Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-22 / 66. szám

21111. évfolyam 66. szám. m-uiucKDisieí, MScieiyl-tÉi 4. ... — FitásmüBsztöséo: KesxaeiY, Kossntli L.-n. Ara 10 fillér 1633 Március 22. Szerda. . cieiös szerkesztős Herboly Ferenc. POLITIKAI NAPILAP Megjelenik hétköznap a kora délutáni órákban. Előfizetési árak : egy hónapra 2 peng/1, negyed­évre 6 pengő. — Hirdetések díjszabás szerint Bocsásson ei az állam tízezer vasutast, vagy hatezer ál­lami gépgyári munkást, zárja be a diósgyőri vasgyárat s menten meglesz a költségvetés egyensúlya — ajánlotta a minap a képviselő­házban Fenyő Miksa képviselő úr, aki üres óráiban a Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára. Dobjon ki tehát az állam az ut­cára vagy húszezer munkást, te­gyen kenyértelenné még újabb százezer gyermekszájat és mind­járt — rend lesz a portánkon! Mily döbbenetes hidegvérüséggel tudja Fenyő Miksa képviselő úr beledobni ezt a nehéz kérdést a politikai arénába. És milyen fé­nyes logikával: „tűrhetetlenek az adóterhek, — tehát segítsünk az állam terhén, bocsássunk el a de­ficites vasúti üzem alkalmazottai­ból százezret. Az állami gépgyá­rak deficitje pontosan ugyanannyi, amennyivel most a közalkalma­zottak fizetését leszállította a kor­mány“. Ugyebár, milyen népszerű indokolás ez az adózók, meg a tisztviselők felé? Lám, igy lehet egymással szembeállítani a szen­vedőket ! Ilyen az úgynevezett ma­gasabb politikai művészet, mely a kérdés tengelyét elfordítja afelől, amerre az igazi megoldást kell keresni. — „Hogy nekem marad­jon, vegyék el a másét“ — az ördög incselkedése ez a bajbaju­tottal. Ezt a lelkületeí fűteni: po­litikai bún. Vegyék el húszezer szegény munkás havi 80--100— 120 pengős keresetét, mozdítsák ki otthonaikból azokat, akik évtizedek verejtékes munkájával csak a puszta életűket tudják ten­getni, dobják ki azokat a vasuta­sokat, akik éjjel-nappal gondoktól gyötört leikök hősi éberségével szolgálják a megnyomorított ország régi kincsét, európahirü vasutját, az utasok életét, Fenyő Miksáék kereskedelmi érdekeit! jelen szen­vedésük, múltbeii érdemük semmi, nem számit: fölöslegesek, ki ve­lők ! — Mily antiszociális felfogás keli ahoz, hogy ilyen érzéketlen lehessen valaki százezer lélek sorsa iránt, amely fölött csak egy szem­pontot lát: a rideg anyagi szem­pontot, a tőkés adózó szempont­jából a „hasznot“. Ez az a kapi­talista világszemlélet, amely a hasz­nossági elven túl nem lát, nem érez semmit. Amely szivnélküli rövidlátásával évszázadok folya­mán kitermelte a másik végletet: a kapitalistákkal együtt a tőke el­pusztítását : a kommunizmust! — Ha Fenyő úr segíteni akar, adjon más tanácsot. Az ország gazda­sági bajai s egyes (nem GyOSz- beli) valóban túlontúl sújtott adózó rétegek megmentése érdekében ta­lán ajánlotta volna inkább föl bi­zonyos gyári, pénzintézeti igaz­gató urak 80—100—120 ezer pen- gőnyi jövedelmének olyan meg­adóztatását, hogy abból legfölebb csak húszezer pengő maradjon. Ajánlotta volna föl a magas osz­talékok, a tartalékolások csökken­tését, a búsás remunerációk be­szüntetését, amivel épenséggel nem érintette volna az „érdekeltek“ életérdekét, hanem legfölebb csak lukszus költekezését. Ipari szak­munkásoknak és vasúti altisztek­nek földművesekké leendő „kite­lepítése“ helyett találhatott volna Fenyő úr más „kitelepítendőket“, akiknek talán nincs annyi érdemök ebben a hazában, mint a húszezer vasutasnak és munkásnak. — Nem hihetjük, hogy Fenyő szörnyű kí­vánságának még csak egy gon­Potsdam, március 21. A biro­dalmi gyűlést ma délelőtt ünnepi külsőségek között nyitották meg. Zenekarok járták be az utcákat, amelyeken már kora reggel több százezer ember hullámzott. Reg­gel a képviselők ünnepi istentisz­teleteken vettek részt. A megnyi­tásra érkező Hindenburg elnököt és Hitler kancellárt leírhatatlan lelkesedéssel köszöntötte a tömeg. A birodalmi gyűlést Hindenburg nyitotta meg, majd koszorút he­lyezett Nagy Frigyes koporsójára. A birodalmi gyűlés második ülését csütörtökön tartják a Kroll operában. Ezen Hitler felolvassa a kormánynyilatkozatot és beter­jeszti a felhatalmazási törvényja­vaslatot. Ha a javaslatot a biro­dalmi gyűlés még az nap elfo­gadja, akkor a parlamentet elő­reláthatóan hosszú időre elnapol­ják. A felhatalmazási törvény, amely a nép és a birodalom Ín­ségének megszüntetésére vonatko­zik, a következőket tartalmazza: dolat erejéig is hatása legyen a kormánynál, de a nemzet életér­deke szempontjából tiltakozunk még a gondolat fölvetése ellen is. A nemzeti közvélemény nem a szegény emberek nyomorba taszí­tását követeli, hanem ezek meg­mentésére a hatalmasok és nagy- vagyonuak illő megadóztatását. Mert nem