Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)
1933-01-13 / 10. szám
2 Zalamegyei Újság I9?3 január 13. A jövő szerdán tárgyalja az igazoló választmány a zalaegerszegi petíciót. Országzászlót akarnik állítani Zalaegerszegen is, mert a mai országhatárok szerint — sajnos — határváros vagyunk. A mozgalom már hónapokkal ezelőtt megindulóban volt, de ki nem bontakozhatott. Most azután, — mint halljuk, — az ifjúság kívánja az országzászló-mozgalmat megindítani és azt eredményesen levezetni. A nemes eszme kiviteléhez sok sikert kívánunk s egyben szolgálatainkat is készséggel fölajánljuk. A Zrínyiek ősi vármegyéjének székvárosa nem nélkülözheti az országzászlót. Jártunk- ban-keltünkben, munkaközben és sétáinkon is legyen mindenkor szemünk előtt az a szent zászló, m.'lynek lobognia kell diadalmasan ismét a Kárpátok ormain és a kék Adria partján. Addig nem pihenhet, addig boldog nem is lehet a magyar, amig ezt el nem érjük. Lelkes ifjúságunk megmozdulása azzal a reménnyel tölt el benünket, hogy a mozgalomnak mihamar sikere lesz és a városnak egyik szép pontján a közeljövőben már az országzászló is hirdetni fogja, hogy az Ínség és nyomorúság napjaiban is él e nemzet fiaiban a hazafias áldozatkészség, mely nagy tettek véghezvitelére ösztönzi, sarkalja és képesíti a nemzetet. Álljunk tehát minél többen az országzászló-mozgalom mellé és vigyük diadalra ezt a szent ügyet is! Szovjet támadástól tart Japán. London, január 12. A japán külügyminisztérium egyik tagja kijelentette, hogy Stalin beszéde végleg megsemmisítette az oroszjapán meg nem támadási szerződés megkötését. Stalin kijelentette, hogy a szovjet teljesen felkészül és szembenéz a háború lehetőségével. A szovjet ipart teljesen a háborúra rendezték be. Japán katonai körök sürgetik a katonai kiadások növelését, tekintettel a szovjet háborús szándékaira. Megáll a munka Angliában az influenza miatt. London, január 12. Angliában elrettentő méreteket öltött az influenza járvány. A gyárak és hivatalok még félüzemmel sem tudnak dolgozni, mivel az alkalmazottak ezrei betegen fekszenek. Az iskolák legnagyobb részét bezárták. Négyezer éves festmény. London, január 12. Maiion jezsuita atya Palesztinában négyezer éves festményt talált, amely Sodorna és Gomorrha pusztulását ábrázolja. A festmény értéke felülmúlja minden eddig talált lelet értékét. Romániában sok ember megfagyott. Bukarest, január 12. Az ókirályság területén szigorú fagy és hóvihar uralkodik. Románul megyében a megyei választásról hazatérők közül tizennégyet betemetett a hóvihar, s mindannyian megfagytak. A hideg következtében még több ember fagyott meg. A városi igazoló választmány január 18 án-án, szerdán, tárgyalja a zalaegerszegi képviselőlesiületi választások ellen beadott két petíciót, amelyeket Széli György dr. és társai, valamint Balogh József és társai nyújtottak be. Ä tárgyalás a polgármesteri irodában lesz s azon Bődy Zoltán alispán, akadályoztatása esetén Bogyay Elemér kormányfőtanácsos elnököl. Tagok: Gerencsér Lajos dr., Zsuppán József, Árvay László di. A mai postával kaptuk az alábbi levelet. Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Hálás szívvel vettük tudomásul, hogy a Zalamegyei Újság napi rendre hozta a „hadikölcsönök“ ügyét. Hiszen alig van valaki, akit ez a kérdés ne érdekelne. Amikor a háborús időkben áldozatokat követeltek a nemzettől, az áldozatokat a nemzet meg is hozta, mert mindenki legelső és legszentebb kötelességének tartotta a Haza oltárán áldozni. Akit a kötelesség a harctérre szólított, az oda ment s ott állotta meg helyét derekasan. Be is járta a magyar vitézségnek és áldozatkészségnek hire az egész világot. Aki meg otthon maradt, az úgy hozott áldozatokat, amint tehette. Hadiköl- csönöket azonban nem csak azok jegyeztek, akik otthon maradtak, hanem a harctéren küzdők is, hogy biztosíthassák a győzelmet. És ha nem is lehettünk győztesei a világháborúnak, sőt annak koldusaivá váltunk, mégis büszkén verjük a mellünket, hogy bennünket senki gyávasággal nem vádolhat, sem avval, hogy nem hoztunk meg minden áldozatot, amit szeretett Hazánk követelt tőlünk. A háború és a forradalmak lezajlása után minden téren iparkod tunk rendet teremteni, csak épen a hadikölcsönök ügyében nem tettünk annyit, amennyit tennünk kellett volna. Az egymásután kö vetkező kormányok épenséggel nem kezelték ezt az ügyet úgy, mint a „nemzetnek becsületügyéí“. Ismeretes az a mozgalom, melyet különböző kereskedelmi és ipari érdekképviseletek indítottak abban az irányban, hogy a kirakodóvásárokat — legalább is városokban — szüntessék meg. Azzal érvelnek, hogy az élet fejlődése nem teszi többé indokolttá a kirakodóvásárok tartását. Ma már a legkisebb faluban is be tudja szerezni a lakósság mindenféle szükségletét az üzletekben s a vásár csak arra alkalmas, hogy egyes, táglelki- ismeretü vidéki eladók rossz por- tékájokat ráunszolják a helyi közönségre. A városi iparosoknak és kereskedőknek pedig, akik a terheket viselik, csak konkurren- ciát csinálnak az idegenek, akiknek megrendelésgyüjtése ellen, — és Briglevics Károly dr. Ugyancsak a közeli időben tárgyalja a nagykanizsai igazoló választmány a nagykanizsai választás ellen beadott két panaszt. Az alispán helyeítesiiésére a kisgyülés Csólhi Géza prelátust küldte ki elnökül, aki a polgármesterrel egyetértésben állapítja meg a tárgyalás idejét. Tagok : Knausz László dr., Weisz László dr„ Unger Ullmann Elek és Barthos Gyula. Hatalmas tömegek várták és várják ma is, hogy a becsületbeli adósság, ha nem is kerül teljes kifizetésre, de legalább olyan részletekben nyerjen törlesztést, hogy annak érdemleges eredményei lehetnek. Mindig gondoltunk arra az elmúlt másfél évtizedben, hogy egyszer alaposan fognak a kormányok a hadikölcsönjegyzők kártalanításához, de gondolunk arra különösen ma, amikor olyan rettenetes nagy az ínség és nyomor, amikor pénz, hitel és forgalom hiányában megdermedt az egész gazdasági élet. Tervek merültek föl már, miként lehetne a hadikölcsönök ügyét nyugvópontra juttatni, de — csudálatos — hogy ezek közül egyet sem találtak a kivitelre alkalmasnak, holott nem egy esetben mutatták ki már, hogy lehetséges az állam megterhelése nélkül is legalább némileg rendbehozni az ügyet. Tudjuk, hogy sokan vannak, akik úgyszólván mindenüket odavitték a Haza oltárára hadikölcsönjegyzés formájában és ma egy fillér nélkül állanak. Kérjük Szerkesztő Urat, tartsa napirenden ezt a kérdést is, talán lessz annak valami eredménye. Elvégre is a sok Ígéretet egyszer mégis csak be kell váltani s a becsületbeli adósságot egyszer csak meg kell fizetni. Erre pedig most volna legnagyobb szükség, amikor már mindenből kifogytunk. | tudjuk — óriási a