Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-30 / 170. szám

H¥l. évtatüffim 170 szám Ára 10 fillér 1833 Julius 30. Vasárnap. 7XT * FöUszt^dö Gos*** Lé««o P'étó utna^ GYEI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. ~Ui*Gtti()se2 és Kiadóbivaial: Zalaiamat, ateöe-iyí-tÉr 4. Ttóaíonsi: 128. — PiótszarKasztöség: Kesztbely, Kossntu l.-r. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. ■HmHBBBBHHHSasnBHH Előfizetési árak: egy hónapra 2 peng?, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Félre a konferenciákkal! Nagyon alkalmas pillanatban emelte föl szavát Mussolini a napokban csődbejutott értekezle­tek ellen. „Legyen vége az érte­kezleteknek“ — mondotta. „Le­het, hogy néhány év múlva szük­ség lesz reájok, de most nem kell belőlük több“. A konferenciázá- sok szalmacséplésétői megcsömör- lött ember szava ez s visszatük­rözi az egész világ népeinek han­gulatát. Bátor és őszinte kijelen­tés ez Mussolini részéről s a korszak története azt fogja iga­zolni, hogy neki igaza van. Mert hosszú, nehéz esztendők után mit lát ez a mai, enyhülés után só- várgó generáció ? Konferencia konferencia után s a problémák mind lomtárba kerülnek. London­ban most lehelte ki életét talán a világ fennállása óta legnagyobb méretű értekezlet, amelyre hatvan nemzet kiküldöttei gyűltek össze, hogy végre tegyenek már valamit a feltornyosodott gazdasági bajok eltüntetésére. Eredmény ? Van eredmény. Fórumot kapott az emberiség mérhetetlen panasz­anyaga s szétömlött ez a félel­metes jaj- és bajtömeg világszerte. Ez a korszak a konferenciák kor­szaka volt. Olyan konferenciáké, amelyeken behorpadt mellel ugyan, de még mindig irányitó szóval a győztes hatalmak trónoltak olyan tanácskozások székeiben, amely tanácskozások talán csak azért történtek, hogy — alibit lehessen igazolni. Torkig van már az em­beriség ezzel a késedelmeskedő, a régi, elposványosodott diplomá­ciára valló módszerrel. A tanács­kozás önmagábnn értéktelen, ha eredményre jutni nem tud. A ma­gyar nemzet hosszú évek óta bámulatos türelemmel nézi a kö­rülötte lezajló eseményeket, maga is résztvesz kifejthető erővel a különböző nemzetközi tárgyalá­sokban, javaslatokat tesz, az ügy­höz méltó bölcseségd tanúsít s a legnagyobb sikertelenségek köze­pette sem lendül ki egyensúlyá­ból. Nem, mert tudja, hogy egy rettentő korszak szóáradatának vize lefelé viszi már a gyülölség miaz- máit s érzi, hogy küszöbén állunk a nagy elhatározások idejének. Ezen a küszöbön új idők új és nagy emberei fogják átsegíteni az emberiséget és, miként a jelek mutatják, nem csalódtunk, amikor tekintetünket a Duce felé fordí­tottuk. u az a férfiú, aki nem­csak tisztán látja a problémákat, de kibontakozási tervvel is ren­delkezik. Ezt a célt szolgálja az a paktum, amelyet a négy európai nagyhatalom kötött s amely, hi­tünk szerint, — az elkövetke­zendő tíz esztendőben, — jobban mondva — a legközelebbi jövő­ben meg fogja oldani békés utón, nem a konferenciázások tengeri kigyóvá nőtt beszédhalmazával, hanem az időkhöz és problémák­hoz mért bátorsággal a feltornyo- sodott bajokat. Ne is tegyen ott sok szóbeszéd, ne vajúdjanak a hegyek éveken át, ha még csak egy kis vézna egérke sem szület­Róma, julius 29. Gömbös Gyula miniszterelnök pénteken este elutazott Rómából, mig Ká­nya külügyminiszter üdülés cél­jából még Olaszországban marad. A miniszterelnök eluta­zása előtt nyilatkozott a sajtó számára. Hangoztatta, hogy újá­nak eredményével megelégedett. Az olasz és magyar kormány kö­zött teljes az egyetértés. Kijelen­tette, hogy nem hiábavaló a békepolitika érdekében dolgozni. Paris, julius 29. A világsajtóból először a Matin közöl részletes interjút Gömbös miniszterelnökkel. A magyar miniszterelnök — írja a lap — azzal okolta meg utjának szükségességét, hogy meg­akarta ismerni, mi Mussolini vé­leménye Magyarországot illetően abban az új helyzetben, amely a négyhatalmi szerződés révén elő­állott. Továbbá arról is akart be­szélgetni az olasz kormányelnök­kel, hogy milyen tehetőségei van- nas a magyar árukivitel fejlesz­tésének. Hangsúlyozta a minisz­terelnök a lap munkatársa előtt, hogy Magyarország politikájának irányvonala békés, de követeli a nemzetek jogegyenlőségét. Rámutatott a miniszterelnök, hogy Ausztria és Magyarország egymásra vannak utalva, tehát célszerű, ha politikai és gazdasági megállapodásokat létesítenek. A kisantantot illetően kifejtette a miniszterelnök, hogy Magyaror­szág továbbra is békés maga­tartást követ, de egyenjogúsági követelésünket nem adjuk fel, mert csak ez hozhatja meg a Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg, hogy a Balaton íöllenditésének érdekében minden, arra hivatott tényező tőle telhetőén buzgolko- dik. Nagy lendületet nyert ez a nemzeti ügy