Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-06-01 / 123. szám

Ára 10 fillér

í933 Junius I, Csütörtök,

Ifel óvfafyoRv 12, szám.

v

Gos^

,\otvv'v

Lás/A0 P

,\éb’^os

£a\acs^

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

.—»uísfig és KiaüóMyatal: Zalaeitsrssea, Szecüeayi-rér l. fsíelőn: 128 si — FiólíszBfiesztöséo: Keszthely, Kassntü L.-u

POLITIKAI NAPILAP

Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 2 penpf, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Mi az Országzászló?

Egy elfeledett fogalom. Régen hataimi jelvény, ma jelkép. Jelképe a múltnak s biztosítéka a jövőnek. Jelkép a nemzeti lobogó: a nemzeti véres áldozatnak, az eszményi hevületnek s a reménytfar.asztó munkának a hirdetője; jelkép az Országzászló is: egy szétszakított, de megbonthataílanui egységes országnak jelképe.

Az országnak régen csak egy „Országzászlója“ volt és lehetett: ott, ahol a király lakott s az or- szágnagyokkal a nemzeti hatalom uralkodott. Ezt az uralkodást, a nemzeti hatalom birtokát hirdette országgá az akkori Országzászló; a mai száz, meg száz, majd ezer,

' meg ezer alakban megosztva szintén egy: a nemzeti akaratnak a hirdetője. Csak az anyagot lehet megosztani, a lelket nem. Mi úgy láthatjuk, hogy a „sok Országzászló“ képtelenség, a közjogi ténynek ellentmondó fogalom. De, ennél a képtelenségnél, ellentmondásnál van nagyobb is: a lelkivilágnak ama képtelensége, hogy a lélek egy oszthatatlan és mégis embermilliáidok tettében szolgálja a nagy célt, melyért az évek tiz ezrein e földre küldetett. A végtelent, a lelket, nem osztja meg idő, hely, szám, semmi ... Ez a rejtély, az Isten, a lélek végtelensége és megoszthatatlansága a legnagyobb „képtelenség“ — s mégis legnagyobb,legfőbb valóság.

Ilyen valóság, a lelkiség valósága a ma ezernyi darabra osz- toti, de mindig egy, ma is egyetlen Országzászló képlete. Az Országzászlók a szerteszórt oltások, ahová e nemzet fiai a múltért verekedni, a jövőért imádkozni járnak. Az Országzászlók a nemzeti léleknek hirdetői, tanítói lesznek. Azok az Országzászlók mind egyetlen nagy munkát végeznek : ránevelik ezt, a múltjáról feledkező nemzedéket nemzeti kötelességére. Azok az Országzásziók dacos tiltakozások ellenségeinknek bennünket örök rabságban tartani akaró szándéka ellen s eleven akaratunknak kifejezői, hogy ebbe bele nem nyugszunk, hogy ezt bármi módon, bármi áron megtörjük. Amig azok az Országzászlók állanak, — tartson bár ez az idő akármeddig, — ellenségeink nem lehetnek nyugton. Hogy ezek az Országzászlók — mik szálkák ellenségeink szemében s hegyes tőrök a mi szivünkben, — valaha eltűnjenek, ahoz Trianon revíziója, az újra egységes magyar nemzet, a régi magyar határok kellenek. Ha majd a sok Országzászló helyett megint egy hirdeti az egységes nemzeti hatalmat az ország fővárosában, ha majd a nemzeti lobogó újra a Kárpátok ormaira kerül, akkor majd béke, megnyugvás száll a szivekbe. De addig Jiarcra tüzelünk, El nem nyugvó,

kérlelhetetlen harcra. Harcra az ellenség és a magunk hibái elien !

