Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-05-28 / 120. szám
IDŐ: Délről lassú javulás: a szél gyengül, kissé melegebb lesz. Zivatar még lehet. Budapesten ma 10 érakor 15 C van. régi vicc UJ KIADÁSBAN — A négy hatalom tehát egyelőre a kővetkező három: Olaszország és Németország.». Helyes van talán a világ-. Nagyon hangosan nem merjük ezt állítani, mert az áprilisi égbolt ragyogását nem nyelik el olyan hirtelen zimankós felhők, mint ahogy a nemzetközi politikában rombolnak szét váratlan fordulatok pillanatok alatt jónak és bölcsnek látszó terveket De valamivel több reményt füzünk az elkövetkezendőkhöz, mint eddig, mert természetesebb és járhatóbb útra léptek a nagyhatalmak. I Az első és legfőbb megállapítás volt. amelyben végje megegyeztek, hogy békét akar mindegyik, mert a népek irtóznak a háborútól. Igaz, hogy a további lépés nem előre, hanem hátrafelé történt. Biztosítsuk a békét t'iz évre, adta ki a jelszót az egyik. Tíz évi Lehet egy bérleti szerződés ideje, de nem lehet nemzetek életében fejlődési periódus, zavartalan munka ideje, nem 7ehet béke, de nagyon könnyen lehet lázas készülődés a lejárati idővel kikerülhetetlen háborúra. Mégis történtek lépések haladó irányban is. Nem Genfben, nem a Népszövetség al- és főbizottságaiban, hanem Rómában, ahonnan elindították a gyakorlati, praktikus, egyetlen célhoz vezető útra a béke szekerét. A négy főhatalom, amely körül mint bolygók a nap körül keringenek a kis nemzetek; amelyeknek egyetértése eldönti, széthúzása megoldhatatlanná teszi a problémákat, végre nem delegátusok, csatlósok tömegén keresztül nemzetközi konferenciákon viv diplomáciai csatákat, hanem közvetlenül egymással állapodik meg felelős tényezői utján a követendő magatartásban. Egyszerű és gyakorlati utón vannak. Amit együtt akarnak, megtörténik, amit együtt elleneznek, nem vihető keresztül. Ha hozzájuk csatlakozik még Amerika is, akkor biztosíthatják a békét nem tiz évre, de akármeddig, nemcsak egy-egy hatalmi tébolytól megkótyagosodott kis vazallus ellen, hanem komoly érdekellentétek kiéleződésénél akármelyik nagyhatalom ellen is. A tehetetlen Nép- szövetség, a süpped ős talajú konferenciák, a titkolózásában mindig veszélyeket rejtegető diplomácia helyett a nagyhatalmak megállapodása és meghatározott keretek között való együttműködése rásegítheti végre a béke és vele a gazdasági kibontakozás szekerét az egyenes útra. Ha . . . Nos, ha a paktum ezúttal is nemcsak — paktum marad! Egy féllábu ügyvéd megdöbbentő öngyilkossága Göring Londonba repül Ötödször szöv át a négyhatalmi paktumot London, május 24. A ma reggeli angol lapok egybehangzóan azt a szenzációs hirt közük, hogy Göring porosz miniszterelnök, birodalmi légügyi miniszter a legközelebbi napokban az angol fővárosba érkezik. A német miniszter állítólag Hitler kancellár egyenes kívánságára utazik Londonba, hogy folytassa a tárgyalásokat a négyhatalmi paktum ügyében, amelyeket az olasz fővárosban kezdett meg. Göring repülőgépen teszi meg az ntat Londonba. A Mussolini-féle négyhatalmi paktum végleges megszövegezése körül láthatóan még éles ellentétek vannak Franciaország állásfoglalása miatt. Ennek ellenére A francia ellenállást a négyhatalmi paktummal szemben lényegesen fokozza a kisantant álla- mok és Lengyelország magatartása is. Egyedül Jugoszlávia mutat némi hajlandóságot a négyhatalmi paktum elfogadására, ez is azonban csak bizonyos feltételek mellett. Legfőképpen Magyarország és Bulgária fegyverkezési egyenjogúságának elvi elismerése ellen tiltakoznak éles hangon a kisantant államok. Pertinax az Echo de Paris hasábjain összefoglalja a tervezett egyezménnyel szemben úgy Franciaország, mint a kisantant összes kifogásait. — A paktum első cikkelye — Írja — világosan kimondja, hogy a nagyhatalmak együttműködése harmadik állam e 11 en is megvalósítható. Ez nem jelent egyeangol körökben úgy tudják, hogy már csak néhány napra vau szükség, hogy teljes megegyezés jöjjön létre. A jelenlegi szöveg már az ötödik, amelyet a tárgyalások kezdete óta készítettek és a harmadik, amelyet Mussolini külügyi hivatala terjesztett elő. Az egyetlen ellentét amiatt a francia követelés miatt van, hogy a négyhatalmi szerződés sarkalatos pontjává tegyék a népszövetségi alapokmány tizenhatodik szakaszát, a mely a büntető szankciókról szól. Ennek a szakasznak a paktumba foglalása ellenkezik úgy Olaszország, mint Anglia és Németország á 1- láspontjával is. bet, mint hogy a gyengébb államot egyszerűen falhoz szorítják. Genf, május 24. A leszerelési delegáció tegnap a késő éjszakai órákig lázas tempóban dolgoztak, kevéssel éjfél előtt Pan Í-B o n c o u r még egy ízben tanácskozásra ült össze A1 o i s i báró olasz fődelegátussal. A tanácskozások során elsősorban a négyhatalmi paktum ügye került szóba és értesülésünk szerint a francia külügyminiszter ez alkalommal ugyanolyan i n t r a n- zigens magatartást tanusiÍ Veszedelmet rejt magában a 3. cikkely is (leszerelés), amennyiben egyenjogúságot követel nemcsak Németország, hanem Magyar- ország, Ausztria és Bulgária számára is, ehhez pedig Franciaország középeurópai szövetségesei beleegyezése nélkül sohasem járulhat hozzá. Legrosszabb azonban az egész dologban az a tény, hogy a francia külügyminiszter kormányától kapott utasítások ellenére nem jelentette be vétóját ezekkel az indítványokkal szemben és belső meggyőződés nélkül védte a francia álláspontot, sőt még arra is rámutatott, hogy sokkal béküléke- uyebb politikát követne, ha ő volna a helyzet ura. Minden jel arra mutat és ez a hir ma a világsajtóban is napvilágot látott, hogy Daladier francia miniszterelnök mindaddig nem ad végleges választ a négyhatalmi szerződés ügyében, amíg tárgyalásokat nem folytat Lengyelországgal és a kisantant államokkal s a paktum aláírásához azok beleegyezésüket nem adják. tott, mint a leszerelési konferencián történt felszólalása során. Az olasz megbízottal folytatott tárgyalás után Benes cseh külügyminiszter kereste fel Paul- Boneourt, akivel hosszasan tanácskozott. A francia külügyminiszternek a leszerelési értekezleten és a négyhatalmi szerződéssel szemben tanúsított magatartása miatt érezhető elkeseredés mutatkozik a német delegáció körében. Ennek megfelelően Magyarország és Bulgaria egyenjogúsága ellen tiltakozik a kisántánt „Franciaország meg akarja törpe■ dózni a leszerelési konlerenciát“ Benes Paul-Boncownál
