Zalamegyei Ujság, 1933. július-szeptember (16. évfolyam, 146-221. szám)

1933-07-23 / 164. szám

2 Zalamegyeí Újság 1933 julius 23. A Balaton áldozatai. Minden fürdőhelyen időjelző táblákat kellene felállítani. Krónika. Kaptunk mégis kánikulát, Szörnyű forrót, mint érzem, Bár azt hittük, hogy ezidén Végig hűvös nyár lészen. Medárd apó ránk ijesztett Hideggel és esővel, De nem bírta negyven napig S betelt harminckettővel. Ha késett is aratás, Semmiben sincs elmaradás, Megtermett a kenyerünk, így sok bajt kiheverünk. Csak egy baj van, mit nem tudunk Kiheverni egyhamar, Az adósság, mely mindenkit Fülén felül eltakar. Megérett ez már annyira, Hogy tovább már nem érhet, Ezt kellene gyógyítani, Mig végleg el nem mérged. Amilyen nagy a forróság, Olyan szörnyű az adósság. Izzaszt ez is, mint amaz, S erre csak pénz a tapasz. Mint beérett a gabona Rövid néhány hét alatt, Úgy érik a magyar ügy is Angliai ég alatt. Jön erre is hideg, eső, Sőt talán még jégverés De kiállja s azért mégis Lesz belőle jó termés. Ugrándozhat cseh, rác, oláh, Dicsőségük nem áll soká, Frázisaik elkoptak, Visszaadják, mit loptak. Sajnálom a szegény rendőrt, Ha ránézek az utcán, Mivel meleg ruhájában Álldogál ott a posztján Neki nem jut nyári ruha, Pedig mindig ígérik, De olyan ez az ígéret, Amely tetté nem érik. Ez igy bizony nincsen rendén, Mert itten a Zalamentén Akkurát úgy, mint máshol, Elkelne ám a zsávoly. Ipszilon. Kiújul a japán-orosz konfliktus. Tokio, julius 22. Beavatott ja­pán körökben Mandzsúriában kínai és orosz támadástól tartanak. A kínai akciónak nem tulajdoní­tanak jelentőséget, de veszélyes­nek tartják az oroszok készülő­déseit. Minden jel arra mutat, hogy az orosz vörös hadsereg támadásától kell tartani. Ezért a moszkvai japán nagykövet utasí­tást kapott, hogy a szovjet kor­mánynál tiltakozzék az orosz csapatoknak a mandzsu határon való összpontosítása ellen, s utal­jon arra, hogy Japán az orosz csapatfelvonulásokat nem nézi tétlenül. A mongol törzsek tanácsa el­határozta, hogy az orosz uralom alatt levő mongolok felszabadítása érdekében Mandzsúriával e^ ült lépnek fel a szovjet ellen. |BÉRBEADÓ I az 1848. év óta fennálló i Kummer cukrászda és kávéház ! azonkívül egy 4 szobás vagy 2 kétszobás lakás vagy ezen emeleti helyiségek átalakítva 8 vendégszobának. A bérlethez tar­tozik a két helyiségre bővített Hafoiikus Kör ki» szolgássá is. Az embernek az elemekkel folytatott örökös harcában a győ­zelem a legtöbb esetben az ele­meké ! — Szolgálatába fogta ugyan a villanyt, a gőzt, befogta s motorjaiba kényszeritette e két legfélelmesebb természeti elemet, . de nincs a hatalmában megállí­tani a vihart. Meteorologiai tu­dásával legföljebb annyit ér el, hogy keletkezését, jövetelét s ut­jának irányát eleve megállapítsa s arra az embert figyelmeztesse! — Ez megtörtént a multvasárnapi országos orkánt megelőzően is. A meteorologiai intézet rádió­jelentésében viharos 'időváltozás lehetőségéről számolt be. — Saj­nos, a figyelmeztetést, mint a szomorú esetek mutatják, nem sokan szívlelték meg! Nem szá­moltak a Balaton kiismerhetetlen veszélyével s megbízhatatlansá­gával sem, mely évenkint meg­kívánja áldozatait. — Pedig, ami­lyen szép a Balaton sima, kék­fodros vize szélcsend idején, épen olyan veszélyes az vihar esetén. A vihar pedig nem jelent­kezik vizitkártyákkal, a legtöbb esetben hirtelen tör ki s mindent magával sodró rettenetes erővel korbácsolja föl a Balaton vizének