Zalamegyei Ujság, 1933. január-március (16. évfolyam, 1-73. szám)

1933-03-18 / 63. szám

1933. március 19. KESZTHELYI HÍRLAP 7 KÖZGAZDASÁG R Georgikon Gazdasági Kör ülése. Mint múlt számunkban már megemlítettük, a Georgikon Gazdasági Kör március 11-én este tartotta ülését a Bocskai vendéglő nagytermében. Kimagasló esemé­nye volt a műsornak Németh Béla ny. gazd. akad. tanár felolvasása, majd szabadelőadása. Az elsőben a kertészet és szőlészet jövő kilá­tásairól szólott az értékesítés szemontjából és megállapította, hogy a magyar gyümölcsnek iz és aroma tekintetében nincsen párja jóformán az egész világon. Tehát oly módon kell átszervezni a gyümölcs-és szőlőtermelésünket, hogy azzal a külföldi igényeket minél jobban ki tudjuk elégíteni. Szabadelőadásában bemutatta a nyugat népeit közelről. Megállapí­totta, hogy Ausztriában mindenki politizál, Németországban a helyzet sokkal veszélyesebb, mint ahogyan az újságok írják. Igen érdekes dolgokat mondott a francia mun­kásról, aki munkavégezmény tekin­teteben nem is hasonlítható a ma­gyar munkáshoz. Az ottani viszo­nyokra jellemző, hogy a gazda — ha a munka után néz — minden munkásával kezet fog érkezéskor is, távozáskor is és kölcsönösen : Jónapot, uram mai köszönnek egy­másnak. Előadását azzal végezte, hogy mindenütt jó, de legjobb mégis itthon, mert itt vannak a legrendezettebb állapotok. Az ülésen megjelent Rajczy Géza főtitkár és Faber György fogalmazó, akik az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara nevében a Kör tagjait fokozott munkásságra buzdították. Megjelenésükkel is dokumentálták azt a szoros össz- müködést, amely a Gazdasági Akadémia és az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamarát'egybefüzi. — Felül fizetések. A Keszthelyi Izr. jótékony Nőegylet estélyén felülfizettek: Reischl Imre 10 P, Terstyánszky Géza 5.50 P, Castelly Árpád 5 P, Keszthelyi Takarék- pénztár R.-T. 5 P, Berényi Béláné, Helbek József, Neu Imre 3—3 P, Schlesinger Rafaelné, Hoffmann Lipótné, Nagy Imre L50—L50 P, dr. Kardos Zoltán, Ludwig Sán- dorné, Deák Gyuláné, Ungár An­dor, Dragonics Lujza 1 — 1 P, Kuhn Nándor, Kohn Márkusz, Tóth Antalné 2 —2 P, dr. Me nczer Imre 50 fillér. A szives íelülíizetőknek, nem­különben az estélyen közreműködő urak- és hölgyeknek ez utón mond hálás köszönetét az Izr. Jótékony Nőegylet Elnöksége. Olcsóbb lett az ODOb! Kis üveg 1-80, Közép üveg 2 80, Óriási üveg 5*20. Kapható : MÉREÍ KERESKEDÉSÉBEN Keszthelyen. minél permetezzük gyümölcs- iáinkat rügyfakadás előtt ? Minden gyümölcsfát rügyfakadás előtt 3-4 héttel 3 %-os bordói lével (rézgálic oldat és mész), tehát ugyanolyan anyaggal perme­tezzük, mint a szőlőt szoktuk, csak sokkal erősebb oldattal. A perme­tezés ilyenkor mosásszerüen törté­nik. Ha az almafán vértetü, továb­bá úgy az almán, mint körtén, szilván paizstetü mutatkoznék, úgy a rézgálicos permetezés után, de még rügyfakadás előtt mész- kénléve! permetezzünk. Ez a mo­hától. zuzmótól is megtisztítja fá­inkat. Az őszibrackfákat (francia barackot) íakadás előtt a fentiektől eltérően csak 2 °/c-os bordóival kell permetezni ugyancsak mosás­szerüen. A mostani permetezéseket a fák csúcsán, a legmagasabb ága­kon kell kezdeni s lefelé haladva a korona minden ágát és a törzset jól beáztatjuk. Aki ezt nem végzi ilyen gondosan, annak munkája kárbaveszett fáradság. Fagyos na­pokon, vagy csapadéktól nedves héjú fákat permetezni nem szabad. A bordói lé a következőképen készül : 50 liter vízben feloldjuk a pontosan lemért rézgálicot. Azután a rézgálic fele súlyának megfelelő oltatlan meszet külön edényben kevés vízzel megoltjuk és 50 liter­re felhigitjuk. Használhatunk már oltott friss szalonnás meszet is, de ebből ugyanannyit kell vennünk, mint a rézgálicból. De ez is friss legyen, mert a régi szalonnás mész romlott is lehet és nem közömbösíti a rézgálicot. Ha mindkét oldat kész, akkor a rézgálicoldatot lassanként, folytonos keverés közben a mész- oldathoz öntjük és kész a bordói lé. A bordói lé akkor jó, ha a belemártott piros lakmuszpapír megkékül. Ha még piros marad, annyi mésztejet kell még hozzáke­verni, hogy a kívánt színváltozás bekövetkezzék. Lakmuszpapírt pár fillérért a gyógyszertárban kapni. Ezen leírás szerint 2 °/o-os bordói léhez kell 100 liter viz, 2 kg. réz­gálic, 2 kg. frissen oltott szalonnás mész, vagy 1 kg. oltatlan jóminő- ségü mész. 1 °/o-os bordói léhez kell : 100 liter viz, 1 kg. rézgálic, 1 kg. frissen oltott szalonnás vagy 1k kg. égetett, oltatlan mész. lk °/o-os bordói lében