Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-06-22 / 139. szám

XVI. évfolyam 139« szám» ára 10 fillér £933 Junius 22. CsQtÖrt&lc« ■ , Ásító Ptótó"05 1 Fötisxtelendö Gosztóny. - Zaiacsány * 54 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. fttiAiuioifti éi fciadú&lvatal: Zalaojameí, Sxéchesyi-tér l. TöieíüBsx: 128. — HóKszenresztöség: Kosxtlioly, Kossíitü L.-b, POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. libán. I mmaaasä Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengő, negyed­évre 6 pengő. Hirdetések díjszabás szerint Elérkeztünk az iskolai év végéhez, amikor kö­zépfokú és főiskoláink megint ha­talmas tömegben bocsátják ki ma­gukból az érettségizett és diplo­más ifjúságot. A béke boldog ide­jében ilyenkor öröm töltötte el úgy az iskolából kikerült ifjakat, mint a szülőket, mert bizonyosak voltak afelől, hogy a befektetett anyagi és szellemi tőke mihamar kama­tozik is. Attól nem kellett tartani, hogy a tanult ifjú a szülő nyakán marad, mert nem bocsáthatták ki az iskolák kebelükből annyit, hogy azok rövid néhány héten vagy hó­napon beiül el ne helyezkedhettek volna. Az újságok rendesen „Pá­lyaválasztás“ cimü cikkeket kö­zöltek, melyekből az ifjúság tájé­kozódást nyelhetett a különféle életpályákról s tetszése szerint vá­logathatott azokban. Volt hely min­dig a friss erők számára. Ho! va­gyunk ma ezektől a boldog álla­potoktól ! A fiatalság iskolai vég' zettséget, szakképzetséget igazoló bizonyítvánnyal kezében a bizony­talanságba, a teljes reménytelen­ségbe lép ki. Addig, amíg isko­lába jár, még csak lát lelki szemei elölt valamit, még remél is vala mii; mihelyt azonban az iskolát elhagyja, elsötétül előtte minden, nem látja maga előtt a remélt bol­dogságnak útját, nem képes moz­dulni semerre sem. Akad ugyan egy-égy szerencsés, aki — hogy- úgymondjuk — csodamódra be­juthat valahová, de az óriási több­ség bizony csak várakozik, ki tudja, meddig. Ezrekre rúg a száma azoknak, akik már hosszú évek óta várnak egy kis munkaalkal­mat, — nem is végleges elhelyez­kedést, — de csak nem jön meg az. A tanult ifjúság nehéz elhe­lyezkedése érlelte meg azt a gon­dolatot a vezető körökben, hogy az iskoláztatást korlátozzák külön­féle eszközökkel. Ezt a célt szol­gálnák egyes iskoláknak beszün­tetése, a tandijaknak rendezése (értsd: fölemelése), az osztályo­zások megszigorítása (!), rostavizs­gák és más hasonló „bölcs" in­tézkedések, melyekkel kevesebb ifjúnak akarják megadni a tanulás lehetőségét, hogy kevesebb tanult ember legyen ebben az országban, Hát, ha már állást nem tudnak adni a tanult ifjúságnak, legalább ne állítsanak iöbb gátat a tanulni vágyók elé. Az életének második tizedét élő ifjúságról még nem állapítható meg olyan könnyen, mivé fejlődik az életben, hogy eb­ben a korban már véglegesen dönteni lehetne sorsa fölött. Van­nak igen nagy számban kitűnő­ségeink, akik a középiskolában megbuktak, a főiskolákon pedig nagyszerű eredménnyel végeztek, s az éleiben tudásukkal, tehetsé­gűkkel, munkaszeretetükkel elsők lettek; viszoni találkozunk olyanok­kal is, akik, mint fiatalkori „jó- tanulók" az éleiben egyáltalában nem váltották be a hozzájok fű­zött reményeket. Ne állítsanak te­hát újabb korlátokat a tanulni akaró fiatalember elé; a gyengébb tanuló nem lesz föltétlenül gyen­gébb munkaerő is az életben. Mit csináljon az iskolai tanulmányokat nem folytatható fiatalember? Va­lamikor, amikor még a magyar társadalom is annyira lenézte az iparososzíáiyf, — amelyre pedig ma büszke — azt mondták, a gyenge, a rossz laniúó menjen „inas“-nak. Ma? Ezer rneg ezer jó tanuló menne kész örömmel inasnak, ha . . . (Lám, a válság nak újabb „haszna": megbecsültté Budapest, junius 21. A felsőház ma megkezdte a költségvetés tár gyaíását. Serédi hercegprímás volt az első felszólaló, aki beszéde elején ezeket mondotta: — A magyar alkotmányban biz­tosítóit közjogi méltóságomnál fogva kötelességem a figyelmet felhívni arra, hogy nekünk ragasz­kodnunk kell ősi alkotmányunk sértetlenségéhez és az alkotmány módosítása, megváltoztatása vagy Róma, junius 21. Súlyos vesze­delemben forgott a napokban San Marino állam, amely Európának egyik legkisebb és legrégibb köz­társasága. Az utóbbi hetekben két szicíliai ember jelent meg a kis köztársaságban. Gyanúsaknak bi A Balaíon zalai oldaláról be­érkező jelentések szerint a sok esőzés a Balaton mentén sok kárt okozott, mégpedig elsősorban a Badacsonytól Füredig terjedő sza­kaszon. A záporesők vize patakokká dagadva lesodorta a szőlőkből a termőföldet és a legtöbb helyen a balatoni köruíra hordta, amelynek egyes részei egészen eíiszapolód tak, az átereszek