Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-04-02 / 75. szám
.rasasA „dájer“. Régi, kedves ismerősömmel találkoztam a napokban. Művelt, több nyelvet beszélő, igen olvasott úriember. Nőtlen. Sokat forgolódik hölgytársaságban, most is arról számolt be, hogy legutóbb X-éknél milyen kedves estét töltött el.-- Csak eggyel nem vagyok tisztában, már sokszor meg akartam kérdezni valakitől, de féltem, hogy elmaradottnak, vagy nem is tudom minek tartanak majd. Remélem, Maga nem fog kinevetni! Tudja ülök X-éknél és egy kislány igy szól hozzám: — Mit szól Midhez ? ugye milyen jól állt neki a „dájer“? — Kitünően, — feleltem — és nem mertem megkérdezni, mi is ez a titokzatos uj szó, amit utóbbi időben oly sűrűén használnak a nők. Rájerről hallottam annak idején, igy hívták ékes divatnyelven a kócsagtollat, de a jelen esetben semmiféle kócsag nem volt látható se a Mici fején, se a hátán, pedig a legújabb ru- hadiszek mind hátra költöztek, így hát hallgattam és nem kérdeztem semmit. Tegnap megyek az utcán, előttem két nő megy, akaratlanul is meghallottam beszélgetésüket : — Te, — szól az egyik, — ma megfőztem már a holnapi ebédet i?. Reggel megyek dáje- roztatni. Nyolcra megyek, remélem, mire Feri hazajön, készen leszek. — Hát most legyen szives és magyarázza meg nekem, mi a csoda lehet az a dajer, — igy szólt az én kedves ismerősöm, — utána néztem, szótárban kerestem, az újságok divatrovatában, csak megkérdezni nem mertem senkitől, mi lehet ez a zalai különlegesség, mert az kell hogy legyen, másutt nem hallottam róla! Bevallom, régen nem nevettem olyan jóizüt, mint most, látva az én kedves ismerősöm kétségbeesését. Mielőtt azonban végkép felvilágosítottam volna, igy szóltam : — Biztosan megfigyelte nyáron őnagyságát, mikor másfél órai vizi hancúrozás után kijön a partra, a zuhany alá libeg és utána diadalmasan megrázza fürtös fejecskéjét és csodák-csodája az összes előirt hullámok ott díszelegnek, mondjuk, bronzszinü hajában. Ez a dájer! — Vagy pedig látta őnagyságát szakadó esőben, dúló hóviharban, hetykén a jobb fülére ka- nyaritott sapkában és ernyő nélkül sétálni ? Gondtalanul, — mert nem kell azzal törődnie, hogyan fogja a konyhapénzből lespórolni a másnapi ondolálás árát. Ez is dájer! — Kérem ne kínozzon, ostoba vagyok én ehhez! — Dehogy ostoba! Azért mert nem érti ezeket a modern nyelvújítókat, akik miatt szegény Ka- zinczky Ferenc pihenni sem tud, akik egy német jelzőből nyakate- kert új „magyar“ szót csinálnak a hangrendi törvény semmibevételével ? Mert elárulhatom Magá- ! nak, ez a „dájer“ semmi egyéb, j mint a német „Dauerwelle“, tar- j tós hullám, vagyis annak az el- ! járásnak az eredménye, midőn | őnagysága leül egy korong alakú í gépezet alá, melynek két tucat villanyerőre berendezett csápja van és a derék mesterek olyan hullámokkal látják el vele ékes fejA zalaegerszegi Szinpártoló Egyesület, mint ismeretes, még a múlt esztendőben megalakult, de alapszabályait a belügyminiszter nem hagyta jóvá formai okokból és igy az egyesület működését tulajdonképen meg sem kezdhette. Ekkor a Kaszinó kebelében akartak szinpártoló bizottságot alakítani, később azonban a gondolatot elvetették és legutóbb a szinpártolók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy újból meg kell alakítani az egyesületet. Az alakuló közgyűlést tegnap este tartották meg a városháza nagytermében Mérő Géza ny. h. pénzügyigazgató, korelnök vezetésével. Az elnök ismertette a szinpártoló körök mozgalmát, majd a megjelentek kimondották az egyesület megalakulását. Ezután Uszkay Sándor dr. pénzügyi titkár az alapszabálytervezetet ismertette. Az alapszabályok szerint az egyesületnek csak rendes tagjai lehetnek, havi 10 fillér tagsági dij mellett. A belépés általában 3 évre szól. Az egyesület célja a színészet támogatása, beleszólás a szini- szezon idejébe és az előadandó darabok megválasztásába. A táXIII. 