felháborodás és a helyi üzletemberek el is követnek mindent, hogy ennek egyszer már végeszakadjon. Furcsa dolog is, hogy amig egyrészt védelmet talál a helyi ipar és kereskedelem az idegen cégek megren- delésgytijtésének megrendszabá- lyozásával, addig másrészt, bizonyos időben, kirakodó vásárok formájában rászabadítsanak bárkit is arra, hogy a helyi kereskedők és iparosok elől vegyék el a keresetet. A kereskedelmi miniszter most körrendeletét bocsátott ki, mely foglalkozik ezeknek a vásároknak kérdésével. A miniszter megállapítja, hogy a vásárok elvonását csak törvényhozási utón lehetne létrehozni és úgy is kellemetlen mellékhajtásokat hozna ez a törvény, mert a vásárok legnagyobb részének kirakodóvásárait királyi vásár szabadalmi okirattal engedélyezték. Ami az újabb vásárok engedélyezését illeti, a miniszter ebből a szempontból ígéretet tesz, hogy ezt a legszigorúbban fogja kezelni és kizáróan akkor és ott ad kirakodóvásárra engedélyt, amikor és ahol az1 az illetékes kereskedelmi és iparkamara a kormánynak ind tványozza. Megállapítja a miniszter azt is, hogy igen sok helyen gyakran elmaradnak a vásárok, mert nem rentábilisak. A miniszter is magáévá teszi a kirakodóvásár-eilenes mozgalom elvi szempontjait és leiratában rávilágít arra, hogy a kirakodóvásárok számában csökkenés fog be- állani, ami megfelel annak az álláspontnak, hogy a kirakodóvásárok a ma már nagyszámú letelepedett kereskedők jogos érdekeit sértik. A miniszteri rendeiet nem világos, mert nem tűnik ki abból az, hogy a rendelkezés érinti-e a már meglevő vásárjogot. Ha ez nem vonatkozik az érvényben levő vásártartási jogokra, akkor viszont nem sok előnyét látják annak a kereskedők és iparosok. Megoldják az erdősítés kérdését. A közeljövőben megalakul az Erdészeti Tanács. Az Erdészeti Tanács létesítését az Országos Erdészeti Egyesület javasolta a kormánynak. A Hadik János gróf vezetése alatt álló egyesület javaslata, mint értesülünk, illetékes körökben teljes helyesléssel ?alálko- zott, úgyhogy a tanácsadó szerv felállítása küszöbön áll. Az Erdészeti Tanács feladata, hogy a magyar faiermelés védelme érdekében javaslatokat tegyen. Erre igen nagy szükség van, mert közismert tény, hogy az ország faszükségletének fedezése legégetőbb gazdasági problémáink közé tartozik és az is marad évtizedeken ál, ha az erdősitésről nem gondoskoduk idejében. Az Érdé szeti Tanács hivatása volna tehát az erdősítés előmozdítása Az Erdészeti Tanácsba az Országos Erdészeti Egyesület 9, a fakereskedelem 3, a földm veiésügyi minisztérium, a kereskedelmi minisztérium és a pénzügyminisztérium 2—2 tagot delegál. Mint értesülünk, az Erdészeti Tanács első javaslatai a fatermeléshez szükséges hitel, az „erdő- hitel“ előteremtésére vonatkozik. További javaslatok a tűzifa árvé- deimére és az erdőfejlesztéssel kapcsolatos téii munkaalkalmakra vonatkoznak. Megállapítást nyert ugyanis az, hogy, ahol erdők vannak, a földmunkások hasonlíthatatlanul kedvezőbb helyzetben vannak. A mezőgazdasági termelés eredményétől függetlenül télen is keresethez jutnak úgyhogy, ahol erdőségek vannak, kisebb a gazdanyomor. A Metró filmgyár kimagasló remekműve A képviselő úr barátnője. Válasz érkezeit a hadikölcsönökről széló cikkünkre. Tisztelettel: Több hadikölcsönjegyzö. A kereskedelmi miniszter a kirakodóvásárokról. Homályos szövegű a körrendelet.
