Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-19 / 16. szám
XVI« évfelffiffli 16. «Mm A&m 10 filier 1933 Január 19. Csütörtök Gos^ 54 i\6 V \^\)&rios ut Xa\ac' GYEI ü IS Felelős szerkesztő; Herboly Féresíc. 3i8rSesztöség és Kiaüóíimtal: Zalaegerszeg, SieiMyi-tér 4. Telelőn: i28 22. — FíóKszerlíesztöiéa: Kesítüely, Kossuth L.-n. Előfizetési árak : egy nőnapra 2 penge1, negyedévre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint A cseh kormány támogatásával francia konjunkfura-lovagok tönkre tették Kárpátalja népét. A lakosság 60 százaléka munkanélküli. Pozsony, január 18. Csehszlovákia Kárpátaljának nevezett földdarabján soha nem volt olyan irtózatos a nyomor és a kétségbeesés, mint ezen a télen. A lakosság hatvan százaléka munkanélküli, miután a famegmunkáló gyárak legnagyobb része beszüntette üzemét és elbocsátotta munkásait.. A Pozsonyban megjelenő „Az Élet“ cimürn lap szokatlan tárgyilagossággal és bátorsággal mutat rá a kárpátaljai Ínség igazi okaira.. Ez a független polgári lap szóról- szóra a következőket Írja : „A cseh földreform „áldásos“" végrehajtásával kapcsolatban a „francia tőke“ kezébe került Kárpátaljának legnagyobb, legszebb és iegjövedeímezőb része : a régi munkácsi Schönborn féle hitbszo mány. A dolog azzal kezdődött, hogy jói elhelyezett sajtóközlemények jelentek meg ezzel a jelszóval : in- 1 drustriálizálni kell Kárpátalját. Akadtak „ielkes“ és „önzetlen“ francia tőkések, akik elhatározták, hogy megsegítik Kárpátalja éhező és rongyos népét. Annyi pénzük van, hogy úgy sem tudnak mit csinálni vele, hát elhozták Kárpát- aljára, hogy valami szédületesen nagyot alkossanak. Hogy boldog és megelégedett munkásembereket csináljanak az éhező földnépéből. így szóltak az ügyesen elhelyezett híradások. És megindultak a tárgyalások a „francia tőkésekkel“ amelyek eredményekép Kárpátalja legtermékenyebb földei, legjobb legelői és legszebb őserdői a Latorica R.-T. kezébe jutottak. Ahogy ez megtörtént, boldogan várta Kárpátalja, hogy mikor kezdődik meg a várva várt és nagy hangon beharangozott „indusztriálizálás", amelynek érdekében kisemmizték földhöz való jogából a szegény kárpátaljai parasztot és idegen tőkéseknek adták el a jussát. A Latorica valóban meg is kezdte áldásos munkáját. Eleget is tett Ígéreteinek : indusztriálizálás helyett leépített mindent Kárpátalján. Üzemeket szüntetett be. Elbocsátotta a régi kipróbált magyar tisztviselőket. Földönfutóvá tette az egzisztenciák tömegét. Sokalta az éhbért a szerencsétlen nyugdíjasoktól és kenyéradás helyett minden erőből arra törekedett, hogy shylocki kapzsisággal kipréselje az utolsó gazdasági erőt is abból a földből, melyet szeretettel ápoltak századokon keresztül. Nem invesztálni, hanem markolni jött Kárpátaljára a „francia tőke“ leple alatt a nemzetközi konjunktúra-lovagokból alakult társaság, amely örökké emlékezetessé tette nevét Kárpátalja történekében. Mert a „francia“ lepd csak arra szolgált, hogy félrevezessék a közvéleményt. Kiderülj hogy a francia „tőkének“ semmi köze sincs a Latoricahoz, amely nem hogy invesztálni nem tadott, de még az adóját sem tudta kifizetni mindjárt a kezdet kezdetén. A Latorica egész működése csak abban állott, • hogy mentsék a menthetőt. így történt aztán, hogy ebbeü szándékától vezetve, valóságos istencsapasa lett Kár- pátaíjának. Olyan nagy és helyrehozhatatlan kárt okoztak, amit soha sem lehet jóvá tenni. Az .csak természetes, hogy Ígéreteiken kivül a szerződéseket •sem tartják be, de azért hajuk szála sem görül meg. Nekik minden szabad. 1 A régi jobbágyi sorsot megszégyenítő elbánásban van része a szerencsétlen föld népének Kárpátalján* amióta ez a díszes társaság ide betette a lábát. A földhöz jóformán ingyen jutottak, de a parasztnak olyan árért adnának el belőle, ami hihetetlenül hangzik a szegénység országában. A Sckönborn uradalomból mindenkinek jutott régen egy darabka föld. Ennek most már vége. Olyan kíméletlen és kegyetlen az a szedett vedett idegen tőke, ami páratlanul áll a történelemben. Mintha nem is Kárpátalját, hanem Zanzibárt vagy Honolulut boldogítanák. Mert az ottani feketéknek jobb sorsuk van Kárpátalja földhöz ragadt népénél. Üzérkedésük annyira megy, hogy a közvetítő fakereskedelmet is kipuszíiíották. Szüksége van mindenkinek a kenyérre és keresetére. És ezt a társaságot megtűrik üt ezek után! Szerződéseit be nem tarlja, adót nem fizet, a népet rabszolgasorsba hajtja, kiuzsoráz mindenkit és mindeneket — de azért semmi bajuk. Élnek a demokrácia nagyobb dicsőségére és a kultúra