Ezt a harcot ma már s kan hir delik. Az Országzásziók sora bizonyítja azt. nogy e harcban sokan vannak, hogy itt is, Zala ősi földjén, Vér Bulcsu vezér ősi göcseji várában is sokan vagyunk, ezt Dizonyitjuk be akkor, amikor városunknak azon a szép pontján, hol a jövő fejlődés bontakozik ki s ahol a vasúton ideérkező idegenek először teszik lábukat a város földjére, — mi is fölállítjuk ; az Országzászlóí. Az ezeréves ma- i

gyár hazának megcsonkításával csonkul! a mi vármegyénk is: illő tehát, hogy a székhelyen is lengjen a tiltakozásnak, a harcnak iobogója. — Ne sajnáljuk hát fii létünket az Országzászlóra. Hiszen ez emlékeztet majd mindegyikünket minden pillanatban a múltra és a jelenre. Adakozzék ki-ki tehetsége szerint a nemzeti szent egységrr.egcszthatatlanságának jelvényére. Járuljunk igazi magyaros hazaszeretettel és áldozatkészséggel a nemzeti oltár megépítéséhez !

Egy kínai új miséhez,..

A mai napon láthatatlan szivárvány szövődik Zalaegerszeg és Kína között. Ennek a szivárványnak színei az imádaág, a szerető megemlékezés, a távolságokat és hosszú éveket áthidaló szeretet fényében ragyognak. Ma mutatta be első szentmiséjét Kínában városunk szülöttje : Litványi György S. J. Akik lélekben körülállták ma ezt az oltárt : szülők, testvérek, régi jóakarók, jóbarátok és ismerősök, azoknak ünnep volt ez az imádságos megemlékezés, De ünnepe az egész város katholikus társadalmának is, mely mindig büszke lehet arra, hogy a missziók életet és halált megvető hősi munkájába elküldhette egy fiát.

Vasárnap ünnepeltük hőseinket. Ma ismét egy hős ünnepe van. Vájjon nem hős-e a szó legteljesebb értelmében az, ki ifjúsága virágában, színes, szép jövője reményében, kiváló képességeinek tudatában itthagvott otthont, szülőket, ismerősöket, csak hogy beváltsa isteni Mesterének hivó és küldő szavát: „elmenvén tanítsatok minden nemzetet ..." Az életnek hősi és egyben isteni átértékelése ez: aki elveszíti az életét énérettem, megtalálja azt, aki pedig megtalálja az életet, elveszíti azt.

Litványi György S. J., ami új- misés testvérünk, büszkeségünk, az evangélikus felekezetből jött vissza a katholikus egyház anyai kebelébe nyolcadikas gimnazista korában. Pár hónapra az átvétel után már a jezsuita rend noviciusa leit 1920-ban. A noviciátus után Pécsett, majd Franciaországban végezte tanulmányait, miután 1927- ben elindult Xavéri Szent Ferenc utján Kínába. Hosszú, kereszies, de szent ez az ut, mely őt elvezette a mai ünnep virágos, dicső séges újmisés oltárához. Nem lehet szebb ékessége ennek az oltárnak annál a hősi áldozatnál, melyet érte az ujmisés élete müvében meghozott.

Ö maga beszéli el, hogy mikor nyolcadikas korában utoljára kijelentkezett illetékes protestáns lelkészénél, az igy bocsátotta el: „Menj az evangéliumi világosságból a sötétségbe“. És ő ment és ezerszer boldog, hogy elment ebbe a „sötétségbe“, mely neki élethivatás, sokaknak örök üdvösség, nekünk pedig önérzetes büszkeség.

Rövid táviratok.

József főherceg husmérgezés- ben megbetegedett, de már jobban van. — Az Emericana közbelépésére a bécsi és müncheni diákegyesületek vezérei nyilatkozatot adtak ki, amely szerint meggyőződtek, hogy a magyar egyetemi hallgatók tüntetése nem a német kisebbség, hanem Bleyer ellen irányult és ezért sajnálják,

Nem pendeitek el vizsgálatot a zalaegerszegi és nagykanizsai OTI-vezetők ellen.