azzal, hogy a keres­kedelmi miniszter a közelmúlt napokban körutat tett a Balaton körül, hol közvetlen tapasztalatai­nak alapján győződhetett meg az állapotokról. Minden helyen, ahol kiszállott, meghallgatta a kíván­ságokat, panaszokat, amelyeket most igyekszik teljesíteni, illetően orvosolni. Egy nagy kívánságnak teljesitésére azonban nem tehetett hetik. Ha nem volna olyan tra­gikus a helyzet, viccet tehetne csinálni az egészből. így azonban csak igazat adni a Dúcénak: nincs szükség a konferenciákra. nyugalmat Európában. Örömét fejezte ki a továbbiakban, hogy afrandaközvéiemény újabban élénk érdeklődést tan ősit Magyarország sorsa iránt. Reméli, hogy az ér­deklődés rokonszenvvel párosul irántunk. A római ut gyakorlati eredmé­nyeiről nyilatkozva kijelentette, hogy a magyar kereskedelmi miniszter a jövő héten Rómába utazik és folytatja a gazdasági tárgyalásokat, hogy a felmerült problémák technikailag is meg­oldhatók legyenek. Politikailag — mondotta Gömbös — megállapi- touuk, hogy teljesen egyetédünk az olasz kormánnyal az európai problémák megítélése tekintetében. Róma, julius 29. Gömbös mi­niszterelnök a határról táviratot intézett Mussolinihoz. Meghatot- ran köszöni meg a szívélyes fo­gadtatást és hangoztatja, hogy boldogan és megelégedetten tér haza, mert tudja, hogy a megbe­szélések Magyarországnak, az európai béke ügyének és az olasz­magyar hagyományos barátságnak használtak. Végül szerencsét kí­ván Mussolini nagy müvéhez, amely Európában az igazság és a béke korszakát akarja megte­remteni. London, julius 29. A Times római levelezője azt jelenti, hogy Gömbösnek Rómában sikerült elő­segíteni a magyar termésériéke- sitést. Budapest, julius 29. Hóman és Imrédy miniszterek Székesfehér­várig a miniszterelnök elé utaz­nak. igéidet, pedig enélkül nem érhet­jük el azt, amit elérni akarunk. Reischl Imre keszthelyi városbiró terjesztette elő ez iráni a kérel­met : adjanak Keszthelynek fővona­lat, akár a szigligeti átvágás­sal, akár más módon, mert a Balatonnak egyetlen fürdő­városa nem maradhat fővo­nal nélkül. Ezt a kérést a kormány most teljesíteni nem tudja. Azonban a Balaton érdekében ezt a kérdést állandóan napirenden kell tartani és keresni a megoldás módozatait. Mi már évekkel ezelőtt rámutat­tunk arra a lehetetlen állapotra, hogy a Balaton föllenditésére épült vasútnak nincs végállomása a Balaton mellett. Tapolca ugyanis nem balatonparti község. Igaz, Tapolca vasúti összeköttetésben van Keszthellyel, de ez az össze­kötő vasúi csak vicinális. Keszt­helyre, az egyedüli balatoni für­dővárosba, mely vasuiállomása a világhíres Hévíznek, minden irány­ból csak vicinálisok vezetnek ! És aki Füred felől akarja megközelí­teni Keszthelyt, annak a Bada­csonynál hátat kell fordítania a Balatonnak, kikeli utaznia Tapol­cára s onnan térhet csak vissza Balatongyöröknél a Balatonho z A Balaton érdeke pedig, de az észszerüség is azt kívánná, hogy ez a fővonal fussa végig a Bala- tonparfoi s Keszthelyen át Bala- tonszenígyörgyön csatlakozzék a másik balatoni fővonalhoz. Né­hány kilométeres átvágásra volna tehát szükség Szigügetnél, amit kért a keszthelyi városbiró is. Ennek nyomán valósulhatna meg később a vármegye régi óhaja: a transzverzális vasút, mely Keszt­helyről folytatólagosan vezetne Zalaegerszegre, innen Szenfgott- hárdra, vagy Körmendre s egye­nes útja tenne azoknak, akik Stá­jerországból jönnek a Balatonhoz. Ugyanakkor természetesen közvet­len, kényelmes összeköttetést lé- •tesitene a megye távol keleti ré­szei és a székhely között s a vármegye nyugati részei és a Balatonvidék között. Ennek a tervnek kivitele sok pénzt követel. De előle kiiérni nem lehet s mihelyt a helyzet megengedi, hozzá kell fogni a kivitelhez. Keszthely két fővonal­hoz köze! nem maradhat vicinális központ, eszerint nem maradhat Tapolca sem végállomása a bala­toni vasútnak. Szigligeti átvágás és az onnan Balatonszentgyörgyig vezető vonalnak elsőrangusitása nélkül minden más megoldás csak I toldozás-foldozás és nem egyez­tethető össze a Balaton igazi ér­dekeivel. Rltisaoltni 50 éves. Róma, julius 29. Mussolini ma töltötte be 50. életévét. Az év­fordulót vidéki nyaralójában, bi­zalmas körben tölti el és minden hivatalos ünneplést megtiltott. Folyósítják az osztrák kölcsönt. London, julius 29. Bonnet francia pénzügyminiszter és Paul Boncour külügyminiszter aláírták az osztrák kölcsön jegyzőkönyvét, így a kölcsönt a napokban folyó­sítják. Dolfuss a kölcsöntárgya- lásoft során sikerrel állt elten a francia kívánságnak, hogy lép­jen koalícióba a szociáldemokra­tákkal. A miniszterelnök nagy megelégedéssel nyilatkozott római utjának eredményeiről. A keszthelyi fővonal, a szigligeti átvágás és a zalai transzver­zális vasút.

Next

/
Thumbnails
Contents