Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-05-25 / 118. szám
fVI. évfoiftm 118. »ám, »»33 Május 25. Csütörtök. ! 7»» Főtiszte iendő Gosztonv' UsxÍ6 P^noS urnáit Xa\acsé.ny 54 Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc. «..«okiioset es tíadóilvatai: Zaiaeseiszes, szpcneiyi-tér i. TUíloi: 128 sí. — FióltszerKesztőseg: KesztHely, Kossnü L.-a. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Eífiíítetéeí árak : egy hónapra 2 pengő, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Egerszeg és Kanizsa mindig testvérvárosoknak vallották magukat, testvéri szeretet azonban sohasem uralkodott közöttük. Nem voltak ugyan ellenségei egymásnak, csak versenytársai, a verse- nyezők pedig — tudjuk — sohasem néznek egymásra jó szemmel, hiszen céljuk az, hogy legyőzzék egymást. Sok mindenféle körül mény játszott közre abban, hogy a két város sikraszálljon egymással, de ezekre most részletesen kitérni nem szándékozunk. Egyet akarunk csak kiemelni, a legfontosabbat, ami bizonyítja egyben azt is, hogy nem Egerszeg indította meg a harcot és igy nem Egerszegen múlott az hogy a testvéri szeretet nem fejlődhetett ki a két város között. Kanizsának hasonlíthatatlanul előnyösebb földrajzi helyzete biztosította részére a fejlődésnek minden lehetőségét. Nagy forgalmú vasúti vonalak melleit ipari és kereskedelmi élete erősea föllendült; hataimas vidékeket csatolt magához s igy majdnem azt mondhatjuk, hogy Kanizsának ki sem kellett nyújtania a kezét, minden jó az ölébe hullott. És ebben a kellemes helyzetben egészen természetesnek tartotta azt, hogy a székhely is inkább öt illeti, mint a mögötte messze elmaradt Zalaegerszeget. Ezt volt mindig a versenynek a tengelye. A nagy, a gazdag Kanizsa szánako zóan tekintett a szegény göcseji falura és szinte restelte, hogy ezt a poros-sáros göcseji falut keli székhelyként tisztelnie, hogy innen nyerjen irányítást városi politikája is. Bizonyos mértékben megérthető tehát Kanizsának harca a megye- székhelyért s megérthető különösen ma, amikor az új országhatárok Kanizsát sok mindentől megfosztották. De érthető természetesen Zalaegerszeg védekezése is és igy Kanizsa nem vehette rossz néven, ha Egerszeg védekezésében néha-néha nem volt nagyon kíméletes. Hiszen a székhely elvesztése halálos csapást írtért volna rá. Azonfelül világnézeti különbségek is uralkodtak a két város között. Ezek mind igazságok és nem is neheztelhet ránk Kanizsa, ha ezt most egy pillanatra előhozzuk. Igaz, csak egy pillanatra, mert ez alkalommal öröm mel kell megállapítanunk azt, hogy a két város között megtörtént a kibékülés a vasárnapi dalos- ünnepélyen. Ez az ünnepély nemcsak a zalai dalosbékét, hanem Zalaegerszeg és Nagykanizsa békéjét is megteremtette. Zalaegerszeg mindig örült Kanizsa fejlődésének, örömmel vette tudomásul, hogy Kanizsából Nagykanizsa lett, mert a vármegye székhelyét csak öröm töltheti el, ha bármely községe, vagy városa fejlődik. Nem is irigyeltünk el soha semmit sem Nagykanizsától, De fájt, ha Kanizsa igényt támasztott arra, ami a mienk, ha fejlődésének úgy óhajtott nagyobb lendületei biztosítani, ha valamit elvehet tőlünk. A béke pedig a dal szeretetében nyert megpecsételést. Mindkét városnak dalszerető polgármestere van, s a dalszeretet ösztönözte Czobor Mátyás zalaegerszegi polgármestert arra, hogy minden lehetőt elkövessen a dalosbéke helyreállítása érdekében és, hogy Zalaegerszegen pecsételjék a dalos békét. Viszont Krátky István dr. Nagykanizsa polgármestere, úgyis, mint a zalai daiosszöveiség elnöke, a legnagyobb örömmel vette íu domásui a béke megteremtésére irányuló törekvéseket és a Zalaegerszegre szóló meghívást. Regi óhaja volt ez már Nagykanizsa polgármesterének, hiszen a két város megbékélése érdekében is fontos volt az egerszegi találkozó. Megható volt a kanizsai polgár Vatikánváros, május 24. XI. Fiús pápa tegnap este fogadta a a magyar zarándokokat. A zarándokokhoz beszédet intézett, amely ben többek között ezeket mondotta: — A magyarok már a történe rielem folyamán és legutóbb a a Szent Imre év alkalmával meg mutatták törhetetlen ragaszkodásukat a Szentszékhez. A magyar- országi Szent István kultusz páratlanul áll az egész világon. Majd arról beszélt, hogy a Szent év elrendelésének három oka volt. Az első a megváltás 19 százados évfordulójának megLondon, május 23. A Daily j Telegraph jelentése szerint a a négyhatalmi egyezmény szövege körüli tárgyalások ' a megegyezéshez közelednek. Pár nap múlva megtörténik az aláírás és a jóváhagyás. Páris, május 23. Lapjelentés szerint a négyhatalmi egyezmény lényege a következő : A bevezetés megállapitja, hogy az egyezmény a