Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-05-07 / 103. szám
1933 május 7 Zaiamegyei Újság 3 Festetics Tasziló herceg halálához. Keszthely nagyközség képviselőtestülete Festetics Tasziló herceg elhalálozása alkalmából gyászköz gyűlést tartott, melyen Gárdonyi Lajos dr., elnöklő h. varosbiró kegyeletes szavakkal emlékezett meg a város elhunyt jótevő kegy uráról. Beszédét a közgyűlés tagjai állva hallgatták végig. Indítványozta a h. bíró, hogy a nagy halolt emlékét jegyzőkönyvben örökítsék meg s a jegyzőkönyvet juttassák el az elhunyt fiához, György herceghez, indítványozta még, hogy a város festesse meg elhunyt díszpolgárának arcképét, azt a varosháza tanácstermében helyezzék el s a város adjon ki gyászjelentést, végül, hogy nagyobb küldöttség jelenjék meg Festetics György herceg előtt és fejezze ki a polgárság részvétét. A város lakóssága György herceg engedélyévei a palotában sürü tömegekben keresi fő! a ravatalt, mely előtt állandóan két apáca imádkozik, két oldalt pedig két-két zöldsapkás, fehérkez- tyüs emericanista akadémikus áll őrséget. Festetics Tasziló herceg ravatalára Zala vármegye is koszorút helyez s azt vasárnap reggel viszik Keszthelyre, a temetésen pedig a megye képviseletében megjelenik Gyömörey György főispán és Bődy Zoltán alispán. Bődy Zoltán alispán részvét- táviratot intézett Festetics György herceghez édesapja elhalálozásának alkalmából. A herceg rra szintén táviratban fejezte ki-kö szönetét a részvétért. Táviratának szövege a következő : Méltóságod által a saját és Zala vármegye törvényhatósága nevében kifejezett, felette nagyon becses részvétéért fogadja, kérem íeghálásabb köszönetemet. Festetics György. Egy verekedés epilógusa. Március 29-én a cserfői hegyről Szántó László, Büki János és Galamb Pál hazafelé tartottak. Közben összetűztek Máté Jónás bakónaki legénnyel. A verekedés után Mátés nagy fájdalmat érzett és kiderült, hogy valamelyik támadója verekedés közben oldalba szúrta. A verekedők ellen eljárás indult és tegnap tárgyalta az ügyet a nagykanizsai kir. törvényszék. A tárgyalás során mindegyik vádlott tagadta a bűnösségét, Büki János állítása szerint Szántó László „bökött egy kicsit oda“ a sértettnek. A verekedő legények közül Szántó Lászlót súlyos testisértés bűntettében mondotta ki bűnösnek a törvényszék és 8 hónapi börtönre, mig Büki Jánost és Galamb Pált 4—4 havi fogházra Ítélte. Az ügyész, Büki és Galamb megnyugodtak, Szántó László pedig felebbezést jelentett be a táblához, — Melyen tiszteit vidéki e!ä» fizetőid két felkérjük, hogy előfizetéseiket „bianco" csekklapon „Zrínyi-nyomda11 49.368 sz. csekkszámláján méltéztas- sanak rendezni, illetve megújítani. — A keszthelyi előfizetőink az ottani fiók-kiadóhiva- talban rendezhetik hátralékaikat. Közszemlére ^készül a választói Zala vármegye központi választmánya az 1934. évi országgyűlési képvíselőváiasztók pótnévjegyzékét és a kihagyottak névjegyzékét elkészítette s e jegyzék május 16 tói június 14-ig minden község- (város) házán közszemlén lesz s azok ellen felszólalásnak és a felszólalás ellen észrevételnek van helye. A felszólalásokat május 30-ig, az észrevételeket junius 14-ig kell benyújtani. Bármelyik választó felszólalással élhet a központi választmány hoz amiaií, hogy a) a pótnévjegyzékbe valakit jogosulatlanul vetlek tel; b) . a kihagyottak jegyzékébe nem vettek fel olyat, akit a vonatkozó rendelkezések értelmében oda fel kellett volna venni. A kihagyás ténye ellen csak maga az érdekelt szólalhat fel. A felszólalások a fent már emíitett napig bezárólag Írásban nyújthatók be. A felszólaló köteles felszólaXIX. 1933. április 29. Dús füvei borított rét közepén, kimagaslóbb helyen 8—10 holdas erdő. Csupasz fái fokozatosan magukra öltik halványabb zöld alsóruhájukaí, hogy mire hekö- szöntenek a júniusi meleg napok, haragoszöld felsőruhájukkal beteríthessék a májusi szinpompát i emelő alsó ruházatukat. Az alig j lását indokolni és mellékelni, illetőleg bemutatni azokat az okirati bizonyitékokat, amelyeknek megszerzése az egyesnek módjában állhat; azokra a bizonyítékokra pedig, amelyeknek megszerzése nem állhat módjában, akként köteles felszólalásban utalni, hogy azok feltalálhatók, illetőleg beszerezhetők legyenek. Annak, aki íei akar szólalni, minden hatóság, közhivatalnok, leikész, nyilvános jellegű intézmény, egyesület, alapítvány és nyilános számadásra kötelezett vállalat kötetes haladéktalanul rendelkezésre bocsátani mindazo kát az adatokat, amelyek a felszólalásban felhozottak bizonyítására szükségesek. A felszólalás olyan változásra is alapítható, amely az összeírás óta állott elő. A felszólalásban új bizonyíték is felhozható. A felszólalást a központi választmányhoz kell intézni és a polgármesternél kell benyújtani. kifeslő rügyeiket május termékenyítő napsugárzásában fürdetik meg. Hogy fiatalságuk gyenge hajtásai, finoman erezett leveleik a nap hevében el ne pusztuljanak, dusabb loinbsátort terítenek a csipkésszélü levélzetü alsóruha fölé. A zöld lombok között idább- odább el van tűzdelve egy-egy óriási fehér vadcseresznyevirág csokor. A lombok között átszü rődö napsugár öntelten simogatja meg a fák alatt az ágaskodó kardlevelek közül kikukucskáló májusi gyöngyvirágot. Meg lehet a nagsugár magával elégedve, mert a kora tavaszi sárga zsiba- virágot, a kis erdőt egészen át- szagositó ibolyát már akkor elő tudta csalogatni, amikor még a fejük fölé ágaskodó fák is a téli álmukat aludták. A kis erdőt keletről is nyugatról is kristálytiszta vizű kis patak szegi be. Az erdő végén egyesülnek ezek és mintha szomorúan, lassabban intenének búcsút ennek a helynek, ahol olyan fürgén csobogtak le egy- egy kanyarnál a sziklává kemé- nyedett agyag falon. Felülről a szürkés kérgü égerfákról, az olasz cipruszokkal vetekedő jegenyékről madarak csicseregnek le a habokra, a réten a vakonturásokát egyengető lányoknak a sűrűből mondja meg a kakuk, hogy meddig élnek. A réten túl nyugatra a beakácositott vízmosásokkal tar- kázott meredek válickai mező. Keletre jegenyékkel, vadgesztenyés állókkal köritett táblák, aztán Pusztaszentlászló, a háttérben a fehér pincesoru szőlőhegy. Ide járt ei a „haza bölcse“ pihenni. Miért töltött Deák Ferenc oly sok időt szentlászlói fehérfalu zsalugáteros kúriájában ? Mert szellemi energiáját igénybevevő munkájára itt igazi nyugalmat tálát. Nyugalmat. Ezt elősegítette, fentartotta, sőt fokozta Göcsej elmaradottsága. Nem bolygatták még e vidék girbe-görbe völgyeit vasúti építkezésekkel. Nem tölté be a csendet semerre se a gyárak lármája. De nem volt itt semmi technikai fejlődés. De nem volt itt kulturális felülemelkedés se. Hogy miért nem, azt mindnyájan tudjuk! Nagy bűne volt az elmúlt kornak Göcsej elnyomása. Nagy veszteség a nemzet egyetemére, hogy csonka hazánk legősibb magyarságu népének nem adták meg a kezdetleges tudás megszerzésének a módját se . . . Deák Ferenc pihenő óráiban szeretett furni-faragni. Az általa készített két padot, amelyeken megpihenve a lelkületére jellemző gondolatokkal fejtegette az itt íródott „göcseji igéit“, most a pusztaszentlászlói Tarányi kápolnában őrzik. Vidékünk érdekeiért történő általános sikraszállás azt sejíteti velem, a „Deák sürü“ kifakadt fái azt suttogják nekem, az éneklő madarak is azt csicser- gik itt a Válickavölgy sürü mélyén, hogy eljött az idő amikor Deák Ferenc padjaira sokan jönnek megpihenni. Megérem még azt az időt, hogy hazánk vasútállomásain színes plakátok csalogatják a közönséget göcseji barangolásra. Pörneczi József. ajándékok HOFFlMláli (plébániaház) a legolcsóbbak Tájékoztató árak: Svájci férfi zsebórák .... 5*— P-től Svájci női karórák .... 8‘— P tői 14 kar arany női karóra . . 18 - P-től 14 kar. arany nyaklánc képpel 10*— P-től Valódi ezüst nyaklánc képpel 150 P-től 14 kar. arany függők . . . 4*— P-töl Göcseji barangolások-