Egy szociáldemokrata választmányi^tag durva támadását vizsgálják a központ kiküldöttei. — Kúrián aligazgató nyilatkozata az^ügyröl és a

kanizsai önálló kerületről.

Az Országos Társadalombizto sitó Inlézet zalaegerszegi kerületi választmányában legutóbb vakmerő szociáldemokrata támadás játszódott le. Egyik legutóbbi választmányi ülésen Berke György nagykanizsai szociáldemokrata választmányi tag egy vélt segélyezési sérelmet tett szóvá, amely Nagykanizsán történt. A választmány bizottságot küldött ki, mely részletesen kivizsgálta az ügyet és megállapította, hogy semmiféle mulasztás nem történt. A kerületi választmány tudomásul vette a jelentést. Ennek ellenére Berke György tovább folytatta akcióját és meggyanúsította Béres László dr,-í, a nagykanizsai kirendeltség vezetőjét, hogy megfélemlítette az érdekelteket és azok nem merik az igazat vallani. Boross Géza dr. zalaegerszegi kerületi ügyvezetőt pedig azzal vádolta, hogy fedezi a mulasztásokat. Berke durva és alaptalan támadása nagy felháborodást keltett a váiaszt mányban. Varga Nándor, Fangler Gyula zalaegerszegi kereskedelmi köri elnök, Meizler Károly keszthelyi ipartestületi elnök és Weiser János nagykanizsai gyáros egymásután utasították vissza a péi dátlan támadást.

Berke György a felháborodás láttára igyekezett szavait magyarázni. Boross Géza dr. kerületi vezető azonban nem elégedett meg ezzel, hanem az egész ügy ről jelentést tett az OTI központ’ jának, s csatlakozott a jelentéshez Béres László dr. is. A jelentés alapján a központból megérkezett Kúrián Gyula dr. aligazgató és Bartalos Béla dr. segédtítkár, akik először a nagykanizsai kirendeltségnél vizsgálták meg az ügyet, jelenleg pedig a zalaegerszegi kerületi pénztárnál tartózkodnak. Itt részt vettek a kerületi választmánynak most tartott ülésén.

A Berke-féle üggyel és választmányi üléssel részletesen foglalkozik a nagykanizsai Zalai Közlöny, amely rámutat, milyen felháborodást keltett Berke támadása, ! egyúttal azonban — nyilván té- | védésből — azt Írja, hogy az OT! központi igazgatósága vizsgálatot rendelt el a zalaegerszegi és nagykanizsai vezetők ellen. Azt is Írja továbbá, hogy Kúrián aligazgató a választmányi ülésen kijelentette, hogy mindent elkövet az önálló nagykanizsai OTI kerület érdekében.

Az üggyel • kapcsolatban ma megkérdeztük a Zalaegerszegen tartózkodó Kúrián Gyula dr. OTI aligazgatót, aki a következő váiaszt adta :

— Hangsúlyozom, hogy az OTI igazgatósága nem rendelt el semmifele vizsgálatot sem Boross Géza dr. zalaegerszegi kerületi vezető, sem Béres László dr. nagykanizsai kirendeltség-vezető ellen. Mi magát az ügyet, vagyis a Berke György által előidézett incidenst vizsgáljuk.

Megkérdeztük az aligazgatót a nagykanizsai önálló pénztár ügyében is. A válasz a következő:

—- A választmányi ülésen nem mondottam, hogy mindent el fo gok követni a nagykanizsaiak méltányos kérelmének teljesítése érdekében. Azt mondottam, hogy a kérdésről érdemben nem nyilatkozom, mert az ügy az önkormányzat és a belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.

Az aligazgató a Berke-féle ügyről, tekintettel arra, hogy még vizsgálat alatt áll, bővebben nem nyilatkozott. Bizonyosra vehető azonban, hogy a támadás a központ részéről is kellő visszautasításban fog részesülni, mert a választmány a legteljesebb elégtételt kívánja az alaptalanul megtámadott tisztviselők számára.