Zalamegyei Ujság, 1933. április-június (16. évfolyam, 74-145. szám)

1933-04-28 / 95. szám

ni. évfolyam 95. szám. Ál*» ÍO fÜ6é** __________<933 ftprilia 28. Perelek. íx miBHtöség és KiMUvatal: Zalaegerszeg, síéciejyi-iér t. Tuition: 128 sz. — FióísZürKesztöiéo: Keszüeiy, Kossniö L.-n. politikai napilap Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 pengf, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések dijszabás szerint Jegyzetek. Abban teljesen igaza van a cseh kormány lapjának, hogy Magyar- szágnak nem elég a „kis revízió“. Erre ugyanis hajlandók volnának a csehek, de Benes szerint csak amolyan csere utján. Visszaadná­nak egy erdőt, egy dűlőt, de úgy, hogy azok fejében mi is adjunk nekik valamit. Ilyen kis komédiát szívesen végigjátszanának, ha mi is hozzájárulunk. Más módon nem lehet revízió — mondják — sőt büszkén hozzáteszik, hogy a revi ziónisták katonai tekintetben gyen­gébbek, mint ők és a politika megcsúfolása volna területet adni valakinek az illető győzelme nél­kül ! — No nézd csak! Hát mi­kor és hol aratlak a csehek győ­zelmet, no meg a szerbek, olahok fölöttünk, hogy győzelmüknek ered­ménye lett volna területi nagyob­bodásuk ? A csehek, — beszél­jünk most csak róluk, — nem dicsekedhetnek mással, mint azzal, hogy árulói lettek annak a hazá­nak, melyben éltek s annak a zász­lónak, melyre fölesküdtek. A kéz­feltartás, meg a fegyvereldobálás még nem harc s eredménye sern lehet győzelem. Mivel tehát győ­zelmet nem aratta*, a tőlünk el­bitorolt területeket sem szerezték meg, hanem csak kapták — hűt­lenségükért, árulásukért . . . 'í' A kommunisták poklába engedett betekintést az a pör,ami a napokban Moszkvában folyt le, ha ugyan „le­folyás“-nak mondhatjuk azt a kö­zépkori rémdrámát, amit ott az „igazság kiderítésére“ rendeztek. A szovjet urai szívesen fogadják ugyan a nyugati „tőkés“ orszá­gok pénzét, vállalkozását, munka­erejét, meg is fizetik véres pénzűk­kel, de rabszolgaságban tartják a kicsábitott műszaki embereket. A kapitalizmus és kommunizmus szeretkezésének méltó kísérőzenéje volt az angol mérnökök pere. Moszkva meghátrált ugyan Anglia nagyhatalma előtt és nem Ítélték halálra az angol mérnököket, csak heteken át, kínban, halálos féle­lemben tartották őket. Ez a szovjet- eljárás nagyon biztató a Moszkva felé pislogató sok idegennek. Előbb-utóbb igv jár mindenki, ha csak lelkileg is be nem hódol a véres ökölnek. De más jelét is lát­juk az oroszországi paradicsomi életnek. Nem csak az ipar él (?) ott lenyűgözve, hanem a földmi- velés is. A földműves még inkább kizsarolt, alávetett, mint az ipari munkás. Ezt masziagolni tudják valahogy és „elvi okokból“ nem kárhoztatják éhhalálra. De az orosz paraszt, aki tizenöt évvel ezelőtt boldogan vette birtokba az ura- ságok földjét. — most éhen pusztul. * Farkas Tibor dr. a közigazga­tási bizottság márciusi ülésén szó- vátette a kormánynak az alispá­nok és az árvaszékek államosítá­sára vonatkozó tervét. Gyömörey Sándor megerősilette azt, amit Farkas Tibor mondott, mert, mint kijelentette, — ő magától a bel­ügyminisztertől hallott arról. Most hire érkezik annak, hogy a tervet a kormány igyekszik valóra vál­tani. Az országot hét kerületre osztanák s a kerületek élén a fő­ispánhoz hasonló, de nagyobb jogkörű tisztviselők állanának. A kerületi beosztás keretein belül megmaradnának a vármegyék, de több vármegye területét megvál­toztatnák. A kerület felettes ha­tósága lenne a vármegyének, te­London, április 27. A kínai had­ügyminisztérium megbizható for­rás alapján jelenti, hogy Japán és a Szovjet között a feszültség any- nyira kiéleződött, hogy bármely pillanatban várható a fegyveres összeütközés. Jápán repülőgépeket és más hadianyagokat irányított az orosz mandzsu ha'árra, a Szovjet pedig !2 hadosztályt vont össze Wiad.wosztokban. Washington, április 27. Mac­donald angol miniszterelnök az éjszaka a Berengáriára szállott és visszaindult Angliába. Eluta­zása előtt kijelentette, hogy ta­nácskozásának eredményei felül­múlják várakozásait. Roosevelt szintén olyan nyilatkozatot tett, hogy az eredmény nagyobb a reméltnél. A tanácskozások eredménye- képen Roosevelt törvényjavaslatot terjeszt a parlament elé. Ebben felhatalmazást kér, hogy halasz­tást adhasson az esedékes hábo­rús adósságok megfizetésére a v lággazdasági értekezlet befeje­zéséig. A javaslat előfeltétele a Franciaországgal létesítendő meg­egyezés, amelynek értelmében Franciaország megfizetné a múlt év decemberében elmulasztott esedékességét. Roosevelt elnöknek a halasztással az a célja, hogy biztosítsa a világgazdasági érte­kezlet nyugodt légkörét és sikerét. A szenátus 41 szavazattal 26 ellenében elfogadta