésére van köielezve : 1. Megrendelési könyv. Ebbe a könyvbe sorrendben be kell ve­zetni a megrendelő nevét, pon­tos lakhelyét, a megrendelt munka megjelölését, a kialkudott munka­dijat, a szállítás napját és végül a munkadij megfizetésének nap­ját és összegét. 2. Pénztárkönyv. A pénztárkönyv az összes üzleti bevételeket és kiadásokat tünteti fel, időrendi sorrendben. Beve- zetendők tehát az összes bevéte- telek és kiadások, amelyek közé azonban a háztartási kiadásokat nem szabad felvenni. 3. Anyag- beszerzési könyv. Az anyagbe­szerzési könyvbe számlák vagy jegyzékek szerint a beszerzés sor­rendjében be kell vezetni a) vá­sárlás napját, vagyis a jegyzék, számla keltét, b) a beszerzési forrást, vagyis a S2ámlázó cég nevét és lakhelyét, c) a számla összegét, vagyis az anyag vétel­árát. Az anyagbeszerzési könyet az év végén te kell zárnia. Leltá­rozás utján meg kell állapítani a készletet és a könyvben ezt is fel kell tüntetni, minta következő üzleti évre átvitt anyagkészletet. Az anyagkészletet minden eset­ben a beszerzési áron kell ér­tékelni. Az aló! kivétel nincs. Ha pedig nem volna megállapítható, hogy az év végén meglevő anyag- készlet melyik beszerzésből ma­radt fenn, úgy a legutóbbi be­szerzési árat kell alapul venni. Egy óra a Bécsből visszakapott műkincsek és történeti emlékek között. Nemzeti Muzeum, augusztus hó. Alig egy hónapja, hogy a Nemzeti Muzeum közszemlére bo­csátotta a bécsi cs. és kir. ud­vari hitbizományi gyűjtemények­ből visszakapott műkincseket és történeti emlékeket. A Monarchia összeomlása után az osztrák ál­lam vette át állami kezelésbe a hitbizományi gyűjteményeket, ame­lyekben, mint az köztudomású, igen sok magyar származású mű­kincs és történeti emlék van. A magyar társadalmi és tudomá­nyos körökben 1919-ben már széleskörű mozgalom indult meg ezek visszaszerzéséért. Gerevich Tibor dr. egyetemi tanárnak si­került is a trianoni békeszerző­désbe a 177. §-t felvétetnie, mely Ausztriát „a magyar szellemi tu­lajdon fogalma alá tartozó tár­gyak“ visszaadására kötelezte. Ez a nem egész világos fogalmi meghatározás sokáig késleltette szellemi javaink kiadatását. Az osztrákok a szellemi tulajdont csak a mai, megcsonkított országra vonatkozóan voltak hajlandók figyelembe venni. A Corvináknál is kétségbe vonták azok kizáró­lagosan magyar szellemi tulajdon jellegét. Sok-sok tárgyalás után végre abban állapodtak meg, hogy az olyan tárgyak, amelyek a két állam közös kulturjavához tartoznak — elidegenítésük tilal­mazva van. Tíz évi tárgyalás után 1932. nov. 27-én végre Ve­lencében megkötötték és aláírták a magyar meghatalmazottak „a múzeumi és könyvtári állományok tárgyában“ kötött egyezményt. Végigtekintve a kiállítást, fáj­dalommal tölti el a szemlélőt, hogy hiányzik a visszaszerzett műkincsek közül a hires nagy- szentmiklósi aranylelet, aztán a Bocskay-korona. Viszont sok olyan tárgy van, amely idegen a magyar szellemnek. Ezeket olyan más tárgyak fejében kaptuk, ame­lyek Bécsben maradtak. A sok műkincs és történeti emlék között van néhány olyan is, amely nemcsak a szaktudóst, de a műveltebb közönséget is érdekli, ilyen mindjárt a legelső: Anonymusnak, Béla király jegy­zőjének a magyarok tetteiről irt hires és sokat emlegetett könyve. Színes nagy kezdőbetűvel, vörös fejezetkezdő nagybetűkkel díszített latin-nyelvű hártya-kódex ez. A kódex kezdő lapja van épen ki­nyitva, a sokat vitatott „P. dictus magister“ kezdősorai olvashatók. Hazakerült a legszebb magyar krónika is, melyet a maga egé­szében Magyarországon állítottak elő: Márk képeskrónikája. Igen díszes kódex. A legrégibb ma­gyar nyelvű apácaregulák kódexe is birtokunkban van már, — a Birk-kódex. A magyar tulajdon­ban levő Corvinák legszebb da­rabja : a Philostratus. A miniatu- rokat Boccardino Vecchio, a flo- renci miniaturfestés egyik legna­gyobb művésze készítette. Azon­kívül a Magyar Törvénytár két legrégibb kézirata, 16 Corvin- codex, Mátyás és Beatrix márvány- reliefjei, II. Lajos fegyverzete, sok festmény, a világháború anyagá­ból ágyuk, fegyverek stb. A török hódoltság idejéből bennünket, zalaiakat, érdeklő le­velet is találtam. 1864. augusz­tus 14-én Kovács István sümegi kapitány irta Esterházy János vicegenerálishoz, amelyben értesíti a Sümeg körüli, zalamegyei és Balaton melléki helyzetről és a törökkel vívott portyázó harcokról. Figyeljem a látogatókat: hol is időznek legtovább, mi is érdekli a laikus közönséget ilyen törté­nelmi kiállításon, ahol minden egyes tárgyhoz egy-egy regény fűződik. A festményeken, fegyve­reken, codexeken elég hamar át- siklanak, de Széchenyi István naplói és szatírái vonzzák a kö­zönséget. Lehetetlen is érző ma­gyar szívnek e szent emlékek ! előtt közönbösen elhaladnia. Mély megilietődéssel állunk meg és ü'MMMr ____— 1_______ JL _ ' IM J* 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály talál­tr zsenei KlPail^ne^SZallOkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Budapest, IV. Egyetem-utca 5. (a Belváros központjában.) Leszállított árak! 5651 Az Étterem és kávéházban cigány ;ene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents