Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-05 / 148. szám

XVIi éwtoÍ$®m I48i szám, Ásm 10 fillér 1933 Julius 5. Szerdai ^^sssessssssBBEasBaBssmm »■uiMiSitősB2 és öadóiiyatai: zslunnni, síécöeiyi-tér i. Telelőn«: 128. — FIöKszarKesztöség: Kesztüel?, Kossuti L.-a, Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. —aaMB—rTFfwww—ihm i m i iimimniiiii i mm iiiMfim POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak évre 6 pengő. egy hónapra 2 pengő, negyed- Hirdetések díjszabás szerint A belügyminiszter és a főispán ellentétes véleményei a tisztviselők politikai állásfoglalása tekintetében. A mindenáron való eilenzékies- j kedés vádjával még a íegeSfogui- tabb kormánypárti sem illethet bennünket. Tudomásul vettük an­nak idején Gömbös Gyulának mi­niszterelnökké történt kinevezte- tését, a majdnem száz pontot szám­láló programot, ismertettünk egyes kormányrendeleteket és vártuk a sok-sok Ígéretnek beváltását. Elis­mertük természetesen mind:g azt, — ami egyébként kézenfekvő, hogy rendkívül súlyos időket élünk és, hogy Gömbös Gyula válságos időkben vette kezébe a kormány- rudat. Jószándékában sohasem ké­telkedtünk, hiszen nem szabad föltételeznünk egyetlen magyar testvérünk felől sem, hogy nem akar jót az országnak. Ebből persze nem következik, hogy vakon keli követnünk azt, aki kor­mányra kerül s hogy célraveze­tőnek keli tartanunk mindazt, amit a kormány ilyennek tart. Azonban azt tapasztaltuk, hogy a Gömbös kormány csak az elődei által kitaposott uion jár, érdemle­ges eredményeket müköJése ápen- séggel nem mutat föl s ha vala­miben mégis eltér elődeitől, akkor az nem más, mint a pártszerve­zés, amelynek szolgálatába állí­totta még a közigazgatást is. Talán unalmas dolog ennek is­mételt hangoztatása, de szükségét látjuk ennek a vasárnapi párigyü- lésen elhangzott némely kijelenté­sekre való visszatérésünk indoko- lásaképen. Jancsó Benedek dr. párt­elnök azt mondotta a gyűlésen, hogy a Nemzeti Egységet ne te­kintse senki se politikai pártnak, mert az egy, pártokon felül álló nemzeti szervezet stb. — Hát erre megint csak azt keli válaszolnunk, hogy itt párt van ás páríszerve- zés; ha nem volna pártról szó, nem történtek volna olyan nagy­arányú szervezkedések, mint ami­lyenek történtek a főispánok, mint megyei elnökök vezetése mellett s nem mentek volna a felhívások, megbízatások, válaszok zárt levél­ben, titkosan. A nemzeti egy­ség a legnagyobb nyilvánosságot követeli; a nemzeti egységről nem kell zárt üléseken tárgyalni még akkor sem, ha ezeknek az ülések­nek célja csak az „előkészítés“. A parlamentben is mint pártról beszéltek azok a képviselők, akik a szervezkedést szóvátették és a „párt“ elnevezés ellen nem tilta­kozott a miniszterelnök sem. A nemzeti egységnek nincs „túlol­dala“; aki erről beszél, az jogta­lanul kisajátítja társasága részére a hazafiságot, ami ellen mi, mint a Nemzeti Egység Pártjának el­lenzéke, tiltakozunk. A másik dolog, amire ezúttal szintén visszatérni kívánunk, a tisztviselők lelkiismereti szabad­ságának ügye. Gyömörey György főispán a többek között a követ­kezőket mondotta : „Én senkii nem kényszeritek, de szivesen veszem, sőt: elvárom, hogy a tisztviselő a legkisebbtől a legnagyobbig abba a táborba tartozzék, amelybe én tartozom. Bizalommal csak akkor lehetek iránta, ha egy alapon áll velem. Nem dolgozhatunk együtt olyan tisztviselőkkel, akik mun- kájokat abban a hitben végzik, hogy mi helytelen utakra vezet­jük őket“. — Hát — engedelmet kérünk, — nagyon csekély azok­nak a száma, akik ebben egy kis kényszerítést nem látnak. A főis­pán úr ezzel a kijelentésével éles ellentétbe került saját miniszteré­vel, Keresztes Fischer belügymi­niszterrel, aki Hunyady Ferenc gróf interpellációjára adott vála­szát ezekkel a szavakkal végezte: „Abba nem szólok bele, hogy a köztisztviselők politikai hitvallá­sukat szabadon gyakorolhassák“. — A belügyminiszter tehát nem kívánja, hogy a tisztviselő föltét­lenül abba a táborba tartozzék, amelybe a főispán tartozik, mert lehetségesnek tartja a becsületes munkái akkor is, ha a tisztviselő­nek más a politikai meggyőző­dése, mint a főispánnak. De eltekintve attól, hogy a bel­ügyminiszter és a főispán úr vé­leménye között ilyen óriási eltérés van, más tekintetben sem áíihatja meg helyét a főispán úr nézete. A becsületes, munkás tisztviselő munkájának teljesítése közben nem gondol arra, milyen politikai né­zetei vannak a főispánnak. Ilyen értelemben még vallás tekinteté­ben is a főispánhoz keltene alkab mazkedniok a tisztviselőknek. Visz- szatárnénk a „cuius regio, illius religio“ korszakába. Nem állja meg a helyét a főispán úrnak az a fel­fogása, hogy: „nem dolgozhatunk együtt olyan tisztviselőkkel, akik munkájokat abban a hitben vég zik, hogy mi helytelen utakra ve­zetjük őket“, — már csak azért sem, mert az a tisztviselő az el­lenkező politikai álláspontot nem tartja föltétlenül „helytelen uí“- nak. No, és holíbizonyos az, hogy ha valaki ilyen „kényszerítés“ nél­kül beiratkozik a NEP-ba és fel- tűzi a jelvényt, szivben-lélekben is kormánypárti lesz ? Alig hihető. Bizonyos ellenben az, hogy a tiszt­viselők közé akkor dobták be a politikai üszköt, amikor a köz- igazgatás is kortessé lépett elő és amikor nem „kényszeritették“ a tisztviselőket a „szervezetbe“ való belépésre, — amit soha nem is állí­tottunk, — hanem egyszerűen csak „elvárták“ tőlük, hogy egy poli­tikai nézetet valljanak a főispán­nal. A munkapárti uralom alatt tör­tént a következő eset: Abaujíorna megye törvényhatósági bizottságá­nak 80, tisztviselőinek pedig Puky Endre akkori alispán (most a köz- igazgatási bíróság elnöke) veze­tése mellett 100 százaléka ellen­London, julius 4. A Daily He­rald jelentése szerint Berlinben titkos tárgyalások folynak német­japán szövetség érdekében, amely a szovjet ellen irányulna. A szer­ződés összefüggésben ál! a né­meteknek Londonban történt is- meretés bejelentésével, amely sze­rint Németország keleíeurópai és Berlin, julius 4. A centrum párt urán a német néppárt is felosz­lott. Dingeldey képviselő, pártve­zér rendeletet adóit ki, amely szerint a nemzeti szocialista ál­lam lényegével nem egyeztethető össze, hogy pártok legyenek, ezért a német néppártot feloszlatja. Budapest, julius 4. A pestvidéki törvényszék vizsgálóbirája ma reg­gel 9 órakor maga elé vezettette Matuska Szilvesztert. Az első ki­hallgatás csak rövid ideig tartott. Azután a vizsgálóbíró Lévai dr. védővel és az elmeszakértőkkel Ezelőtt két hónappal nagy fel­tűnést keltett, hogy a szombat- helyi csendőrnyomozó alosztály kommunista szervezkedés miatt letartóztatta Heimer Ödön dr. le- tenyei orvost és mintegy tíz tár­sát. A gyanúsították tagadták bű­nösségüket, de számos bizonyíték szólt ellenük. Kiderült az is, hogy Bombamerénylet Ausztriában. Innsbruck, julius 4. Az Arlberg hez vezető vasuívonalon fekvő hídon mára virradóra bombame­rényletet követtek el. A bomba a hid elején robbant fel, de ko­rábban, mint a vonat aria haladt volna, igy nem okozott nagyobb kárt. A hid másik végén szintén találtak egy bombát. zéki volt. A megyegyülésen valami politikai kérdés miatt nagy vita támadt. A főispán ezzel intézte el az ügyet: „Én tudom, hogy a vár­megye ellenzéki, Önöknek meg tudniok kell azt, hogy ezen a he­lyen, mindig a kormány képvise­lője ül“. A tisztviselők azután is maradtak ellenzékiek s együtt dol­goztak minden fönnakadás nélkül a főispánnal . . . szovjetorosz területeket követel gyarmatosítás céljából. A lap sze­rint Hugenbergnek nem azért kel­lett mennie, mivel szembefordult a nemzeti szocialistákkal, hanem azért, mert ezt a német követelést idő előtt nyilvánosságra hozta. Hugenbergnek távoznia kellett, de politikája megmaradt. A bajor néppárt is közeiáll a feloszlatáshoz. Ley prelátus, a párt egyik vezető tagja, ma le­mondott mandátumáról. München, julius 4. Lóránt Ist­vánnak, a letartóztatásban levő magyar hírlapírónak feleségét szabadonbocsátották. tanácskozott. A védő kijelentette, hogy Matuska magyarországi tar tózkodása nincs időhöz kötve, de nem is lehet, ha alapos vizsgála­tot akarnak. Valószínűnek tartja, hogy a vizsgálat hónapokig el­a bécsi és budapesti kommunista körökkel összeköttetést tartottak fenn. Az illetékes pécsi törvényszék most kezdte meg Heimer dr. és társai bűnügyének tárgyalását. A tárgyalás előreláthatóan több na­pot vesz igénybe. A vádlottak jó­részt tagadták bűnösségüket. A német konkordátum« Róma, julius 4. Vatikáni körök­ből származó hírek szerint a né­met konkordátumra vonatkozó tárgyalások befejeződtek és a Va­tikán a konkordátum tervezetét jóváhagyta. Ezt már el is küldték Berlinbe, ahonnét azonban eddig még nem érkezett meg a jóváha ­gyás. Titkos szerződés készüi Japán és Németország között? Jft német néppárt is feloszlott. Hónapokig tarthat a vizsgálat Matuska Ügyében. tart. A zalai kommunisták a bíróság előtt.

Next

/
Thumbnails
Contents