Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-06-20 / 137. szám

Zaiamegyei üjsag f0'>*> & JUiUUO 20. 6 román kormány visszavonta ren­deléseit a cseh Skoda gyáriól és a hadianyagokat Resicán állítja elő a létesítendő nagyszabású gyárban. A Notre Dame iskolák razj- és kézimunkakiáilitása. A Notre Dame zárdának hatal­mas tornatermében vasárnap nyí­lott meg a polgári leányiskola és tanitónőképző rajz- és kizimunka- kíálütása, amit azonban a vasár« napi kellemetlen idő miatt csak ma tekinthetett meg a közönség. A kiállítás anyagának gazdag vál­tozatosságával, szakszerű, köny- nyen áttekinthető, elrendezésével s a munkák finomságával nagy­ban emeli azt a jó hírnevet, amit a zárda rövid pár évi zalaeger­szegi működése alatt szerzett. De dicséri egyben azokat a finom érzékű,, kiváló ízlésű tanerőket is, akik a szorgalmas növendékekkel ilyen szép munkákat végeztettek. Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a rajz- és kizimunkatanitás- ban is erősen kidomborodik a nemzeti jelleg, fejlődik, íinomodik a növendékek ízlése, kezök ügye- sedik s önálló munkára nevelő­dik az ifjúság. A polgári iskola anyaga termé­szetesen felöleli rajzból a sikfor- mákat, térformákat, az árnyékolást, festést úgy a természet utáni munkánál, — ami a domináló — és a tervezgeíéseknél. Egyes mun kák valóban művészi kivitelűek úgy, hogy csodálkoznunk kell, hogyan kerülhetnek ki olyan ügyes- dolgok 10—14 éves lánykák ke­zéből. A taniíónőképzőben már építe­nek arra, amit a polgáriban ta­nultak és figyelemmel vannak arra, amit a tanítónak a népiskolában végeztetnie keil. A megfigyelés, a helyes meglátás és megfelelő színezés a főszempontok, amikre támaszkodni kell. A kézimunka anyagában talál­kozunk mindennemű öltéssel. A legegyszerűbbtől a legfinomabb hímzésig, a kötéssel és horgolás­sal s mindez ügyességek a hasznosságnak is szolgá­latában állanak, mert olyan mun­kák készülnek, amelyeknek hasz­nát veszik a növendék k. Folto­zás, síoppoláSjfehérneműek varrása, azok díszítése, ruhák, mellénykék, a legszebb kiállításban már a polgári iskolai növendékek kezé- zéből is kikerülnek. Természetesen bővül a munka kerete és terjedelme a képzőben, ahol azokra a gyakorlati munkákra helyezik első sorban is a fősúlyt, amiket majd a népiskolában is tanítanak a növendékek. Egyházi ruhák, teritők, párnák, f ehérnemüek, magyar ruhák pártával, ami kézi­munka csak elképzelhető, az mind látható a képzősök kiállításán. Lehetetlenség mindezt külön-küiön felsorolni. Meg kell nézni a kiál­lítást s akkor kaphatunk csak a sok pompás munkáról igazi képet. A polgári iskola kél alsóosztá­lyában és a képzőben Juhász Mária tanárnő íaniíja a rajzot, a III. és IV. polgáriban Bel c/a Mar­guerite Margit, a kézimunkát mind­két iskolában Mardary M Terézia, akiket a legteljesebb elismerés és dicséret illet meg azokért a szép eredményekért, amelyekről a kiállítás tanúskodik. A kiállítás még kedden is megtekinthető, Halálra sújtotta a villám a szentadorjáni ígazgaté-tanitó A letenyei járásban fekvő i Szentadorján községben megdöb­bentő szerencsétlenség történt. Junius 14-én, szerdán délután Sárváry József igazgatótanitó 63 éves