a gyárak lelketlen gé­pei és urai, hanem a munkások százezrei, a nép milliói a nem­zetnek kincsei. Ezeket kell védeni és megőrizni a nemzeti gondolat számára, mert velők mindenesetre él annyira a nemzet, mint Gyosz- ékkal, meg Fenyő Miksákkal. Birodalmi törvényt az alkot­mányban előirt eljáráson kívül a birodalmi kormány is hozhat. A kormány törvényei eltérhetnek az alkotmánytól, amennyiben nem szólnak a birodalmi gyűlés és a birodalmi tanács berendezéséről. A kormány által elhatározott bi­rodalmi törvényeket a kancellár adja ki. Ha más intézkedés nincs, e törvények a kihirdetést követő napon életbe lépnek. Az alkot­mány 67. és 68. szakaszai a kor­mány törvényeire nem nyernek alkalmazást. A birodalmi kormány­nak idegen államokkal kötött szer­ződéseihez a felhatalmazási tör­vény érvénye alatt a törvényho­zás hozzájárulására nincs szükség. Ilyen szerződések végrehajtására az intézkedéseket a kormány adja ki. A felhatalmazási törvény a ki­hirdetés napján lép életbe és 1937 április elsején veszti érvényét. Érvényét veszti akkor is, ha a mai kormányt más kormány váltja fel. sitását lehet kérni. 2. Franciaor­szág, Olaszország, Anglia kijelen­tik, hogy a múlt év decemberé­ben Németországnak elvileg elis­mert egyenlőségét gyakorlatban is megvalósítják. Páris, március 21. A Havas iroda jelentése szerint a francia államférfiak az angol államférfi­akkal folytatandó mai tanácskozá­son hozzájárulnak Mussolini római kezdeményezéséhez. Remélik, hogy a párisi tanácskozás világosságot dérit az egyezménytervezet részle­teire is. Lonndon, március 21. A Reuter iroda szerint Macdonald és Mus­solini tárgyalásainak eredményét megelégedéssel fogadják olasz körökben. Remélik, hogy Musso­lini üdvös befolyást gyakorol Hitlerre. Utalnak arra, hogy Európa békéje és újjászervezése most már Franciaországon fordul meg. Páris március 21. A félhivata­los Havas iroda ama jelentésének, hogy a francia államtanács hozzá­járul Mussolini tervezetéhez, el­lentmond az a körülmény, hogy az egész sajtó élesen támadja az egyezményt. Ennek alapján való­színűnek tartja, hogy a francia kormány csak elvi hozzájárulását adja, azután igyekszik elsekélye- siteni az egész ügyet. Kémkedést folytatott a Skoda müvek bukaresti képviselete. Bukarest március 21. A parla­mentben Lupu képviselő interpel­lációt intézett a kormányhoz. El­mondotta, hogy a cseh Skoda müvek bukaresti képviselőjének irodájában házkutatást tartottak, mire az irodát lepecsételték. Egyik tisztviselőt letartóztatták. A mi­niszterelnök válaszában kijelen­tette, hogy eddig nem állapítot­tak meg olyan adatokat, amelyek kémkedésre mutatnának. A Falnszövetség gazdasági csere akciója. Alig jelent meg a Faluszövet­ségnek a magyar gazda- és föld- míves ifjak belföldi csere akciójára vonatkozó felhívása, az akcióra már eddig is igen nagyszámban jelentkeztek a tanulni vágyó ifjak, hogy a mostani nehéz gazdasági viszonyok között is magukat tovább képezhessék. A külföldre utazó magyar ifjak csoportjai április hó folyamán indulnak Budpestről a Faluszöveiség tistviselőinek sze­mélyes vezetésével Német, illető­leg Olaszországba, ahol mint csa­ládtagok hat hónapot töltenek a vendéglátó német- és olasz föld- míves családoknál, A belföldi csere-akció résztvevői májusban gyülekeznek Budapesten, ahol, miután találkoznak csere testvé­rükkel, folytatják útjukat beosztási Franciaország hozzájárul Mussolini tervezetéhez ? Mif iaptalmsz a terv? Páris, március 21. Macdonald angol miniszterelnök és Simons külügyminiszter ma délelőtt Ró­mából Párisba érkeztek és délben már megbeszélést folytattak Da- lädier francia miniszterelnökkel és Paul Boncour külügyminiszterrel. Tegnap este a köztársasági elnök részvételével minisztertanács volt, amelyen megvitatták a francia kormány magatartását az olasz egyezménytervezet ügyében. London, március 21. A Daily Telegraph párisi levelezője a négy­hatalmi egyezmény tervezetről a következőket jelenti: A megegye­zés tiz évre szólna és, ha legalább egy évvel a lejárat előtt fel nem mondják, akkor újabb tiz évre érvényes. A négy hatalom két irányban vállal kötelezettséget. 1. Kijelentik, hogy a népszövetségi alapokmány határozmányai értel­mében a békeszerződések módo­Riadókészültségbe helyezkedett a rendőrség a proletárdiktatúra évfordulóján, Budapest, március 21. Ma van 14. éve a gyászos emlékű proltár- diktatura kikiáltásának. A főkapi­tányság minden intézkedést meg­tett, hogy az esetleges tüntetése­ket megakadályozza. A rendőrsé­get riadókészültségbe helyezték és az őrszemeket megerősítették, A déli órákig nem történtek tünte­tések. . Hindenburg elnök megnyitotta a birodalmi gyűlést.

Next

/
Thumbnails
Contents