Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-16 / 86. szám

1933 április 16. Zalamegyei Újság 13 i \ j ij\ ; \JJ\ r L 'M'-r Ä; M': j j; j l\ Vh|~ o|t8 —. j>'í \i Miii'i’MM?mss*li ■'^MSSk S fc! ^ i[ i IP2S?^rMír ?Í 4 5 p * ^ Oi ^Wpß®X ' ** | ^kekl^tssájt^-^- <e6aB*' ! ■*« L_ Alapítva 1887-ben. és kárpitosárut min­den ízlésnek és igénynek megfelelőt ópiási választékban, legolcsóbban és leg­kedvezőbb feltéte­lekkel szállít díjmen­tesen és felelős­séggel — butoráruházak Gazdaság. Rovatvezető: A kehidai m. kir. gazdasági szakiskola tanári kara. Védekezés a levéltetvek ellen. Még ki sem hajtottak a fák, azonban csak napok kérdése már, hogy a duzzadó rügyekből elő­törő zsenge levelek zöldelő ko­ronát varázsoljanak elő. A hozzá­értő embernek ritkán adatik meg, hogy gondtalanul gyönyörködhes­sék egy-egy zöldelő fa koronájá­ban, mert a fellépő sokféle kártevő újabb munkát és gondot ad. A zsenge levelek alsó lapján és a fiatal hajtásokon szokott fellépni a zöld színéről ismeretes kártevő, az úgynevezett levéltetű vagy, ahogy több gazdától hal­lottam emlegetni a „zöld penész“. Rendkívül szapora kártevő. Kár­tétele áprilistól őszig tart. Ha azt látjuk, hogy a fákon a leve­lek összezsugorodnak, akkor ezt legtöbbször levéltetvek okozzák. Az ilyen levéltetvektől károsított fa hajtásai is elnyomorodnak. Kártétele abból áll, hogy a haj­tásokon és leveleken nagy meny- nyiségben fellépve, azok tápned­veit szívják el és ezáltal fejlődé­süket akadályozzák meg. Sok gazdától hallottam már, akiben megvolt a jó szándék, hogy védekezzék ellenük, réz- gáliccal, íu.óSeg bordói lével permetezett. A jó szándék dicsé­retre méltó, azonban a fáradtság hiába való, mert a bordói lé a levéltetvekkel szemben teljesen hatástalan anyagnak mondható. Ma a legtökéletesebb anyag el­lenük a nyers nikotin. Hatása a legtökéletesebb, azonkívül olcsó­nak is mondható. A nyers niko­tin egyforma erősségű, megbíz­ható ölőhatásu anyag. Az azelőtt forgalomba hozott különféle nevű dohánykivonatokról nem mondhat­juk el ugyanezt, mert egyrészt drágák voltak, másrészt határuk sem volt biztos. Némelyik magán a növényen is kárt okozott. Ezért nem tudóit elterjedni nálunk a do­hánykivonatok használata. A nyers nikotin megfelelő hígításban al­kalmazva a növényre teljesen ár­talmatlan és mégis biztosan öl. Hatását úgy fejti ki, hogy a kár­tevő bőrére tapadva a bőrön ke­resztül mérgez, ép azért vele min­dig mosásszerüen kell permetezni. Uj ibban a M. Kir. Dohányjö- ved.^k gazdák részére az u. n. gazda nikotint hozta forgalomba, melynek kg-ja 15 P. Ez az olcsó nikotin csak a debreceni és bu- dapest-lágymányosi dohánygyá­raknál szerezhető be. Kapható 5, 10, 50 és 100 dkg-os adagokban. A legkisebb megrendelhető meny- nyiség 1 kg. Mivel a nyers ni­kotinból aránylag igen kis meny- nyiség kell és kevés gazdának van szüksége arra, hogy 1 kg-1 ren­deljen, ajánlatos, hogy a gazdák együttesen rendeljék meg. A be­szerzéshez hatósági engedély kell, melyet bélyegtelen Írásbeli avagy szóbeli kérésre is községekben a főszolgabíró, városokban a rend­őrkapitány állít ki. Az igénylés­ben feltüntetendő az is, hogy mily nagyságú adagokban kí­vánja az illető a nikotin leszál- j litását. Használatánál vigyázni kell, mert emberre, állatra egyaránt i mérgezőleg hat. Erős szaga köny- nyen felismerhetővé teszi. Külö­nösen a permedé készítésénél kell ügyelni arra, hogy felsebzett kézzel ne nyúljunk bele, mert könnyen szádüléssel és rosszul- léttel járó nikotin mérgezést kap­hat! Étkezés előtt pedig mos­suk kezeinket. A permete­zést „s mindig szél ellen végez­zük, mert igy nem felénk hajtja a szél a melegben különösen erősen párolgó nikotint. Mivel erősen párolog, a készítését is szabadban kell végezni. A felbon­tott edényt pedig teljesen hasz­náljuk a kiürült edényt öblít­sük issük el. Ha szükség­ből félben kellene nikotinos edényt hagynuk, úgy a szája kö­rül gyertyával csepegtessük kö­rül, hogy a lezárás tökéletes le­gyen. Lakott helyiségben nyers nikotint sohse raktározzunk. A higitott nyers nikotin nagyon hig és nem tapad eléggé, a ro­varölő hatása sem kielégítő. Ta­padását úgy segíthetjük elő, hogy 100 liter permedére számítva 1 kg. sárga kenőszappant adunk. A kenőszappant előzőleg pár liter vízben felfőzzük és felöntjük a kívánt mennyiségre. Ebbe az oldatba öntjük a nyers i nikotint, vigyázva azonban, hogy a kezőnkre ne cseppenjen. A per- metlevelet, amit elkészítettünk az­nap használjuk fel, mert másnapra teljesen elveszti hatását. A gyümölcsfák, bokrok, cserjék és rózsák zöld és fekete levéltet- vei ellen teljesen megfelel, ha a következő erősségre készítjük a permetlevet: 100 liter viz, 1 kg. sárga kenőszappan és 5 dkg. nyers nikotin. A permetezést akkor végezzük, amikor a tetvek fellépnek. Perme­tezni lehet bármikor, lehetőleg azonban szélcsendes és esőmen­tes napokon, mert a hatása olyan­kor a legtökéletesebb. Mivel a nikotin, amint már említettem, a bőrön keresztül mérgez és csak akkor fejti ki hatását teljesen, ha a kártevő testét bőven éri, nem

Next

/
Thumbnails
Contents