szégyenére“. A képviselőházi csak a jövő héten tartja első délutáni ülését. Budapest, január 18. A képvi- selőház a szünet után január 20 án, pénteken tartja első ülését, amelynek napirendjén — mivel az ülés csak formális — a további leendők megállapítása szerepel. Az ezt követő ülésen, január 24-én megválasztják a tisztikart s csak azután kezdődhetik meg a törvény • hozói munka. Ismeretes, hogy a képviselőház elfogadta azt az in ditványt, hogy délutáni ülésezés esetén az ülések másnap reggel 5 óráig tarthatnak. A déiuiáni ülésezés az első két ülésen azonban nem lép életbe, mert előzőén az elnöknek indítványt kell tennie. így a képviselőház csak január 25-én tartja első délutáni ülését. Ez lesz egyúttal az első interpel- iációs nap. amikor 31 interpelláció hangzik ei. Könnyen meg- iöriénheíik tehát, hogy az ülés éjfélutánra is átnyúlik. Az interpellációk nagy része az adózás és az OTI kérdésével kapcsolatos. A felsőház szintén pénteken tartja első ülését. Az igazoló választmány elutasította az első és negyedik kerületi választásra vonatkozó panaszokat. A második és harmadik kerületben bizonyítást rendeltek el. Zalaegerszeg város igazoló választmánya Bogyay Elemér kormányfőtanácsos elnökletével ma délelőtt tárgyalta a december 20- iki képviselőtestületi választás ellen beadott panaszokat. Az ülés megnyitása után Mikula Szigfrid dr. városi főjegyző ismertette a petíciókat. Az első kerületi választás ellen Balogh József és társai adtak be panaszt azon a címen, hogy mintegy 200 választó nem szavazhatott le és a titkosságot is megsértették, mivel különböző szavazólapokkal történt a szavazás. A második, harmadik és negyedik kerületi választás ellen Széli György dr. és társai adiak be petíciót. Ez a petíció is kifogásolja a különböző cédulákat, a negyedik kerületre vonatkozóan azt is, hogy több mint kétszázan nem szavaztak le, továbbá azt állítja, hogy a második és negyedik kerületben a szavazatok összeszámiáiása szabálytalanul történhetett és erre vonatkozóan bizonyítást ajánl tanuk megjelölésével. A bizottság először két elvi kérdéssel: a titkosság megsértésével és a le nem szavazottak ügyével foglalkozott. Az elnök, továbbá Árvay László dr., Brig- levics Károly dr. Gerencsér Lajos dr, és Zsuppán József bizottsági tagok arra az egyöntetű álláspontra helyezkedtek, hogy egyik panasz sem helytálló. Ennélfogva az első és negyedik kerületre vonatkozó petíciót elutasították, mivel a petíciók csak ezt a két sérelmet hoztak fel. Kimondotta a bizottság, hogy a törvény határozottan előírja a 4 órai zárórát, tehát az a körülmény, hogy a választók egy része nem szavazott le, nem sérti a törvényt. Megállapította a bizottság azt is. hogy a törvény nem ir elő titkosságot, csak azt, hogy a szavazásnak szavazólapokkal kell történnie. De még ha a törvénybe bele lehetne is magyarázni a titkosságot, akkor sem történt törvénysértés mivel a szayazócéduiákon szereplő neveken minden választó tetszése szerint változtathat. Egyébként a bizottság szerint a szavazócédulák meglehetősen egyöntetűek voltak. A titkosságra vonatkozó panaszt alaptalannak minősítette az igazoló választmány a második és harmadik kerületben is, s csak az összeszámlálás szabályosságának kérdésévé! foglalkozott. Gerencsér Lajos dr. azt a véleményét fejezte ki, hogy ez eljárás szabálytalan volt, mert a követett módszer szerint a tévedés vagy visszaélés lehetősége fenforgott. Ezért indítványozta, hogy rendeljék el a teljes bizonyítást. Árvay László dr. ezzeí szemben azt hangoztatta, hogy a petíció konkrétumokat nem emiií, s csak lehetőségekről beszél, ez pedig nem ok a megsemmisítésre. főt a bizonyításra sem. Mégis megnyugtatásul javasolta, hogy a szavazaíszedő küldöttségek elnökeit és esetleg a bizalmi férfiakat hallgassák meg. A bizottság rövid vita után elhatározta, hogy erre a két kerületre vonatkozóan elrendeli a bizonyítást és számos tanúi hallgat ki. A bizonyítási eljárást a napokban folytatják le. Roosevelt a szerződések szentségéről. Newyork, január 18. Roosevelt, az új amerikai elnök nyilatkozatot adott ki, amelyből kitűnik, hogy Hoover és Roosevelt között teljes az összhang abban a tekintetben, hogy a szerződések szentségét meg kell őrizni. Roosevelt hangsúlyozza, hogy Amerika tiszteletben tartja a szerződéseket és ez az elv az alapkő minden nemzetközi kérdésnél. Ez a nyilatkozat teljes összhangot biztosit a két elnök között a távolkeleti kérdés terén is. A lapok rámutatnak, hogy e nyilatkozat alapján Amerika nem ismerheti el az új mandzsu államot.