sima tükrét i Hullámhegyeket ver fel a viz, sodor mindent magá­val, ami útjába kerül! A Balaton ismerőseinek, tapasz­talt halászembereknek, megvannak a prognózisaik, melyekből, vihar lehetőségére következtetnek. — Ha a Balaton vize zöld, haragos szint mutat, biztosra veszik a közeli vihart! Sajnos, ilyen tapasztalattal nem mindenki rendelkezik,-s igy bíz­zák magukat nyugodtan annak sima tükrére. Fürdők, csónaká- zók, vitorlások gondtalanul adják át magukat a vizisport élveze­tének, így történt az a múlt va­sárnap is a Balaton mindkét oldalán. A 35 fokos hőség csak fokozta a fürdés és vizisportked- vet! — Ebben a vihart siettető tropikus hőségben indult a szig­ligeti öbölnél csónakázásra Hegyi Mathiás Miklós repülőfőhadnagy Hlatky-Schlichter gazdász barátjá­val. Szerencsétlenségükre £200 méternél már beljebb voltak vi­torlásukkal a Balatonon s itt érte őket utol a hirtelen s rettenetes erővel kitört vihar, mely elra­gadta, majd felforditotta csónaku- kat! Hegyi főhadnagy látva a veszedelmet a hullámok közé ve­tette magát, mig társa a csónakba kapaszkodva küzdött a hullámok­kal ! Ez volt a szerencséje s menekülésének útja, mig a sze­rencsétlenül járt társát magukkal ragadták a 3 méter magasságig csapkodó hullámok s vitték, mig harmadnap, szerdán, a keszthelyi halászok holttestére nem találtak a keszthelyi öbölben, közel az ottani Juhászcsárdához. — A szerencsétlenül járt főhadnagy tragikuma annál nagyobb, mert esküvője egy hét múlva lett volna egy tapolcai urleánnyal. Nagy intelem ez a tragikus haláleset most a szezon közepén, hogy senki gondtalan ne bízza életét a Balaton szeszélyes vizére, hanem legyen óvatos s hallgas­son a tapasztaltak tanácsára s a meteorologiai jelentésekre! A meteorologia, — Istennek hála — annyira már haladt, hogy leg­alább 95 százalékos bizonyosság­gal meg tudja állapítani az idő­járásban bekövetkező változásokat, igy a vihar közeli kitörését is ! Ha ma még nem is áll mó­dunkban az egész Balatonmen- tén mentőállomásokat felállítani, annyit ebben a szezonban is megtehetnének, hogy az egész Baiatonmentén viharjelző állomá­sokat létesítsenek. Ami nem A zalai cserkészcsapatok na­gyobbrészt elvégezték a gödöllői világtáborozással kapcsolatos ké­szülődéseiket, pedig ez — főként pénzügyiekben — hatalmas mun­kát igényelt. A táborparancsnok­ság előírása szerint a világtábor­ban a legszabályosabb ruhát kell viselni és kifogástalan csapatfel­szereléseket is kíván a központ. Ezek az előírások a csapatoknak, különösen a szegényebbeknek igen sok gondot okoztak. A zalai cserkészek lele­ményességére vall, hogy feladatukat szinte száz százalékosan megoldották. A nyári táborozásokra a szövetség szokott sátrakat kölcsönözni és ' több csapatnak nem is volt saját 1 sátra. A gödöllői táborozáshoz a í szövetség nem adhatott kölcsön- | sátrat. Segített a cserkészügyesség és ma minden zalai csapatnak j kellő számú saját sátra -van, a jj fiuk pedig rendesen felszereltek. Befizették a fejenkénti 30 pengős | részvételi dijakat és a csapatpa­rancsnoki kasszában van az uta­zási költség. Ezt az eredményt főképpen cserkészelőadások tar­tásával érték el a csapatok. A zalaegerszegi iparos cserkészek még a falvakban is sikerült elő­adásokat tartottak, s igy nemcsak a költségeket teremtették elő, de a cserkészeszméket is terjesztették a falu lakossága körében. A megyeszékhely környé­kén sok falusi gazdát tet­tek a cserkészek lelkes barátjává. A vármegyei