Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)
1933-05-02 / 98. szám
XVI. évffohrfim 98. szám Ára 10 fillér i933 Májú« 2. Kedd. 9 Yívf1 xM1 „ Gostl0 !»\e<'A° í>4 * ^ ^ Felelfis szerkesztő; Herboly Ferenc. Ki .-.Clí, £í§CÍP.EYÍ-ÍBl <sísztös?#: Etssiliei’?, Kossniü L.-s. POLITIKAI NAPILAP Meg£«lenifc hétköznap a kova délutáni órákban. Előfizetési árak ; egy hónapra 2 perikU negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint •\ j Kongreganiata nap Zalaegerszegen P. Jámbor László nagyszabású beszéde a kong re- ganista kötelességekről és a hithD «égről» A zalaegerszegi kilenc Mária kongregáció vasárnap külsőségeiben fényes, tartalomban gazdag, kihatásaiban eredményes kongre- gáeiós napot rendezeti Kiemelkedő jelensége volt a napnak a reggeli 7 órai szentmise, amelyen a Leánykongregáció énekkara szép énekekkel szerepelt és 500-nál több kongreganiua járult a szent áldozáshoz. D iu an 4 órakor az összes kongregációk magisztrátusai P. Jámcur László jezsuita atya,, országos igazgató elnökletével gyűlést tartottak, amelyen az igazgató sok ügyben adott tölvilágositást: és utasításokat. Este 6 órakor a Kulturház nagytermében az összes kongreganis- ták és nagyszámú, előkelő közönség részvételével diszgyülés volt,, mteiy magas művészi műsorával ■ és a műsor minden egyes számának nagyszerű előadásával kultur- •.eseménnyé bontakozott ki. Bevezetőül az Egyházi Ének • és Zeneegyesféet énekkara az Egyesület és a Move egyesített zenekarának kíséretével előadta Hen- delnek a Messiás oratóriumából „íme a nagy isteni fényesség* részletet, melynek szövegét angol - ból Fürtös Lajos felsőkereskedelmi iskolai tanár fordította. A nagyszerű tdarab .pompás előadása az éneklés zenekarnak lankadatlan igyekezetét bféonyitotta. .Németh József karnagy dirigálása mellett olyant volt alkalmunk hallani, mely minden várakozást, minden igényt a legteljesebb mértékben kielégített. A ragyogó sikert mi sem jelezte fényesebben, mint az a tapsvihar, mely a darab végeztével felhangzott. Utána Pesthy Gábor, reálgimn. Ví. o. t. a felsős reálgimn. kongregáció tagja megható áhítattal szavalta el Pázmány Péter-Babits Mihály: „ÉnekMagyarország Nagyasszonyáról“ régi himnuszt. Nagy tetszést aratott a szép szavalat. P. Jámbor László beszéde. Most P. Jámbor László jezsuita atya ünnepi beszéde következett. A kitűnő szónok beszéde elején humoros formában a hallgatóság emlékezetébe idézte a közismert mesét a molnárról és fiáról, kik szamáron Igyekeztek a városba, de végül is a vízbe dobták a szegény áliatot, mert a járókelők folyton gúnyolták őket, akár egyikük, akár másikuk ült is annak hátán, avagy ballagtak mellette. Ez a molnár — mondá — példaképe volt a határozatlan embernek, aki mindig csak arra figyelt, mit mondanak az emberek. Ilyen határozatlan, gerinctelen, öntudatlan emberrel nagyon sokszor találkozunk az életben. A bibliából ilyennek ismerjük Pilátust, aki meg volt győződve Krisztus ártatlanságáról, le gerincfelensége, az emberektől «/aló félelme mégis arra vitte, nogy az Ártatlant átadja ellenségeinek,, hogy Veszítsék keresztre. Ugyan akkor szól a biblia a határozotí- f Ságnak, bátorságnak mintaképéről, ! a fájdalmas Szüzanyáróí, aki nem : törődve az emberek véleményével, ' nemiélve semmitől és senkitől, követte Szent Fiát a kereszuton, ott volt keresztneíeszitésénél, ott állofé a keresztfa tövében ... Vannak a mai világban nagy számmal határozatlan, "bátortalan, tétovázó emberek, akik sohasem mernek szint vallani, mindig az adott helyzethez képest ^határozzák el magukat — jobb belátásuk ellenére— bizonyos jsselekedeíekre. önállóan cselekedni nem mernek, . mert félnek, hogy ennek kárát ; vallják. Épen ezekre tekintettel I jnondiia'juk, hogy varrnak ma is rabszolgák^ modern rabszolgák, akiknek nem csak egy zsarnokuk van s akiket nem is erőszakkal kényszerűének * egy s más cselekedetre. Azt sem tudják, kinek engedelmeskedjenek, de engedelmeskedniük keli Hányán vannak, kik nem merik" hitüket megvallani! Nem mernek a templom előtt kalapot emelni, nem mernek keresztet vetni, mert mindig azt forgatják agyukban : jaj, mit szóinak azemberek ? Vannak, akikről Jegfölehb csak esküvőjük vagy temetésök alkalmával tudjuk meg, hogy — katolikusok. De hányszor kell valakinek meíiőz- leíéséí éreznie azért, mert katolikus ! És holmi kis előnyért, földi javakért mennyi" gyenge- lelkű, bátortalan, gerinctelen ember nyomja el magában a katolikus öntudatot ! Példákat idézett a kereszténység első