a dollárfelhi- gitási törvényjavaslat módosítá­sára vonatkozó törvényjavaslatot. A módosítással felhatalmazták az elnököt, hogy fokozott mértékben használhasson pénzveréshez ezüs­töt és korlátlan mértékben veret­hát nem venné át a vármegyék munkáját s a vármegye élére ke­rülne a kinevezett alispán. De megszűnnék az a kapcsolat, mely most a vármegye és egyes állami hivatalok, pénzügyigazgatóság, tanfelügyelőség stb. között fenn­áll. Megszűnnének tehát a közigaz­gatási bizottságok. A megye többi tisztviselőjét választaná; mivel azonban vármegyei tisztviselő csak az lehetne, aki már szolgált, mint közigazgatási gyakornok, ezt pe- j dig a kinevezett alispán nevezné I ki: a törvényhatósági bizottságnak j választói joga nagyon elhalvá- i nyodnék. A lapok jelentése szerint Japán és Kina között küszöbön áll a megegyezés, tekintettel a szovjet veszélyre. A béke alapja a Mon­roe elv (Ázsia az ázsiaiaké) lenne, lanán kiürítené a megszállott kí­nai területeket, Kina pedig elis­merné Mandzsúria függetlenségéi, azután semlegességével támogatná Japánnak a Szovjet elleni akció­ját. hessen arany és ezüstpénzt. A ki­bocsátandó arany és ezüspénz ará­nyát az elnök saját belátása sze­rint határozhatja meg. Washington, április 27. Roose­velt és Herriot másfél órán át tanácskoztak a biztonság és a leszerelés kérdéséről. A tanácsko­zás igen nagy jelentőségű volt, amennyiben Roosevelt elnök kö­zölte, hogy a biztonság kérdésé­ben az Egyesültállamok lemond hagyományos semlegességéről és csatlakozik a támadó államok el­len irányuló gazdasági és pénz­ügyi intézkedésekhez. Ez a kije­lentés forradalmi változást jelent az Egyesültállamok politikájában. Roosevelt kijelentése arra mutat, hogy a támadó államok ellen az eddigi erkölcsi szankciók helyébe a megtorló intézkedések léphet­nek. Páris, április 27. Az Ameriká­ból érkező táviratok optimista hangot ütnek meg és a francia sajtó lelkesen ünnepli Roosevelt elnököt. A Temps szerint a fran­cia politika teljes győzelmet ara­tott Washingtonban. Newyork, április 27. Amerikai lapvélemények szerint Macdonald utazása a következő eredménye­ket hozta: Mélyreható irányvál­tozást az Egyesültállamok külpo­litikájában, a vámtarifa és a há­borús adósságok terén fegyver- szünetet, a fokozatos leszerelés­hez és a konzultatív egyezmény­hez való amerikai hozzájárulást. A nemzetközi vámtarifa fegyver* szünet a világgazdasági értekezlet összehívásának napján, tehát va­lószínűen április 29 én kezdődik és az értekezlet elnapolásáig tart. A fegyverszünet alatt a nemzetek tartózkodnak a vámtételek emelé­sétől vagy új, kontingentálásszerü megszorításoktól. Az új nyugdíjtörvény. Budapest, április 27. A képvi­selőház az új nyugdíjtörvényt az ősszel tárgyalja. A javaslat a tisztviselők korhatárát 65 évről hatvanra, a bírák korhatárát 70 évről 65 évre szállítja le. Május elsején nem lesz munkaszünet. Budapest április 27. A fővá­rosban elterjedt hirek szerint a munkásság az idén nem tart munkaszünefeí május elsején és igy a iapok is megjelenhetnek. Ezt a határozatot nem a szakszer­vezeti vezetőség, hanem a mun­kásság hozta. Bécsben is korlátozzák a május elsejei munka szünetet és a villa­mosok közlekedni fognak. Na­gyobb felvonulások sem lesznek. A munkásságnak ezt a magatar­tását jelek szerint a németországi események idézték elő. Rövid táviratok. A Nemzeti Bank 3 millióval járul hozzá a gazdaadósságok kamatcsökkentéséhez. — Imrédy pénzügyminiszter Genfbe utazott. — Hitler a katolikus püspöki kar küldöttségével tárgyalt a né­metországi katolikus egyház ügyeitől. - Spanyolországban újabb zavargások kezdődtek an­nak hatása alatt, hogy a köz­ségi választásokon az ellenzék megerősödött, de ez a kormány politikájában nem érvényesül. — A holland kormány lemondott. — A kisantant értekezletet jú­nius 5-ikére halasztották. — Luther dr. amerikai német követ az amerikai rádióban ismertette Hitler békés külpolitikáját. — A képviselőház pénzügyi bi­zottsága ma a kereskedelmi tárca költségvetését tárgyalja. — Ro­mániában Jassy környékén to­vább tart 3z áradás, a Zsil-völgyé- ben pedig a havazás. — Maniu Gyula, aki kilépett a nemzeti paraszt pártból, új pártot alakit. — Sätäle volt finn kultuszmi­nisztert ma a budapesti egyetemen diszdoktorrá avatták. A kitüntetést magyar nyelven köszönte meg. — Schacht dr., a német biro­dalmi bank elnöke Amerikába utazott a világgazdasági értekez­letet előkészítő tárgyalásokra. Japán megbóküi Kínával és a Szovjet ellen fordul. Macdonald és Harriot útja mélyreható változásokat hozott az amerikai külpolitikában. Az Egyesüitáilamok erősebben belekapcsolódik az európai kérdések tárgyalásába.

Next

/
Thumbnails
Contents