kell V2 kg. rézgálic, V2 kg. frissen oltott sza­lonnás vagy 1U kg. égetett, oltatlan mész, 100 liter viz. Mindezeket azért közlöm már most, mivel a jövő számban a további munkálatokat irom le, amelyek a gyümölcsfák körül el­végzendők lesznek. A mészkénlé házi elkészítési módjának leírását szintén a múlt számban Ígértem, ime itt követke­zik : 20 liternél nagyobb vasüstben (vasfazékban) megoltunk 1/2 kg. jóminőségü, égetett darabos me­szet 2-3 részletben hozzáöntött 2 liter vízzel. Az oltott mészhez azután részletekben hozzákeverünk 2 kg. kénport (kénvirágot) és utána még 8 liter vizet és az eg-észet jól elkeverve a keverőn pontosan megjelöljük a folyadék magassá­gát. Ezután a keveréket felforral­juk. s attól számítva :i/4 — I óráig lassú forrásban tartjuk, de az el­párolgó vizet a keverőn levő jel szerint időnként «(5 -— 10 percen­ként) forró vízzel pótoljuk. A for­raláskor vigyázzunk, hogy a maró folyadék a munkás szemébe, arcá­ba, kezére ne fröcsenjen. Forralás befejezte után a főzetet pontosan féltőitjük vízzel eredőli térfogatára (10 liter). Lehűlés után- a permedé a tömény mészkénlé, melyet négyszeres mennyiségű vízzel kell hígítani, vagyis 20 liter töménylé­hez 80 liter vizet öntünk, nyerünk 100 liter téli permetezésre alkal­mas keveréket. A mészkénlé a rézből készült permetezőt hígítva is erősen megtámadja, ezért fehér­fémből készült géppel permetez­zünk. Ez az olcsó és házilag könnyen elkészíthető s amellett igen hatásos szer kisebb rovari fertőzések esetében teljesen ele­gendő s amellett a mohától zuz­mótól is tisztán tartja fáinkat. Ter­mészetes, hogy ezt a permetezést is megelőzi a kaparóvassal, drót­kefével stb. vei való mechanikai kézi tisztogatási munka. Hajós Gyula. R takarmány kérdés megoldása. 1. Becsüljük meg a legelőt, mert csak a jó legelő nevel és táplál egészséges, edzett, munkabíró, hasz- nothajtó, értékes jószágot, azon te­rem a legolcsóbb és legjobb takar­mány. Ezzel azután gazdálkodjunk okosan és tartsunk rendet az elő­irt szakaszos legeltetés körül ! 2. Ne tűrjünk a legelőn haszon­talan bozótot, tüskét, káros, mérges, értéktelen magzó gyomot, kopasz foltot, vízmosást és hentergő követ, gondoskodjunk a szél erejét meg­törő árnyas fákról, bőséges jó ivó­vízről. Ha kell, fogasoljuk, haso­gassuk, vessük felül, ha meg ezzel nem érünk célt, törjük fel és ves­sük újra a legelőt. ELADÓ nagyobb tételekben Deodóra, Krüger, fehér Industrie sárga- ------husu és Woltmann------­I é tkezesi ■ és vetőburgonya Érdeklődők forduljanak SimonGÁSI URRDMHQZ Simongát, u. p. Nagyatád. 3. Az elhullatott trágyalepény ne maradjon szétbolygatatlanul, mert kiég alatta a gyep, igy ez az érté­kes trágya jóformán kárbavész; ezen kívül trágyázzuk fektetéssel és más módon is a legelőt. 4. Jó rétjeink igrmik télire — sőt apaállatainknak stb. nyárra is — a legkitűnőbb, a jó legelő füvéhez hasonló értékű, abrakkal sem pó­tolható szénát. 5. Ne tűrjük a réten sem az oda nem való haszontalan növényzetet, de a nálunk oly gyakori pangó víztől is igyekezzünk azt megsza­badítani. A rászoruló rétet fogasol­juk, hasogassuk, simítsuk — ha kell — hengerezzük, esetleg ves­sük felül vagy akár feltörvén, tele­pítsük újra. Ha árt neki, a pilla­natnyi haszonért ne erőltessük rajta a legeltetést. 6. A jól kezelt komposzt a rét legjobb trágyája. A jó rét azonban a legelőhöz hasonlóan — a föld­jének szükséges műtrágyákért is hálás. 7. Kevés magyar gazdaság takar­mányszükséglete terem meg a gye­pen. Kiegészítésképpen rászorul a gazda szántóföldi takarmány ter­mesztésre is. Mindenki válogassa jól össze a viszonyai közé való és a neki legszükségesebb takarmány- növényeket és termessze azokat helyesen. 8. A pillangósvirágúak termi k a legtöbb és legértékesebb takarmány­anyagot: a fehérjét és am él lett a talajt is javítják, gazdagítják. — Mély, gazdag talajon, ahol lábvizet nem kap, mészben nem szűkölkö­dik és igy biztosan megterem, leg­kiválóbb pillangósaink közt a lu­cerna. Sekélyebb, de jó talajra, nyirkosabb fekvésbe a lóhere való; ilyen földön szokott a biborhere is legjobban sikerülni, de ez megy gyengébb, homokosabb talajon is. Lucernát csupán a soványság miatt bizonytalanul termő földre a balta- ciniot, soványsága miatt lóherének nem való talajra a nyúlszapukát AJTÓT, ABLAKOT, LAKBERENDEZEST elsőrendű kivitelben készít, Freller Adolf és Társa asztalosipartelep, TAPOLCZA Sajátkészitményü bútorokban nagy raktár. Díjtalan költségvetést ad 15-26

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents