Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-05-12 / 107. szám

fill étrfi»í|?©iTS !07 »aráim

10 fillér

933 Május. 12. Péntek. rmma

sxerKesztőséa és fciadóltivatal: ZRlaejterszea, Síécüenyi-Tér i. felelőn: 128 sz. — FióKszarKesztöséo: Keszmeiy, Kossatü l.-q.

Felelős szerkesztő: Herboly Ferenc.

POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban.

Előfizetési árak : egy hónapra 2 penv»f, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint

Szervezési munka

folyik országszerte. A jelszó az, hogy meg kell szervezni, egy egységbe kell tömöríteni a magyar nemzetet. — Ennek a jelszónak hallatára egymásután merülnek föl -a kérdések: hát a magyar nemzet szervezetlen ? szervezetlenségünkben állhattuk derekasan, igaz ma gyár becsülettel és vitézséggel ötvenkét hónapon át a világháború rettenetességeii? szervezetlenül vagyunk-e képesek arra á nagy erőfeszítésre, amellyel fölemeltük csonka hazánkat a forradalmak lezajlása után ? s azokra az óriási áldozatokra,amelyeket meghoztunk eddig is a nagy gazdasági válság átélésére stb? Mi hát ennél a szervezkedésnél a tulajdonképeni cél, mi teszi azt szükségessé? Igaz, munkára, vállvetett, egységes munkára mindig szüksége van a nemzetnek és, ha most arról van szó, hogy teljes érőnkkel küzdjünk a nemzetietlen, keresztényiden áramlatok ellen, hogy letörjük a munkanélküliséget és minden, munkára hajlandó, munkára képes embernek munkaalkalmat biztosítsunk, hogy a társadalmi osztályok között meredező választófalakat ledöntsük, akkor csak helyeselhetjük ezt a szervezkedést. Hiszen ilyen céloknak elérhetéséért nem küzdeni: bűn. Ám, ha igy állanak a dolgok, miért nem történik nyíltan a hívek toborzása, az őrszemek kijelölése? Ha a föntebb említett célok lebegnek szemeink előtt, akkor csak örülnünk kell, hogy a szervezési munkába belevonják a közigazgatást is, mert, mint tudjuk, közigazgatási utón történik egyeseknek meghívása a munkában való részvételre. A nemzet érdekében, a nemzeti egység biztosítása szempontjából megengedett, sőt elengedhetetlen követelmény, hogy vegye ki részét a munkából minden ember, minden szervezet. Csak azt nem értjük tehát, hogy miért kell ennek a szervezkedésnek bizonyos titokzatosságot adni. A látszat igy az, mintha itt a „nemzeti egység“-et összetévesztenék a „nemzeti egység pártjáéval, mintha tulajdonképen pártszervezés volna folyamatban. Ez is megengedett dolog, hazafias, keresztény alapon álló párlnak szervezése szabad államban soha sem volt tilos. És halljuk azt is, hogy ma az egész ország kormánypárti, erről beszél minden kormánypárti képviselő a parlamentben, erről ir minden kormánypárti lap; hát akkor miért kell szervezkedni a kormánypárt erősítése céljából? És, ha pártszervezésről van szó, akkor miért kell közbeiktatni közigazgatási szerveket, mert főszolgabirák, polgár- mesterek, községi jegyzők utján történik az őrszemek megbízatása. Mi itt az igazság? Ha az ország zászlaja alá kell gyülekeznünk, akkor ott vagyunk mindnyájan,

nem várunk megbízatási diplomákat, őrszemi kinevezéseket. Amikor a hazát, a nemzetet veszedelem fenyegeti, egy test egy lélek a magyar nemzet, fegyvert ragad a nemzet apraja-nagyja az első hirdetményre, az első dobszóra. Ott hagyja az ekes2arvát, a kalapácsot, a tollat — kiki mivel ke resi kenyerét — és megy a fenyegetett haza védelmére. Annak a zászlónak pedig lengenie kell minden tornyon és nem levélboriték- ban összecsavarodnia. De ezt a i zászlót most nem látjuk, ám Iá- i

tatlanul is alatta van az egységes magyar nemzet. — A pártzászló azonban más. A pártcél is más, mint az államérdek, mint az ország érdeke. Hogy tehát tisztán lásson mindenki, hogy kellőképen tájékozódhassák az ország lakós sága afelől, hogy tulajdonképen melyik zászló alá hívják, nem ártana határozottabban beszélni. így egy kettőre megszünnértek a találgatások, a különféle kombinációk, amelyek, — tudjuk — csak ártalmára lehetnek a legszentebb ügy- I nek is.

lyosifó körülménynek a büntetett előéletet és a nagy halmazatot.

Still Ernő dr. kir. ügyész a Furura vonatkozó Ítéletet tudomásul vette, ellenben felebbezett ái elitéllek közül özv. Parraginé, ifj. Parraginé, Parragi József, Parragi Antal, Vörös Istvánná, Vörös László és Vörös Józsefné, a fel1 mentettek közül Vörös József terhére.

Mikor az elnök megkérdezte Furutól, hogy felebbez-e vagy megnyugszik, Furu — aki az egész ítélethirdetés alatt csendesen nevetgélt, — hirtelen nagy botrányt rendezett, amelyre, úgy látszik, előre készült. Nem adott választ az elnök kérdésére, hanem többször azt kiáltotta, hogy nem tárgyal. Az elnök rendre intette, majd megbilincseléssel fenyegette meg, de Furu akkor sem csendesedett el, sőt még inkább őrjöngött. A bíróság, valamint a hallgatóság felé egyaránt azt kiabálta* hogy senkinek sincs helye a teremben és azt követelte a fogház - őrtől, hogy mindenkit vezessen ki. Végül gyilkosoknak, ördögöknek titulálta a teremben levőket.

Az elnök intézkedésére ekkor a fogházőr megbilincselte és kive zette a megvadult embert, akinek orditozása még a folyosóról is behallatszott a terembe.

A rend helyreálltával még a Parragi család, valamint a védők jelentettek be felebbezést, a többi vádlottak megnyugodtak. Az Ítélethirdetés V28 órakor fejeződött be.

Á királykérdés a Ház előtt.

Budapest május 11. A képviselőház tegnap esti ülésén Kállay Tibor hangoztatta, hogy Magyar- ország történelmi hivatását a Duna völgyében csakis a magyar történelmi királyság keretén belül tudja teljesíteni. Véleménye szerint Olaszország és igen súlyos francia államférfiak is a magyar restaurációban látják a Duna-kérdés megoldásnak lehetőségét. Szükséges, hogy a magunk álláspontját a királykérésben a legvilágosabban leszögezzük. Milotay István arról beszélt, hogy szorosabb viszonyba kell lépnünk Ausztriával. Rakovszky Tibor és Homonnay csatlakoztak a királykérdésben Sigray Antal álláspontjához.

Véres harcok Kínában.

Mukden, május 11. A kínaiak egyik városnál tőrbe csalták a japán eiőcsapatokat. Mikor az előcsapat bevonult a városba, a kínaiak hirtelen pokoli tüzelést zuditottak a japánokra. Az előcsapatok segítségére hamarosan egy japán hadtest érkezett, amely azután megtisztította a kínaiaktól a várost. Mindkét részen ezer halott van.

Az Ítélethirdetés előtt öngyilkos lett Heidelberg Vilmos bankár.

Felesége is megmérgezte magát.

Budapest, május 11. A törvényszék nap)k óta tárgyalta Heidelberg Vilmos bankár és társainak ügyét, akiket az ügyészség valutavisszaélésekkel vádolt. Az ügyészi vádbeszéd tegnap hangzott el, s abban az ügyész nemcsak súlyos büntetést, de 200 ezer pengő kártérítést is kívánt. Heidelberg már napok óta igen izgatottan viselkedett, ön- gyilkosságot hangoztatott, az ügyészi vádbeszéd után pedig egészen levertté vált, mert látta, hogy súlyos Ítélet következik. Tegnap este komor hangulatban tért vissza lakására.

Ma reggel fivére fel akarta keresni, de a lakást zárva találta. Mivel az ajtó kopogtatásra sem

nyilt meg, betörték. A hálószobában eszméletlen állapotban találták Heidelberget és feleségét. Egyiket sem sikerült magához téríteni. Megállapították, hogy a házaspár megmérgezte magát, s a méreg már teljesen felszívódott. Kórházba szállították őket, ahol Heidelberg meghalt, de feleségének állapota is válságos.

Heidelberg több levelet hagyott hátra, de ezeket a rendőrség a bünperre való tekintettel egyelőre nem adja ki címzetteknek. Egy cédulát is találtak, amelyen a bankár azt kívánja, hogy ne élesztgesssék, engedjék meghalni.

A valutaper holnapi tárgyalását elhalasztották.

Hatévi szigorított dologházra ítélték Furut.

Nagy botrányt rendezett az ítélethirdetésnél és meg is kellett bilincselni. — Vádlott társai közül többet elítéltek.

A zalaegerszegi törvényszék szerdán délután xhl órakor hirdette ki az Ítéletet Horváth István Furu és társainak bünperében. Az Ítélethirdetés iránt nagy érdeklődés nyilvánult meg és a hallgató ság egészen megtöltődé a tárgyaló termet.

Kovács János dr. elnök néma csendben hirdette ki az Ítéletet, amely szerint a bíróság bűnösnek mondotta ki Horváth István Furut 148 rendbeli lopás bűntettében és ezért szigorított dologházra, valamint 5 évi hivatal és jogvesztésre ítélte. A szigorított dologház legrövidebb tartamát 6 évben állapította meg a biróság.

Özv. Parragi Józsefnét orgazdaság bűntettéért 8 hónapi bőr tönre és 3 évi jogvesztésre, ifj. Parragi Józsefnét orgazdaság vét ségeért 3 hónapi fogházra és egyévi jogvesztésre, ifj. Parragi Józsefet orgazdaság vétségéért 21 napi fogházra, Parragi Antalt orgazdaság vétségéért 3 hónapi fogházra és 1 évi jogvesztésre, Vörös Lászlót orgazdaság vétségéért 14 napi fogházra és 1 évi hivatalvesztésre Ítélte. Több vádlottat tulajdon elleni kihágásban mondott ki bűnösnek a biróság és ezért özv. Stálics Istvánnét, Vörös Józsefnét, Tóth Györgynét és Kovács Fe- rencnét 10—10 pengő, Vörös Istvánnét 20 pengő pénzbüntetésre, Kolompár János Szlávit 3 napi elzárásra ítélte. Vörös József, Boda Lajos, Pál Jánosné, Tarsoly Já- nosné, özv. Horváth Károlyné és Farkas József Dani vádlottakat a törvényszék felmentette.

A megokolásban a biróság részletesen ismertette a bűncselekmények elkövetésének történetét. Megállapította a törvényszék, hogy Furu Üzletszerűen űzte a lopást. Tudatában volt annak, hogy cselekedeteiért büntetés jár, de be- számithatósága korlátozott, erkölcsi érzéke fogyatékos. Az utóbbi jelenségeket enyhítő körülménynek veite a biróság, viszont su-