Kellogg-paktumo i és a locar- noi szerződésen alapszik. Az első szakasz hangsúlyozza, hogy a hatalmak a Népszövetség keretén belül együttműködnek a béke fentartása céljából. A második szakasz Németország egyenjogúságával foglalkozik és megerősíti a decemberi nyilatkozatot. Ez a szakasz céloz a népszövetségi mesterrek a dalosszövetségi közgyűlésen elmondott beszéde, melyben Zalaegerszegről, mint Vér Bulcsu ezeréves ősi városáról szólott, mely most ősi kultúrájával belekapcsolódott a zalai daloséletbe. Zászlót hajtott a török- dulta göcseji székhely előtt és ezzel örök időre biztosította a két város békéjét, testvéri szeretetét. Hogy a testvéri szeretetnek föllobbant tüze nem alszik ki, annak biztositéka a magyar dalnak sze- retete, mert hiszen ez pecsételte meg a békét és szereletet. S aki ezt a békét megzavarná, az megtörné a pecsétet, az megbocsát- hatatlan-münt követne el. Reméljük, nem aka^ sem nálunk, sem Nagykanizsa^, aki erre vetemednék. Amíg ajtíalszeretet él lelkűnkben, addig Zalaegerszeg és Nagykanizsa testien szereteiét nem fenye- 1 getheti veszedelem. ünneplése. Másodszor kívánatos voH, hegy a megváltás emlékeztesse az emberiséget a békére. A harmadik ok, hogy a Szent Év a mélyen sújtott nemzeteknek, igy különösen Magyarországnak, vigaszt nyújtson szomorú sorsában. Vigyék a zarándokok haza — mondotta a pápa — az isteni megnyugvást, sz isteni békét, majd igy fejezte be beszédét: — Azt üzenem Magyarországnak : tartson ki továbbá is bitében és akkor megtalálja boldogulása?. alapokmány 10. és 19. paragrafusaira, amelyek a békerevizió felvetését teszik lehetővé. Egyúttal azonban utal a szakasz arra, hogy módosításról csak az alapokmány által előirt feltételek mellett lehet szó. Az utolsó szakasz arról intézkedik, hogy a négyhatalmi egyezmény tiz évre szól. Páris, május 23. A Petit Párisién jelenti Géniből, hogy a négyhatalmi egyezményről szóló hírek a kisantant körében nagy meglepetést keltettek. A kisantant külügyminiszterei felkeresték Paul Boncour francia fődelegátust, akitől felvilágosításokat kértek. A Petit Párisién szerint a francia kormánynak az az álláspontja, hogy a négy hatalom nem teheti vizsgálat tárgyává a szerződések revízióját. Cak ha a Népszövetség előtt szóba kerül a 19. szakasz alkamazásának kérdése, akkor kerülhet sor a hatalmak beavalkozására. London, május 24. A lapok azt a szenzációs hirt közük, hogy Gőring porosz miniszterelnök legközelebb repülőgépen Londonba érkezik, hogy Hitler utasítására a négyhatalmi egyezmény ügyében folytassa azokat a tárgyalásokat, amelyeket Rómában kezdett meg. A lapok szerint Franciaország támogatja a lengyeleknek és a kisantantnak a négyhatalmi szer- ződés ellen támasztott ellenvetéseit. A kisantant főképen azt kifogásolja, hogy Magyarország és Bulgária számára elvileg biztosítani akarják a fegyverkezési egyenjogúságot. Magyar-német tárgyalások. Budapest, május 24. Waldeck, német külügyi osztályfőnök, aki Budapesten tartózkodik, látogatást tett Kánya Kálmán külügyminiszternél. Tárgyalni fog Kál- lay íöldmÁvelésügyi miniszterrel a magyar-német gazdasági kapcsolatok ügyében. Tárgyalást kezd továbbá a magyar-német kliring egyezmény ügyében is. Tízezer tanító sztrájkja New-York, május 24. Az Unió Alabama államában tízezer tanító sztrájkja miatt bezárták az iskolákat. A tanítók azért léptek sztrájkba, meri nem kaptak fizetést. Bérmálás Lentiben. Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspök bérmakörutja so rán május 22 én, hétfőn érkezett Lentibe. A főpásztor bandérium és kerékpáros diszszakasz kíséretében érkezett a püspöki cimerrel ellátott hatalmas díszkapu elé, ahol Lenti egész társadalma fo- adta. A járás nevében Vizkelety rpád dr. főszolgabíró, a község nevében Höhn Béla körjegyző üdvözölte a megyéspüspökbt, aki ezután baldachin alatt a hatóságok vezetőitől kisérve, a templomba ment. Szentmise után a főpásztor a templom körüli téren mintegy 1.500 hívet bérmált meg Bérmálás után Mikes püspök fogadta az egyesületek küldöttségét, majd látogatásokat tett a község vezető embereinél. Fél 2 órakor a plébániaiakban disz- ebéd volt, melyre hivatalosak voltak : Vizkelety Árpád dr. főszolgabíró, Major Gyula kerületi esperes és a környék papsága, Skublics Alajos, Mihalovich Sándor és Raffensperger József hercegi felügyelők, Kogelbauer hercegi számtartó, Höhn Béla körjegyző, An- tauer Gyula igazgató, stb. Délután 5 órakor a főpásztor Szécsi- szigetre utazott. pápa üzenete jVíagyarországnak A négyhatalmi egyezmény szövege csak célzást tartalmaz a békereviziéra. A kisantant Magyarország egyenjogúságának elismerése ellen. — Gőring Londonba utazik az egyezmény ügyében.
