Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-17 / 13. szám
Zalamegyei Újság 3 1933 január 17. ■ és káppitosárut minden ízlésnek és igénynek megfelelőt óriási választékban, legolcsóbban és legkedvezőbb feltételekkel szállít díjmentesen és felelősséggel Alapítva 1887-ben. butoráru házak I t nem is minden órában, mint a patikaszert, csak hároms2or-négy szer egy nap. És Bábi néni szivrepssve né2i, bogy erősödik, növekedik, szépül kis pártfogoltja. Majd hat év múlva a taeitó is nézheti. Sírva. * * * Szóval bekerül az ipse a padok közé. Karácsonykor viszi haza az értesítőt. A Bábi néni érdeklődik. Keresi az ókulárét. A megnézés erányában persze. No, nem kerül elő. Milyen nagy baj is az analfabétizmus, akarom. mondani a rendetlenség. Nem baj. Majd az unoka. Az úgyis lúd már olvasni. Nézzük csak, mi van beleírva Mi? Elégtelen? Ilyen csúfságot ! Mikor olyan esze van a gyereknek, hogy a „mestet“ akar meg is borotválkozhat vele. Gyerünk a mesterhez. Majd ő megmutatja neki. No, nem hiába rokon az asz- szonyi nyelv a kereplővel, de Bábi néni meg is mondogatja a magáét amúgy értelmesen és magyarosan, hogy csak úgy zeng bilé az oskola. Nesze, neked, „mester*. Mért fogott vastagot a ceruzád ! Mit akarsz azzal a kuitu fával ? De nagyra vagy vele, mint a Jancsi gyerek az új bicskával. Nem lesz ez se fő spán, se miniszter, nem kell ennek minden féle úri tudomány. Annyit meg tud, amennyi kell neki a hat hold hoz. Azt bizony Bábi néni jobban tudja, mini bárki. Járt ő is oskolába. Igaz, hogy csak egy télen, de azért kijárta mind a hat osz- tályt, mert ö olyan tanuló volt, hogy olyan most nine« is. Meg most ahoz képest nem is tanita nak és nem tanulnak semmit. Hál igy aztán, persze még megtoldva, Bábi néni helyreigazítja az ő személyükön esett sérelmet. És kész. Kész? Síjnos, egyik részről az ügy lezárva. Igen. Kész. Pont. És Bibi néni megmutatta. Meg ő. * * * Most már éried, nyájas Közvélemény, hogy miért nyílik ki olyan hamar a bicska a zsebben ? És, hogy miért van, többek között, annyi — szellemi és testi fejlődésben — visszamaradt gyermek az ilyen vidékeken ? És, hogy miért kell héroszi munka minden kis pis7licsáré eredmény eléréséin z? És, hogy miért áll sok helyen a harc a művelődést, a kuitu rát, a haladást tanitó és hirdető társadalmi rétegek és a Nohán fel cseperedett borbimbók között? És, hogy miért kell miértnek lenni ? * * * Pirulj, Kultúra, kacagj, Huszadik Század, harsogj Rádiókorszak! Mert egy igazságról megfeled keztél: Borban, Nohában, az igazság ! Göcseji krónikás. — Mélyen tisztelt vidéki előfizetőinket felkérjük, hogy előfizetéseiket ,,bianco" csekklapon „Zrinyi-nyomda" 49.368 az. csekkszámláján méltóztaa- sanak rendezni, illetve meg- ujitani. — A keszthelyi előfizetőink az ottani fiék-kiadóhiva- falban rendezhetik hátralékaikat. A polgármester előadása a Gazdakörben, A zalaegerszegi Gazdakörben vasárnap este kezdődtek meg a téli népművelési előadások. Az előadássorozatot Zsuppán József polgáriiskolai igazgató nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Kör vezetősége előtt a müveit gazda eszménye áll, mikor az előadássorozatot megrendezi. Köszönetét mondott támogatásukért Bődy Zoltán alispánnak és vitéz Barnabás István dr. kir. tanfelügyelőnek, majd bejelentette, hogy a tél folyamán előadást tartanak: Fára József dr. megyei főlevéltáros, Móra János reálgimnáziumi tanár, Somogyi István dr. megyei aljegyző, Pesthy József tanár, Bérczy Béla tanár, Karlovits Vince hitoktató és Izsák Gyula Endre tanár. Ezután Czobor Mátyás polgár- mester tartotta meg az első előadást a városról és a városi polgárról. Hangulatos előadásában rámutatott arra, hogy a városi polgár számára a városnak meleg otthonnak kell lennie. A városi polgárt nem csak az jellemzi, hogy nemcsupán lakhelyének tekinti a várost, melyben neki is van valami tulajdona, hanem megvan benne a magasabbra törekvés, a szépség, a kultúra iránti vágyódás és mindezt önzetlenül a város szolgálatába ál htja. Ha egy város kilép a gyerekcipőből, azt polgárai helyes gondolkozásának köszönheti. Legyen meg a zalaegerszegi polgárságban is a családias összetartozás érzése és ezzel kapcsolatban a város fejlesztésére, szépítésére való törekvés. Hangsúlyozta, hogy a városképet az utca milyensége adja meg, kell tehát, hogy polgáraiban meglegyen az érzék szép, stílusos házak építésére, a törekvés b utca szép kiépítésére, virágositá sára, mert ezek a külső szépséf gek teszik kellemessé az ittlak és teszik kellemessé a várost ... idegen számára. Fogadják tehát a polgárok a városszépitési prog- rammot szívesen és tudjanak áldozatot is hozni városunk szépsége érdekében. A városi polgár jellemző i játságának jelölte meg a polg: mester az öntudatosságot és> városára való büszkeséget. Majd kifejtette, hogy a város építkezés terén csak úgy, mint lelkűiét terén nevelője a környező fal' nak, épen ezért nem közöm hogy milyenek valamely váró., polgárai. A város terjesztheti u falun a kultúrát, de terjesztheti a rothadás szellemét is. A víros»' polgárnak tehát felelőssége is v.... azért olyannak kell lennie, hogy a felelősséget nyugodtan vállalhassa a nemzet egyeteme előtt. Befejezésül hangsúlyozta a polgármester, hogy mindig a város szolgájának tekintette magát. Szereti ezt a várost és boldog polgárok lelkűidéhez he s ha a polgárokon segith A tetszéssel fogadott r Kováts Ferenc gazdakör' köszönte meg a hallgatói ben, s az előadásból ku szeretet és az összetartó fontosságát.