felesége a kis templomban előkészületekei tett Űrnapjára, s többek között az okárt diszitette. Négy óra tájban nagy zivatar tört ki és egyik villám belecsa­pott a torony keresztjébe, majd a falakon lefutva az igazgatótanitó feleségét érte. Leégette Sárváryné fél oldalát, ruháját, haját, cipőjét. Ezenkívül a villámcsapás követ­keztében az ablakból kihulló üvegcserepek is megsebezték. Sárváryné mellett három iskolás gyerek állott, akik a vihar ellen harangoztak, de ezeknek csodála­íosképen semmi bajuk sem tör­tént az ijedtségen kívül. Sárváry Józsefnél Marton Imre dr. járási tisztiorvos részesítette első segélyben, majd beszállí­tották a nagykanizsai kórházba. Állapota azonban annyira remény­telen volt, hogy két nap múlva innét hazavitték. A szerencsétlen uriasszony Szentadorjánban négy napi szenvedés után szombaton este meghalt. A kiváló jellemű, jóságáról is­mert úrasszony tragikus halála az egész környéken mély rész­vetet keltett. A villámcsapás alkalmával a templom tornya és tetőzete erő­sen megrongálódott. mon végigcsináltak. Például: Sült borsó leves, gombás pudding, hercegnő-sült különféie köretekkel és salátával, indiáner és krémes lepény, végül fekete. Meg is jegyezte az elnök: ejha, de jól éiiek. De csak tréfásan, mert a feleségjelöltek azt is meg­mondották, hogy egy-egy ilyen ebéd sze­mélyenként csak 50—80 fillérbe kerül. Nem csak mondották, de be is bizonyították számadásaikkal. n A háztartástanról áttértek a ker­tészeire, amelyet Harsányi Lujza dr. tanárnő kérdezett. Czobor Mátyás polgármester eddig csak hallgatta a vizsgát, most azonban kitört belőle a növénykeaveiő és a kerígazdasághoz értő ember. A tanárnő mellett ö is kérdéseket adott fei nagy szakértelemmel, amit az egyik felelet után igy is­mert el Sztankovics elnök : — A polgármester ur kiváló kérdező, a válasz pedig kitűnő. Sorban feleltek ezután a lányok az egészségtanból, a tejgazdaság­ból, a sertéstenyésztés tudomá­nyából, a baromfitenyésztésből, végül a gyermeknevelés elméle­téből. Mindegyik tárgynál meg­mutatkozott a két tanárnő és Né­meth János dr. városi tisztiorvos hozzáértő tanításának eredménye. A feieleiek szinte kivétel nélkül jók voltak. Ahol pedig döcögött kissé az emlékezet, ott segített a női leleményesség. Egyik-másik olyan ügyesen kerülte meg a kérdés érdemét és tárt át más tárgyra, hogy talán maga a kér­dező sem vette észre. Voltak ag hányán, akik nagyon tudtak. Eg® kük annyira, hogy mikor leültették, akkor is beszélt. A vizsga befejeztével Sztanko- vics János elnök ismét beszédet mondott, méltatván a tanfolyam jelentőségét. Utalt arra, högy a haza sorsa végeredményben az egyéneken és a családokon for­dul meg. A tökéletes családi élet­hez pedig hozzátartoznak azok a dolgok, amelyeket a lányok ta­nultak, mert nincs családi harmónia, ha az asszony nem tudja észszerűen és ügyesen el­osztani azt, amit a férj megkeres. Nagy elismeréssel szólt ezután a tanfolyam eredményéről ér, az elő­adókról, végül indítványozta-, hogy táviratilag üdvözöljék a miniszté­rium szakokíatásügyi előadóját, Czveíkovics Ferenc miniszteri ta­nácsost. Az indítványt elfogadták. Turcsányi Sipos Bébi a hallga­tók