1932. szeptember 21. | — Állomás, város messze esik i ide, ha azt a kis termésemet elakarom adni, 20 kilómétert kell ezeket az öreg lovakat hajtanom mire Bakra az állomásra érek. Ott igaz, megveszik, természetes sokat nem spekulálhatok, mert tudják, hogy oda kell adnom, haza onnan nem hozhatom. A fuvar megenné, fölemésztené a gabona árát. — Olyan drága a fuvar? — Sokba kerül, egy napomba kerül egy forduló és nem vihetek el 7—8 mázsánál többet! — Nem lenne jobb Kanizsán egyet-mást eladni? — Kanizsán? Talán uram maga még nem járt Szentliszlóról Kanizsára ? Látja a túlsó oldalon díszét, melyek az idő viszontagságainak is ellentállnak. Hát ez a „dájer“. Jó zalaiasan. — Köszönöm, hogy felvilágosított, — felelt ismerősöm — magam sohasem jöitem volna a dolog nyitjára, — és megköny- nyebbülten gyújtott cigarettára, nem mulasztva el közben egy hölgyet szemügyre venni. _ — Látta, — fordult aztán hozzám, milyen kitűnő dájerja van! Ezen aztán mindketten jót mu- i láttunk. mogatás úgy történik, hogy a tagok havi részleteket fizetnek be, amelyeknek fejében a szini- szezon megkezdésekor színházjegyeket kapnak. Ha az egyesület a társulatot nem találná megfelelőnek, illetően azzal nem tudna megállapodni, a befizetet dijakat nem adja át a színigazgatónak, hanem gondoskodik arról, hogy a tagok más utón jussanak színházi szórakozáshoz. Az elsőrendű helyre a befizetés (a tagsági díjjal együtt) 1620 pengő, a másodrendű helyre 1 T20 pengő. A gyűlés az alapszabályokat elfogadta, majd a következőképpen alakította meg a tisztikart és választmányt: elnök Czobor Mátyás polgármester, alelnök Kovács János dr. törvényszéki biró, titkár Uszkay Sándor dr. pénzügyi titkár, pénztáros Holczer Ernő bankigazgató, orvos Gaál János dr. orvos, számvizsgáló bizottsági tagok: Keresztury György, vitéz Szécsi Ferenc, Molnár Béla, dr., választmányi tagok : Mérő Géza, Molnár Szilárd dr., Deseő Árpád dr., Tivolt Elemér, Németh István dr., Bereczky Vilmos, Müller István, Grósz Imre, vitéz Tamásy István dr. és Rigler Mihály. azt az erdőt, afölött kandikálnak ki a fák közül a börzöncei hegy hajlékai. — Hírből ismerem barátom azt a vidéket. Hallottam a börzöncei szénbányáról. — Én is voltam ott, de nem ajánlom az őszi esők beálltával, hogy kocsival oda a hegyre felmenjen. Olyan barátságos ragadós sár van arra, hogy könnyen benne maradhat kocsistól-lovastól — az atyafi ránézett kerékpáromra — kerekét a gyaloguton feltolhatja. — Hát nincs a hegyen keresztül rendes ut ? — De még mennyire van! Megyei ut megy azon keresztül, de ez olyan megyei ut, amelyik követ nem látott, honnan is hoznának ide követ! El kell kerülni Szombathelyi Kátrány és Vsgyigyár* zai@egeraz.egi fiókja. Petőfi Sander utca 29. szám alatt (volt villanytelep) megnyílt. Kátrány, facement, kocsikenőcs, karbo- lineum, gyümölcsfa- karbolineum, takarmánymész (szénsavas) stb. gyári áron. Szíveskedjék árajánlatot kérni. az utbiztosnak is, ha nem tud rajt átmenni. — Hát megnyílik a szénbánya? — Azt mondják ! Hiszen csak az Isten adná meg, lenne nekünk is utunk, vasutunk. A mérnök ur azt mondja, hogy a hegy innenső oldala is tele van szénnel. — Kisgazda barátom abbahagyta a beszédet. Lovait nógatta. Én megfogtam a kerékpáromat, hogy le ne essék a szekérről. Átnéztem a völgy túlsó oldalára. Milyen kincsek rejtőzhetnek ott a völgy mélyén ! Milyen virágzó hely lesz az alsó Válicka völgyéből egy emberöltő múlva ! — No Csihaj, Csinos lépjetek, most nem Kanizsára mentek! — Mintha a két pej megértette volna gazdájuk biztatását, fürgébben kezdtek lépegetni. — A kanizsai úttól talán a lovai is félnek ? — Nyáron nem, de ősszel igen. Onnan a hegytetőtől pedig már nincs ám messze, talán 20—25 km. Négy óra alatt beléphetnek a lovaim jó úttal. Télen Szentgyörgy felé megyünk, arra két órával hosszabb az ut, de annyival jobb is. A vasút volna csak közelebb; igaz, azt beszélik, hogy, ahol vasút van, ott is gyalog járnak az emberek, olyan drága az a vasparipa. — A deszkaülésen a pokrócát felém tolta, mert feléltünk a tetőre s hideg légáramlat csapott meg bennünket. — Meg ne fázzék fiatal ur, mer a szeptemberi időjárás már ravasz ám, abba nem lehet megbízni!.. Lehetne pedig nekünk is vasutunk. Van is, de nem a miénk. — Hol van ? Kérdeztem kíváncsian. — Oda át van a hercegi vasút. Csömödérből indul ki, végigjön keletre a völgyön Szöntgyörgynél elhagyja a völgyet és azon a nyíláson arra téli napkeletre bemegy Oltárcra, elhagyja a falutjés azt mondják, nem olyan sok kellene hozzá, be lehetne Kanizsára is vezetni. A hercegség akarta ezelőtt talán öt évvel, de aztán mégis csak elhallgattak vele. R.-né. (Ijbél megalakult a Sxinpártoló Egyesület. Göcseji barangolások. Erzsébet királyné-szálló Budapest, IV. Egyetem-utca 5. <a Beiv^o's központjában.) 60 éve a fővárosi vidéki úri középosztály találkozó helye. 100 modern kényelmes szoba. Leszállított árak! AzJÉtterem és kávéházban cigányzene. Az Erzsébet-pince a főváros legszebb sörözője. SZABÓ IMRE tulajdonos.