főtitkárságon Bődy Zoltán dr. főtitkár össze­állította már a zalai csapatok beosztását a beérkezett jelentések alapján. A tulajdonképeni tábor­ban a következő csapatok vesz­nek részt: A balatonfüredi pol­gáriiskolának 348. számú Bala­ton csapata 17 fővel, a sümegi reálgimnáziumnak 76. számú Kisfaludy csapata 15 fővel, a keszthelyi reálgimnázium 79. számú Festetics csapata és a 379. számú Feltámadás ifjúmun­kás csapat együttesen 70 fővel, a nagykanizsai reálgimnázium 74. számú Törekvés csapata 35 fővel, a zalaegerszegi reálgimná­zium 71. számú Zrínyi csapata 36 fővel, kereskedelmiiskola 72: számú Bocskay csapata 13 fővel, a 80. számú Csány iparos-cser­készcsapat 36 fővel. A segédtáborban vesz részt a járna különösebb költséggel, mert erre elég lenne egy-egy feltűnő tábla, amire naponként az illető fürdő vezetősége fel­írná a meteorologiai jelentéseket! Ez azért sem ütköznék semmi nehézségbe sem, mert ma már nemcsak minden balatoni fürdő­helynek, de a legelhagyottabb falunak is van rádiója, mely az időprognozisokat is leközli. A Balatont övező 3 vármegye hatóságain a sor, hogy az élet­mentésnek ezt az egyszerű, költ­séget alig kívánó módját sürgő­sen megvalósítsák. tapolcai ifjúmunkás csapat, a zalaegerszegi polgári fiúiskola 371. számú Deák csapata 20 fő­vel, a nagykanizsair polgári fiú­iskola 75. számú Árpád csapata 20 fővel. A segédtábor törzscsa­patához, amely az adminisztrá­ciót intézi, tartoznak Zalából: a nagykanizsai 77. számú Szent László ifjúmunkás csapat 16 tagja és a zalaegerszegi reálgim­názium 71. számú Zrínyi csapat 12 öregcserkésze. A nagykanizsai 374. számú Kisfaludy öregcser- kész-csapat tagjai az öregcserké­szek táborába mennek 35 fővel. Összesen mintegy 350 za­lai cserkész vesz részt Gödöllőn a zalai táborban, s ennek parancsnoka Bődy Zol­tán dr. cserkésztiszt, megyei főtit­kár lesz. A zalaegerszegi cserkészek julius 29-én este 10 óra 5 perc­kor indu-nak el Gödöllőre. Nagy­kanizsán csatlakoznak hozzájuk a nagykanizsai, Balaíonszent- györgyön a keszthelyi, Székes­fehérvárott a sümegi, tapolcai és balatonfüredi cserkészek. Kelen- földön a zalai cserkészek kocsi­jaiból különvonat alakul, s ez julius 30-án délben érkezik Gö­döllőre, ahol — vasárnap lévén — nyomban szentmisét hallgatnak a zalai cserkészek. A zalai cserkészek a III. altá- borhoz tartoznak, amely a gödöl­lői királyi park legszebb részén, a kastéllyal szemben terül el. Ebben az aitáborban táboroznak még a vasmegyei és sopronme- gyei cserkészek, itt lesznek to­vábbá az amerikaiak, a dánok és az esztek. A III. altábor ka­puja az irottkői menedékház sti­lizált alakja lesz. A kaput az altáborhoz tartozó megyék és városok címerei díszítik. Az al- tábor zászlórudja mellet a csapa­tok a honi földből helyeznek el egy-egy zacskóval. A III. altábor keretén belül Zala megyének külön tábora van, külön kapuval és árbóccal. A zalai kaput a zalaegerszegi Csány cserkészek készítették. Göcseji stilusu, zsuppfedelü haranglábat ábrázol. A zalai táboron belül az egyes rajtáboroknak is van kapujuk. A zalaegerszegi gimnázium csapatá­nak kapuja lantot ábrázol, ame­lyet kard és toll diszit. Ez a kapu a költő, államférfi és had­Németh János. Háromszázötven zalai cserkész vesz részt a gödöllői világtáborban. Zala történelme és néprajzi sajátossága kél életre a zalai csapatok kapuiban. — Nomádtábort épitenek a keszthelyiek, akik cigányzenekart is alakítottak.

Next

/
Thumbnails
Contents