nevében mondott köszönetét a tanfolyamért. Hangsúlyozta, hogy mindannyian sokat és vidá­man tanultak. Nekik valónak és könnyű­nek érezték ezt a munkát, mert hazafias, dolgos magyar gaz­daasszonyom akarnak lenni. A pompás szónoki készséggel, ked­vesen elmondott beszéd igen nagy sikert aratott. Végül Czobor polgármester nyi­latkozott megelégedéssel a tan­folyamról, majd az elnök kiosz­totta a bizonyitványokat. A vizsga után a tanfolyam gya­korlati részének eredményeiből álló kiállítást szemlélte meg a közönség a MANSz székházában, amelynek nagytermét a tanfolyam lelkes támogatója, özv. Ábrahám Ernőné bocsátotta rendelkezésre. A kiállítás legfőbb bizonyi* A hathetes zalaegerszegi ház­tartási tanfolyam záróvizsgáját va­sárnap tartották meg a felsőkeres­kedelmi iskolában számos érdek­lődő jelenlétében, ott voltak a hozzáiartozókon kívül Bődy Zol­tán alispán, Czobor Mátyás pol­gármester, Lillik Béla vármegyei népművelési titkár és a nőegye süíetek tagjai közül számosán. A tanfolyam hallgatói, szám szerint huszonha.ian, a padokban helyezkedtek, el. Nagy volt köztük a drukk a vizsga megkezdése előtt. Teljesen indokolatlanul pe*- dig, mert — bizonyára szigorú tilalom hatása alatt — az összes vőlegényjelöltek távolmaradtak, s egyébként is határozottan sokat tudtak, amint később kiderült. A földművelésügyi miniszter megbízásából Sztankovics János ny. keszthelyi akadémiai igazgató elnökölt a vizsgán. Hangulatos, közvetlen megnyitóját Egerszeg dicséretével kezdte, azután a vár­megye és a város vezetőségének adózott elismeréssel. Különösen a polgármester előtt emelte meg jelképesen a kalapját, mint aki nemcsak az utcák virágositásái segíti elő, de támogat minden más törekvést is, ami szép és jó. Háláját fejezte ki özv. Abrahám Ernőnériek, végül a leányokhoz fordult és bizalmát fejezte ki, hogy a vizsgán tudást mutatnak. Kerekes Adrienn tanárnőnek a tanfolyamról tarlóit rövid ismer­tetése után meg is kezdődött a vizsga, amelyen a következők vet­tek részt (a felelés sorrendjében): Bálint Erzsébet, Ebedii Ilona, Győré Gizella, Farkas Anna, Ka­posi Jolán, Martincsevits Baba, Boross Klára, Pirity Ilona, Röss- ler Irén, Németh Ilona, Simonffy Mária, Szalay Erzsébet, Farkas Erzsébet, Bruzsa Baba, Gulyás Mária, Huber Magda Juhász Irma, Laux Anna, Papp Ilonka, Pál Ilona, Pörneczy Kató, Pál Margit, Turcsányi Sípos Bébi, Szalay Bő zsi, Nagy Irén, Vidóczy Anci. Először a háztartástanból folyt a vizsga Kerekes Adrien tanárnő kérdései alapján. A jelenlevő né­hány férfi (sőt bizonyára a höl­gyek jórésze is) egészen elcso­dálkozott, mi minden tartozik a háztartástan körébe. Beszéltek a hallgatók — feltűnő biztonsággal — a háziasszony százféle köte­lességéről, elkalandoztak a kémiába, aztán meg hirtelen tüzelőanyagokról tartottak értekezést, no és persze a főzésről. Elmondtak a hallgatók egy-két menüt, amit a tanfolya­Tropikál ■■■■■■■■■■■Síiifápi férfi ruhassőwefekj MÉM gyürődik — könnyű — tartós — mos­hat© - mindig elegáns. BURETTi pengő I«-, 1*20, 1*30 méterenkénti árban. Práger Keszthely Huszonhat új háziasszony jelesen vizsgázott. Befejeződött a háztartási tanfoS^am.

Next

/
Thumbnails
Contents