pedig bedugultak. Páris, junius 21. Az Echo de Paris foglalkozik az osztrák-ma­gyar közeledés kérdésévei. Azt írja, hogy Paul Boncour külügy­miniszternek uj középeurópai tér vei vannak, amelyek lehetővé te szik Ausztria és Magyarország egyesülését. Franciaország nem tette a lenézezett pályákat 1) Ha igy a fiatalember sem diák, sem iparos nem lehet, vájjon mi sorsot szánnak neki vezető köreink? Ta­nulatlanul ácsorogjon az utcákon és veszélyeztesse a közbiztonsá­got ? — Ne zárják be hát az ifjú előtt az iskola ajtaját. Legalább addig van ellátva az a szegény gyerek, mig iskolába jár. Egyszer csak megváltozik a mai gonosz helyzet s az új, jobb helyzetbe okosabb dolog iskolázott embere­ket vinni, mint iskolázatlanokat. —- Ezek a gondolatok ötienek eszünkbe ma, a szomorú időkben felhangzó „Te Deum" hallatára. megszüntetése csak valamennyi arra hivatott tényezőnek együttes akaratával lehetséges. Ezután a püspöki kar és a ma­gyar katolikus egyház nevében óvást emelt az ellen, hogy az egye­temi alapot beillesztették az állami költségvetésbe. Földváry Elemér tiltakozott a titkos választójog ellen és a költ­ségvetést nem fogadta el. zonyuliak és letartóztatták őket. Kiderült, hogy junius 17 én éjjel merényletet akartak elkövetni a város ellen. Meg akarták gyilkolni a kormányzót, a katonai parancs­nokot, továbbá bombákkal fel akar­ták robbantani a középületeket. A legtöbb földet a balatoni kör­útnak ábrahámhegyi szakaszára hordta az esőzés. Az utak rendbe- hozása legnagyobbrészt befejező­dött. Nem ilyen egyszerű azonban annak a kárnak helyrehozatala, amit a záporok a szőlőkben okoz­tak. A termőföld visszahordása ugyanisaköitséges munka, amire ma kevés szőlősgazdának van j pénze. gördítene akadályokat ilyen terv elé, mert ez megakadályozná Ausztria csatlakozását Németor­szághoz. A lap szerint ezt az uniót később beolvasztanák a dunai államok gazdasági szövet­ségébe. * London, junius 21, A Morning­post uj vámuniós tervekről ir és nen tartja kizártnak az Adriától a Balti tengerig terjedő vámszö­vetséget. Megállapítja, hogy a londoni delegátusokkal Benes ez irányban beható tanácskozásokat folytatott és máris megnyerte Lengyelországot. Ausztria és Ma­gyarország — írja a lap — szin­tén hajlandók csatlakozni e kom­binációhoz, de Magyarországnak az a kikötése, hogy a csatlako­zik megtörténte előtt lényegesen meg kell javítani Magyarország pozícióját szomszédaival szemben. Letörik a textilárakat 7 Budapest, junius 21. A kormány liir szerint a textilárak letörését tervezi és ebből a célból külföldi textilcikkeket enged be az országba alacsonyabb vámok mellett. Ellen­értékűi mezőgazdasági terménye­ket vihetünk ki külföldre. Rövid táviratok. Az osztrák nemzeti szocialisták most titokban szervezkednek asz­taltársaságok, dalárdák, valamint a német tornászszövetség leple alatt. A rendőrség a titkos szer­vezkedést is elfojtja. — Sziám­bán vértelen forradalom folyt le. A katonaság elfogta a minisztere­ket és hűségéről biztosította a k rályt. — Kommunista szervez­kedés folyt a német nemzeti harci osztagoknál, ezért a német rend­őrség szigorú eljárást indított a szervezet ellen. — Stollberg né­met községben nagymennyiségű robbanóanyagot találtak, amelyet kommunisták rejtettek el. Sperlágh Géza nyugalomba vonul. Sperlágh Géza Ítélőtáblái biró, a zalaegerszegi kir, járásbíróság el­nöke, mint értesülünk, julius l*ével saját kérelmére nyugalomba vonul. Sperlágh Géza 44 évi szolgálat után távozik az igazságügyi szol­gálatból. Működését 1889-ben Szolnokon kezdte, mint gyakor­nok. 1895 ben Zalaegerszegre nevezték ki albiróvá és ettől kezdve állandóan itt teljesített szolgálatot. Rövidesen járásbiróvá, majd törvényszéki bíróvá nevezte ki a király, 1915 januárjától pe­dig a zalaegerszegi járásbíróság vezetője. Két évvel később, 1917- ben megkapta az Ítélőtáblái bírói címet és jelleget, 1927-ben pedig a III. fizetési csoport jellegét é> ezzel a méltóságos címet. Sperlágh Géza egyike a legki­válóbb bíráknak. Jogi tudása és páratlan munkabírása országos viszonylatban is elsőrangú. Ér­tékes munkássága töbször része­sült elismerésben. A felek köré­rében nagy népszerűségnek ör­vendett mindenkor. De megbe­csült tagja a város társadalmá­nak is. Barátai és tisztelői a 44 évi munkás élet után őszintén kí­vánnak neki megelégedett pihenést. Ä hercegprímás a felsőházban tiltakozott az alkotmány megváltoztatása ellen. Súlyos veszedelemben forgott Európa legrégibb köztársasága. Károkat okozott a Balaton mentén a sok esőzés. ’i / • . Magyar-osztrák uníórói ir a francia sajté. Benes köxépeurópai vámuniót készít elő.

Next

/
Thumbnails
Contents