századaiban történt keresztényüldözésekből, figyelmeztette a hallgatóságot az oroszországi, mexikói, spanyolországi üldözésekre, amelyek kegyetlenségökben fölülmúlják a Nero és Diocletián császárok idejében lefolyt üldöztetéseket. Utalt azokra a százezrekre, akik hitökért bátran mentek a halálba. Majd rátért arra, hogy a nagy hitszakadást követő borzalmakat a jezsuiták és a kongregációk szüntették meg és, hogy azóta is napjainkig, a világháború borzalmain keresztül milyen nagyszerű munkát végeztek a kongregációk. Levonta ezután, mint egyenes következtetést, milyennek keli lennie a kongreganistának ? Hit- hünek, bátornak, gerincesnek, az igazságért retieutheietlentíl harcolónak, engedelmesnek a pápa és az egyház iráni. Ha igy élnek a kongrega- nisták, példájok minden esetre hatással lesz minden katolikusra s akkor Magyarországon nem csak papíron, hanem valóságban is 67*2 százalék lesz a katolikus, akkor olyan hatalmat képviselnek a ka tolikusok, amelyen csakugyan nem vehetnek erőt a pokol kapni. Örüljünk, hogy ka olikusok vagyunk, kiket Szent István a Bol- dogságos Szűz oltalmába ajánlott, hogy van templomunk, melynek melegséget ad az a kis láng, mely az ott jelenlevő Úr előtt lobog. Végül arról szólott, hogy Zalaegerszeg katolikusai örökölték elődeiktől a kalolikus hitet, hagyják ezt a maga tisztaságában örökül utódaikra és, hogy ez igy történhessek, förhetetlenül ragaszkodjék hitéhez minden katolikus, virágozzék a kongreganista élet! Szűnni nem akaró éljenzés és tapssal fogadta a haiiga!óság a remek beszédei s lelkesen ünnepelte Jámbor atyát. Kis szünet uián Orosz Ica és Horváth Margit a Notre Dameta- nitónőképző kongregációjának tagjai Joh. Bap. Kral! Ave Mária-ját énekelték két szólamban. A közönség élénk tetszésnyilvánítással fejezte ki elismerését a szép énekért,, melyhez stilusosan szolgáltatta Farkasovszky Mária a zongora- kíséretet. ti á ry Emma, városunk közönsége által már jói ismert költőnő, a Leánykongregáció tagja, saját versei közül elszavalla „Á kistestvérek beszélgetnek“ és „Gondolatoka nagytemplomban“ cimüeket A csinos versek és az ügyes szavalat nagyon meglepték a hallgatóságot, mely nem is fukarkodott a tapsokkal, hogy elismerésének méltó kifejezést adhasson. Hajba Kálmán Cherubini Ave Maria-ját zenekari kísérettel adta elő. Mint mindig, úgy most is nagyszerűen énekelt. A diszgyülés a kongregánisía himnusz eléneklésével fejeződött be. Május elseje: Budapest dolgozik, Berlin ünnepel, Bécsben gépfegyverek és drótsövények. Budapest, május 1. Május elseje a kora délutáni órákig teljes nyugalomban telt el. A gyárakban és egyéb üzemekben a szakszervezeti munkásság is dolgozik, csak negyedórás tüntető szünetet tartott. A lapok megjelennek. Berlin, május 1. Május elseje alkalmából egész Berlin a nemzeti munka ünnepének mámoros lázában ég. Az ünnepség szinhe lyén, a tempeihoíi repülőtéren ■egymillió ember gyűlt össze. A tér fölött repülőgépek keringtek rakétákat szórva, a téren pedig 6 ezer mozsárágyu üdvlövéseí jelezték az ünnepet. Az első beszédet Göbbels propaganda miniszter mondotta, majd Hindern- burg elnök szólalt fel és hangoztatta, hogy az ifjúságé a jövő. Bécs, május 1. A várható munkástüntetések miatt az egész várost katonai csapatok szállták meg. Az utcákon drótsövények és gépfegyverek láthatók mindenfelé. Megalakult a Honsz. helyi csoportja. Nagy érdeklődés nyilvánult meg az alakuló gyűlés iránt. A Hadigondozottak Országos Nemzeti Szövetségének Zalaegerszeg városi és járási köre vasárnap délelőtt tartotta alakuló gyűlését a zalaegerszegi városházán. Az érdeklődés olyan nagy volt, hogy a hadirokkantak, hadiözvegyek és hadiárvák nemcsak a városháza nagytermét, de a folyosót is zsúfolásig megtöltötték. A gyűlést vitéz Tamásy István dr. h. polgármester nyitotta meg, aki üdvözölte a megjelenteket, majd utalt arra, hogy szükség van a szövetség helyi fiókjának megalakítására, mert csak igy lehet jó eredményeket elérni a hadigondozottak érdekében. Utána a központ képviseletében Csák Boldizsár c}r. szövetségi igazgató szólalt fel, aki hatásos beszédben szólt a hadigondozottak törekvéseiről. Utalt arra, hogy a hadigongozottak 200 ezres tábora meghozta a áldozatot a világháborúban, de 15 éven keresztül hiába várta a hálát. Hála helyett a szenvedés jutott osztályrészül. Tudják, hogy nem a nemzet volt hálátlan, mert hiszen ez velük érez, de hálátlanságot tanúsítottak az eddigi kormányok. Adtak ugyan első parcellát a temetőben az elhuny
